Az előző lapszámban az elektronikus közigazgatás jogszabályi környezetének közel másfél évtizedes változását, formálódását jártuk körbe. Ennek során rajzolódott ki az a fejlődési ív, amelynek mentén eljutottunk a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások világába. No, de mi is ez, és milyen ez a világ? Melyek azok a sajátosságok, amelyek immár meghatározzák az elektronikus közigazgatás kereteit?
Ma már nyilvánvaló, hogy életünk egyre nagyobb részét áthatja az infokommunikáció. A közösségi hálók és webshopok világában, az internet mindennapi életünk részévé vált. Egy pizzarendelést, egy jegyfoglalást, vagy éppen egy navigálást egyszerűbbé tesz a modern technológia.
A különböző infokommunikációs eszközök és technológiák dinamikus térhódítása látványos mértékben változtatott szemléletünkön is. Kitágult az életterünk, felgyorsult az életritmusunk. Mindez azt vonta maga után, hogy átrajzolódtak elvárásaink is az igénybe vett szolgáltatásokat illetően, ez viszont új kihívások elé állítja a közigazgatást is.
Az állami működés célkeresztjében immár könnyen alkalmazható és felhasználóbarát elektronikus ügyintézési szolgáltatások biztosítása áll, lehetőség szerint pedig mindezek mellett a lehető legszélesebb körben lefedve az ügyfelek életútja során jelentkező igényeket. Az államra vár az a feladat, hogy az állampolgárok élethelyzeteihez igazodó olyan állami közszolgáltatásokat valósítson meg, amelyek átveszik az állampolgárok válláról, összetett ügyeik kezelését.
Az új irány a tudatossá formálás jövőképét vetíti előre. Ez egyrészt sokkal inkább fókuszál egy olyan kiszolgálási logikára, amely igyekszik minél inkább tervezhetőbbé tenni az állampolgárok közigazgatással kapcsolatos interakcióit, másrészt pedig ennek hatására optimalizálható a közigazgatás működése.
Ezekre a megváltozott igényekre és kihívásokra reagál az állam az elektronikus ügyintézés új modelljével, a SZEÜSZ rendszerrel.
No, de mi is az a SZEÜSZ?
Maga a fogalom tág értelmezésű, mivel beleérthető minden, az ügyintézéshez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó, elkülönítetten azonosítható informatikai szolgáltatás. Jelentéstartalmát - egzakt definíció hiányában - leginkább a mozaikszót alkotó szavak egyenkénti értelmezésével lehet érzékeltetni.
Szabályozott, vagyis jogszabály és egyéb előírások által behatárolt keretek, amelyek a funkcionalitás és célrendszer kettősét határozzák meg. Elektronikus, vagyis az infokommunikáció adta lehetőségeket kihasználó. Ügyintézési, azaz ügymenetet elvégző és támogató. Szolgáltatás, vagyis informatikai megoldás, amely segítségével az adott eljárási cselekmény elektronikus alternatívája leképezésre kerül.
A modell egyfajta közös készletet határoz meg, amelyekből az egyes elektronikus közszolgáltatások felépíthetőek. Ezeknél a szolgáltatásoknál az egyes szervezetek meglévő háttérrendszereihez illesztve azokat, az eltérő ügytípusok széles körében lehet az elektronikus ügyintézést biztosítani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
