Nemcsak a bulvársajtó természetéről adtak hírt az ún. magáncsődről az elmúlt hónapokban mind gyakrabban megjelenő tudósítások. A cikkek ugyanis nem pusztán az "adós", a "csőd", a "kilakoltatás" hívószavára reflektáltak, hanem azokra a valóságos problémákra is, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008 tavaszán közzétett jelentése (Jelentés a pénzügyi stabilitásról - 2008. április) felhívta a figyelmet. Az MNB jelentése egyebek között az alábbi kedvezőtlen tendenciákról adott számot:
- A háztartások eladósodottsága az erős nettó hitelfelvétel következtében növekedett. Amíg a GDP arányos hitel csak 28%-os, szemben az euroövezetben jellemző 55%-hoz képest, addig a pénzügyi kötelezettségvállalásoknak az adósok vagyonához, jövedelméhez viszonyított 33%-os aránya már meghaladja a 27%-os ún. referenciaszintet.
- A kedvezőtlen jövedelmi pozícióval párhuzamosan jelentősen csökken a háztartások sokktűrő képessége. A veszélyeztetettnek és kockázatosnak tekintett háztartásoknál a megélhetési költségek és a hitelek törlesztésére fordítandó összegek meghaladják a háztartás összjövedelmét. A 2008-as felmérés szerint a kockázatos háztartások aránya 8% fölé emelkedett, míg a hitelekből való részesedésük már megközelíti a 19%-ot.
Ezeket a problémákat hangsúlyozta Várhegyi Éva közelmúltban publikált írásában is, egyebek mellett utalva arra a "bohém felelőtlenségre", amely a hitelező bankok magatartását esetenként jellemzi. Mint Várhegyi írja: "A felelős hitelező ugyanis megvizsgálja (és a döntése során figyelembe is veszi), hogy az ügyfél képes lesz-e teljesíteni vállalt törlesztéseit. Ebben a szemléletben a hitelező nemcsak azért vizsgálja kuncsaftja potenciális fizetőképességét, hogy ne veszélyeztesse a betétesek pénzét, hanem azért is, hogy magát az adóst is megóvja a törlesztés elmaradása esetén fellépő kellemetlenségektől, pl. a kilakoltatástól". (Lásd Várhegyi: "Kell-e félnünk a hitelválságtól?" Élet és Irodalom, 2008. augusztus 1.)
Ez a tanulmány amellett érvel, hogy szükséges, de önmagában nem elégséges, ha a jogi szabályozás erősíti a bankok megalapozott döntéshozatalát (így pl. a pozitív adósnyilvántartás bevezetésével), a jelenleginél felelősebb hitelnyújtás ösztönzése érdekében a szerződéskötés, -módosítás rendje is változtatásra szorul. Az állami beavatkozás nem korlátozódhat továbbá a krízishelyzetbe került emberek sokszor csak átmeneti hatású, "tüneti" megsegítésére, olyan összetett megközelítésre van szükség, amely egyaránt irányul a megelőzésre, az adósságcsapdába került személyek reintegrálására és végül az üzleti értelemben véglegesen támasz és esély nélkül maradó emberek, háztartások megsegítésére, az egzisztenciális katasztrófa elhárítására. A megelőzés, a visszavezetés és a mentés hármas gondolata köré szerveződő szabályozásnak a cél elérésére a piac működését legkevésbé korlátozó eszközöket, jogintézményeket kell választania, figyelembe véve az adós személyhez fűződő jogainak (így pl. információs önrendelkezési jogának) védelmére vonatkozó alkotmányos elvárásokat is.
Az alábbiakban az igen összetett témakörből az adósságrendezési eljárás és a csődeljárás bevezetésének szükségességét, feltételeit elemzem, és csak utalni tudok arra, hogy olyan nagy horderejű munkák is megvalósításra várnak, mint pl. a fogyasztói hitelről szóló 2008/48/EK irányelvnek a hazai jogba történő átültetése.
