A gazdasági társaságokról szóló, 1998. június 16-án hatályba lépett 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) eddig néhány jelentéktelen módosítástól eltekintve nem változott. A Gt. megalkotásakor a jogalkotó a jogharmonizációs előírásokat már figyelembe kívánta venni, amit tükröz a Gt. 321. §-ában szereplő felsorolás is. Ugyanakkor az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jén bekövetkező csatlakozásunk szükségessé tette a Gt. szabályozásának újbóli áttekintését, és ott, ahol nem maradéktalanul valósult meg az összhang a közösségi társasági jogi irányelvekben foglaltakkal, szükségessé vált a Gt. módosítása. Mivel a közösségi jog szinte kizárólag a részvénytársaságok vonatkozásában tartalmaz irányelvi szintű szabályozást, a 2003. évi XLIX. törvény - az átalakulási szabályokra vonatkozó nem túl jelentős módosítást, továbbá egyes hatályon kívül helyező rendelkezéseket kivéve - kizárólag a Gt. részvénytársasági fejezetének egyes rendelkezéseit módosította. A Gt.-t érintő módosítások egyedüli célja a jogharmonizációs elvárások maradéktalan teljesítése, amit a törvény címe is tükröz.
Mint ismeretes, a közösségi jogi irányelvekben a tagállamok számára előírják, hogy a különböző jogterületeken milyen tartalmi elvárásoknak kell a nemzeti jogi szabályozásnak megfelelnie. Az irányelvekben foglaltak azonban nem egy az egyben, hanem a tagállamok belső jogalkotása útján válnak a tagállami szabályozás részévé. Az irányelvi követelmények átültetése a tagállami jogba gyakorlatilag úgy valósul meg, hogy a jogkereső nem is észleli, hogy az adott nemzeti szabályozás azért született, mert azt a közösségi jog irányelvi rendelkezés folytán előírta. Ha azonban a jogharmonizációs kötelezettségét a tagállam nem, vagy nem megfelelően teljesítette, és a belső jogi szabályozás nem felel meg az irányelvekben foglaltaknak, a tagállami bíró feladata a közösségi jog érvényre juttatása, a közösségi jog elsődlegességének biztosítása az elé kerülő ügyekben. A jogharmonizációs kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő végrehajtása akár a tagállam felelősségének megállapításával is járhat.
A csatlakozás előtti áttekintés során egyértelművé vált, hogy a Gt. egyes részvénytársaságokra vonatkozó törvényi rendelkezései nem felelnek meg maradéktalanul a közösségi jogi irányelvekben foglaltaknak. A fent leírtakra tekintettel elengedhetetlenné vált a Gt. nem harmonizált, vagy nem megfelelően harmonizált rendelkezéseinek módosítása, illetve indokolt volt olyan jogintézmények bevezetése, melyek - ugyan nem kötelezően alkalmazandóak, de - a magyar részvénytársaságok versenyképességét fokoznák. A jogharmonizációs előírásokra tekintettel a most végrehajtott Gt.-módosítással nem lehetett várni a Gt. tervezett újraszabályozásáig.
A módosítás által érintett területek talán az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- új részvényfajta, a visszaváltható részvény bevezetése,
- az apporttal kapcsolatos szabályozás változása, az ún. utóalapításra vonatkozó rendelkezések,
- a részvényes részére történő kifizetések, vagyonjuttatások újrafogalmazása,
- a saját részvényre vonatkozó rendelkezések alapvető módosítása,
- a közgyűlés hatáskörével, a határozathozatal rendjével kapcsolatos változások,
- az alaptőke felemelésére,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
