https://doi.org/10.59851/jk.79.05.1
A tanulmány eltérő hatású jogintézményeket hasonlít össze. Amíg az érdekbeli lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi, addig a szerződés bírói módosítása a szerződés fenntartását célozza. Közös vonásuk, hogy azonos vagy legalábbis nagyon hasonló helyzetekben kerülhet sor az alkalmazásukra. Mindkét jogintézmény a szerződéskötés idején fennálló körülmények későbbi jelentős változására reagál. A tanulmány külön-külön bemutatja a két jogintézmény célját, hazai fejlődését, majd összegzi a hasonlóságokat és az eltérő vonásokat. A szerző arra keresi a választ, hogy növeli-e az érdekbeli lehetetlenülés alkalmazásának gyakoriságát a bírói szerződésmódosítás nehezebbé válása.
Tárgyszavak: clausula rebus sic stantibus, lehetetlenülés, érdekbeli lehetetlenülés, bírói szerződésmódosítás, a szerződés megszűnése
The study compares legal institutions with different effects. The frustration of purpose results in the termination of the contract, while the judicial modification of the contract aims to maintain it. What they have in common is that they can be used in identical, or at least very similar, situations. Both instruments respond namely to a subsequent significant change in circumstances existing at the time of the conclusion of the contract. The study presents the purpose and the domestic development of the two legal institutions separately, and then summarises the similarities and differences. The author seeks to answer the question whether the increasing difficulty of judicial modification of contracts will increase the frequency of the application of the doctrine of frustration of purpose.
Keywords: clausula rebus sic stantibus, frustration, frustration of purpose, termination of contract, judicial amendment of a contract
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 179. §-a a teljesítés lehetetlenné válását a szerződésszegés esetei között említi. "Lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha a szerződés megkötését követően következik be olyan ok, amely a szolgáltatás teljesítését lehetetlenné teszi."[1] A lehetetlenülés jogkövetkezményeként a szerződés megszűnik. Sem a hatályos Ptk., sem az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) nem sorolja fel a lehetetlenülésre vezető körülményeket. A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint "A javaslatnak a szolgáltatás lehetetlenülésére vonatkozó szabályai nyitva hagyják azt a kérdést, hogy milyen okból állhat elő lehetetlenülés."[2] A jogirodalom fizikai, jogi és érdekbeli lehetetlenülést különböztet meg.[3] A régi Ptk. miniszteri indokolása gazdasági lehetetlenülésnek nevezte a harmadik okcsoportot. Szladits Károly hármas felosztásában természeti, jogi és érdekbeli vagy betöltési lehetetlenséget említett.[4] Világhy Miklós és Eörsi Gyula a fizikai, jogi és érdekbeli lehetetlenülés mellett - mintegy jogtörténeti emlékként - említi a gazdasági lehetetlenülést.[5] A régi Ptk. 1993. évi kommentárja szerint "A teljesítés lehetetlenné válhat jogi és fizikai okból, de a bírósági gyakorlat az érdekbeli és a gazdasági lehetetlenülést is ismeri."[6]
- 213/214-
A tanulmány témája szempontjából a lehetetlenülés fajtái közül az érdekbeli lehetetlenülés izgalmas, mert hasonlóságot mutat a clausula rebus sic stantibus elv hatálya alá tartozó helyzettel. Ez a pont korszakonként érzékelteti a jogtudományban és a törvények indokolásaiban olvasható gondolatokat az érdekbeli lehetetlenülést megalapozó körülményekről.