1. A hatályos magyar szabályozás
A hazai jog - szemben az Amerikai Egyesült Államok és számos EU-tagállam nemzeti jogával - nem ismeri, nem szabályozza a természetes személyre kiterjedő hatályú csődeljárást. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: csődtörvény) alapján a csőd és a felszámolási eljárás alanya adósként a gazdálkodó szervezet lehet [lásd a csődtörvény 3. § (1) bekezdésének b) pontját]. Az új Polgári Törvénykönyvnek az Országgyűléshez benyújtott tervezete (lásd a T/5949. számú törvényjavaslatot) a csődtörvény jövőbeli alkalmazási körét kiterjeszteni javasolja azokra az alapítványokra is, amelyek alapító okirata az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jogosítja fel. A várhatóan még 2008-ban kidolgozásra kerülő, az egyéni cégről szóló törvény módot adna az egyéni vállalkozóknak arra, hogy cégként regisztráltassák magukat, és ily módon számviteli, adózási és csődjogi vonatkozásban egyaránt gazdálkodó szervezetnek számítsanak.
Annak következtében, hogy a természetes személyre a csődtörvény hatálya (eltérően pl. a holland, az angol vagy a német csődtörvény rendelkezéseitől) nem terjed ki, az eladósodott emberekkel szembeni jogérvényesítésre a Ptk. előírásai, valamint mindenekelőtt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezései az irányadóak. A Vht. 5. §-ának (1) bekezdése alapján "A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásokra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét". A végrehajtáshoz, vagyis az állami kényszer igénybevételéhez biztosított jog elévülése a követelés elévülési idejéhez igazodik. A természetes személy adós - eltérően a vállalkozásokkal szemben lefolytatásra kerülő felszámolási eljárással, ahol az adós cég tulajdonosai az eljárás végén, a gazdálkodó szervezet törlését követően akár már másnap új vállalkozással léphetnek a piacra - a sikertelen vagy csak a hitelezői követelést részben teljesítő bírósági végrehajtás nyomán nem írhatja le korábbi tartozásait, nincs olyan eljárás, amelynek a végén az egyén jogszerűen szabadulhatna meg a hitelezők általi fenyegetettség folyamatosan fennálló állapotából.
Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy ha valaki eladósodott, vajon miért is kellene jogi segítségben részesíteni őt, miért lenne hasznos az adófizető állampolgárok számára, ha meghatározott feltételek teljesítése esetén az adós "tiszta lappal" térhetne vissza a fogyasztói társadalomba?
A fogyasztói csőd 20-25 éves európai szabályozása arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes személyek csődvédelme jogi feltételeinek megteremtését nem csupán emberiességi megfontolások indokolják. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az az adós, akinek a kialakult adósságcsapdából esélye sincs a szabadulásra, elveszti motivációját a hitelezőivel való együttműködésre, sőt abban lesz érdekelt, hogy jövedelmét oly módon biztosítsa, hogy arra az államnak és intézményeinek, valamint a hitelezőknek mind kevesebb rálátása legyen. Az eladósodott emberek szigorú feltételekhez kötött csődmentesítése egyben arra is esélyt ad, hogy az állam a fekete vagy szürke gazdaságból mintegy visszavezesse és újra adófizetővé, a társadalmi költségekből újra részt vállaló polgárokká tegye az eladósodott embereket.
Az emberiességi megfontolások mellett tehát az állami források felhasználásának ésszerűsítését is segítené, ha a természetes személyek eladósodása esetén a jog nemcsak a Vht. intézményrendszerét ajánlaná alkalmazásra. A bírósági végrehajtás ráadásul hitelezői nézőpontból sem jelent feltétlenül kedvező megoldást. Ha ugyanis Magyarországon is létezne olyan eljárás, amely az adóst az általa tett (tulajdonosi jogai korlátozását jelentő) együttműködő gesztusaival egyenes arányban honorálná, úgy a hitelezői kintlevőségek megtérülésére is jellemzően nagyobb esély kínálkozna, mintha az eljárás sikere a végrehajtó és az adós közötti - gyakran a legalitás útjáról is letévedő - küzdelemben dőlne el. Ebből a szempontból nem jelent érdemi megoldást, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) 2001-ben bevezette az egyébként hasznos adósságkezelési szolgáltatás intézményét. (Lásd a 2001. évi LXXIX. törvényt, amely a lakhatást segítő önkormányzati támogatási formát először szabályozta.) Az adósságkezelési szolgáltatás funkciója ugyanis mindenekelőtt az, hogy a végső egzisztenciális összeomlást (a közművek kikapcsolását, a kilakoltatást) megakadályozza azáltal, hogy az adósnak önrész vállalása fejében vissza nem térítendő támogatást biztosít.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
