A helyi egyházaknak - többek között - a kultúra, a közművelődés, a hagyományok ápolása, a nevelés-oktatás, a szociális és karitatív, valamint az értékek megőrzése terén végzett tevékenysége évszázadok óta jelen van Magyarország történetében.
Ennek felelősségteljes, öntudatos társadalomépítő jelentőségét jogalkotói szinten elismerni nem a semlegesség feladása, hanem a vallási, világnézeti vagy más meggyőződés tiszteletben tartásának és a sokoldalú világnézeti információk közlésének társadalmi szerepvállalása.
A tavalyi év végén nem kevés vita és egyeztetés után, a 2011. december 19-i ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Köznev. tv.), amelynek rendelkezései - főszabályként - 2012. szeptember 1-jével léptek hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályban maradt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) is, jóllehet egy sor szakasza hatályon kívül helyezésre került és beépült az új törvénybe.
A Közokt. tv. hét bekezdésből álló 4. §-ából csupán egyetlen, a (4) bekezdés maradt hatályban. Ennek értelmében az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban való részvételt, amelyet az egyházi jogi személy óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezhet meg. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, az iskolában pedig a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez alkalmazkodva szervezhető meg. A törvény kiemeli, hogy az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (6) bekezdése további figyelembe veendő rendelkezéseket ír elő ezen együttműködés tekintetében "(...) A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), illetve, ha az nem működik az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét."
A Köznev. tv. 3. § (3) bekezdésében nyert megfogalmazást az a korábbi koncepciót részben magában foglaló szabály, hogy az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási-, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Ennek az alapelvnek a részletezése a törvény 35. §-ában történik meg, amely azonban csak 2013. szeptember 1-jétől lesz hatályos. E szakaszban foglaltak szerint a 2013/2014. tanévtől kezdődően az állami általános iskolákban a kötelező tanórai foglalkozások része lesz az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra. A hitoktatást úgy lehet megszervezni, hogy az óvodai foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, illetve középfokú iskolában a tanórai foglalkozások rendjéhez illeszkedjen. Az intézmények együttműködnek az érdekelt egyházi jogi személlyel az általa szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során. A Köznev. tv. 97. § (7) bekezdése értelmében a kötelező erkölcstan órát vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni, míg a többi évfolyamon a Közokt. tv. szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni. A már az Országgyűlés által elfogadott és 2012. június 4-én kihirdetett, de szintén csak 2013. szeptember 1-jétől hatályos, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet értelmében külön kell választani a kötelező erkölcstan oktatást és a tanuló által választható hit- és erkölcstan oktatást. Míg az előbbi követelményrendszerét a Nemzeti alaptanterv szabályozza, addig az utóbbi tartalmának meghatározása és szervezése az adott egyház, illetve a nevében eljáró jogi személy hatásköre. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatá-
- 27/28 -
ról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (5) bekezdésének b) pontja alapján az iskolának minden év május 20-áig kell felmérnie, hogy a tanuló az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán vagy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni (ez utóbbi esetben azt is fel kell mérni, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni).
A citált törvényi hivatkozásokat figyelembe véve leginkább szembetűnő a szóhasználat megváltozása, amely már önmagában rejt egyfajta jogértelmezési aktust is. Míg a Közokt. tv. csupán annyit mondott, hogy az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról, továbbá az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését, addig a Köznev. tv. egy alternatív választási lehetőséget kínál. 2013. szeptember 1-jétől első, ötödik évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni a kötelező erkölcstan órát, amely helyett a tanulók választhatják az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órán való részvételt. A többi évfolyamon marad a régi törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezések kifutó rendszerben való alkalmazása. Vitathatatlan tény, hogy egy ország gazdasági helyzete, kultúrája nagymértékben függ az adott társadalom erkölcsi megítélésétől. Egyre többet halljuk, hogy gazdasági válság van, ugyanakkor elfeledkezünk arról, hogy minden válság kezdete elsősorban az erkölcsi hanyatlásban keresendő. Éppen ezért a ma még politikai felhangoktól mentesnek kevésbé mondható erkölcstan bevezetésében nem a nehézségeket kell felfedezni, hanem annak a társadalmi életben várhatóan kifejtett pozitív hatását.
Az, hogy a törvény a hit- és vallásoktatás fordulat helyett a hit- és erkölcstan kifejezést használja, szintén egy történeti fejlődés felismerésének az eredménye. Míg a XX. században a hit- és vallásoktatás szavakat sokszor szinonimaként használták, addig ma már egyértelművé vált, hogy a kettő nem ugyanaz. Míg a vallásoktatás inkább általánosan a vallásokhoz kapcsolódik, addig a hit- és erkölcstan szóhasználat sokkal közelebb áll a keresztény hithez, a keresztény neveléshez.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