Szladits Károly az érdekbeli vagy betöltési lehetetlenségről ezt írja: "...lehetetlenült a szolgáltatás akkor is, ha annak teljesítését az adóstól az élet józan felfogása szerint, a tisztesség és méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű kötelembetöltés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezültségéről. Például a bohóc felesége odahaza haldoklik és ő kötbér mellett kötelezte magát fellépésre. Bár a szolgáltatás természetileg lehetséges, jog szerint mégis lehetetlen, mert a méltányossággal ellenkezik."[7] "Az érdekbeli lehetetlenülés igen ritka jelenség. Csak egészen rendkívüli esetekben állhat fenn. Jogunk ugyanis - bizonyos kivételektől eltekintve - nincs azon az állásponton, hogy a szerződés csak akkor kötelez, ha a megkötéskor fennállott körülmények lényegében fennmaradtak, vagyis általánosan nem ismeri el külön szerződési megállapodás hiányában a clausula rebus sic stantibust. Ezért a szerződéskötéskor fennállott körülmények megváltozása - ha ennek ellenkezőjét ki nem kötötték - a szolgáltatási kötelezettséget nem befolyásolja. Ez felel meg a felekkel szemben támasztott követelményeknek: szerződési nyilatkozataik megtétele alkalmával járjanak el felelősségteljesen. Ez szolgálja a forgalomban résztvevők biztonságát is: az ellenkező megoldás sok visszaélésre adhatna lehetőséget. Mégis lehetnek olyan egészen rendkívüli esetek, amikor az időközben bekövetkezett körülmények folytán súlyos méltánytalanságra vezetne a szolgáltatás kikényszerítése. Ezekre az esetekre nyújt megoldást az érdekbeli lehetetlenülés szabálya, amely visszterhes szerződéseknél egyébként a maga körében összhangban van a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyára vonatkozó szabállyal is."[8]
A régi Ptk. miniszteri indokolása az - akkor gazdasági lehetetlenülésnek nevezett - jogintézmény alapjául szolgáló körülmények figyelembevételét az alábbi okból látta indokoltnak: "Végül nem lehet adott esetben teljesen elzárkózni a gazdasági lehetetlenülés megállapításától sem, a gazdasági lehetetlenülés ugyanis nem feltétlenül valamilyen - a társadalmi rendszerünkből intézményesen kiküszöbölt - gazdasági válság következménye. Az importtal kapcsolatos szerződések esetében pl. gyakran nagyon is elmosódik a határ a fizikai és a gazdasági lehetetlenülés között. Azt a fajta lehetetlenülést tehát, amikor a szolgáltatás olyan mértékben nehezült el, hogy csak el nem várható anyagi áldozattal lehetne teljesíteni, a javaslat elismeri. A reális teljesítés elvének öncélú túlhajtása volna, ha a javaslat rendelkezései a szolgáltatás mindenáron való teljesítésére kényszerítenék a kötelezettet. Ez a gazdaságosság elvével állítaná szembe a reális teljesítés elvét."[9]
A régi Ptk. 1993. évi kommentárja szerint "A szerződés teljesítését azonban nemcsak jogi vagy fizikai ok, hanem az is lehetetlenné teheti, hogy a szerződéskötés után beállott változás miatt a szolgáltatást csak előre nem látott rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, és ezt nem lehet a kötelezettől elvárni (érdekbeli lehetetlenülés)."[10]
A Ptk. indokolása nem szól az érdekbeli lehetetlenülésről, így a kódex kommentárjai - ha egyáltalán érintik a kérdést - a régi Ptk. eredeti indokolásban olvasható "el nem várható anyagi áldozat" fordulattal rokon érveléssel támasztják alá az érdekbeli lehetetlenülést. "Érdekbeli lehetetlenülésről beszélünk, ha a szerződést a szerződéskötés után beállott körülmények miatt csak előre nem látott rendkívüli nehézségek árán lehetne teljesíteni, amelyet a kötelezettől nem lehet elvárni (BH 1986.469.)."[11] Az Opten kommentár egy lakáscsereesetet[12] hoz példaként, amelyben a bíróság megállapította az érdekbeli lehetetlenülést arra tekintettel, hogy az egyik szerződő félnél a szerződéskötést követően látáshiány és látáscsökkenés következett be, és a bíróság szerint ez a helyzet a megszokott környezetben inkább elviselhető, mint idegen helyen, ahol állandó balesetveszélynek lenne kitéve.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
