Az önkormányzati munkatársaknak az elmúlt években egy új kifejezéssel, az önkormányzati ASP fogalmával kellett megismerkedniük, az önkormányzatok mintegy felénél pedig már a gyakorlati alkalmazást is meg kellett tanulni. Így hasznos megérteni, mi a lényege, a célja, miért kerül sor a bevezetésre, milyen előzményei vannak.
A kiinduló pont az elektronikus közigazgatás helyzete. Jelentős szakadék választja el a közigazgatás két - az állami és az önkormányzati - oldalát. Ennek belátásához elég, ha végiggondoljuk, hogy milyen lehetőségeik - sőt vállalkozások esetén kötelezettségeik - vannak az ügyfeleknek az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételére az állami adóhatóságnál, és hogyan áll ebben egy önkormányzati hivatal. Pedig az elmúlt évtizedben az önkormányzatok - pályázatok keretében - több milliárd forintot költhettek informatikai rendszereik és elektronikus ügyintézésük kiépítésére, fejlesztésére. A megvalósult pályázati programok azonban az önkormányzatok csak mintegy 20%-át - a nagyobb lélekszámú, erőforrásokban gazdagabb önkormányzatokat - érintették. A fejlesztések keretében megvalósuló szolgáltatások nagy része az Európai Unió által meghatározott szolgáltatási szintek közül csak a második (ügy kezdeményezése), illetve harmadik (kétoldalú interaktív kommunikáció az önkormányzattal) szintet érik el. A különféle korszerű informatikai megoldások - integrált iratkezelési és gazdálkodási rendszer - előfordulása pedig e körben is ritka. Mindazonáltal ez is jelentős eredmény ahhoz képest, hogy a helyi önkormányzatok túlnyomó többségénél az e-közigazgatási megoldások lényegében a saját honlap létrehozásában merülnek ki és a honlapok általában az e-közszolgáltatások alapszintjét teljesítik, így űrlap letöltése esetleg lehetséges, de a letöltött űrlapok elektronikus benyújtására már a kis önkormányzatoknál nincs lehetőség.
Az állam stratégiai céljai között szerepel az elektronikus közigazgatás megvalósítása, ez pedig csak az önkormányzatoknál folyó közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatásával valósulhat meg.
A másik szempont a feladatellátás egységességének biztosítása. A Magyar Államkincstár munkatársai sokat tudnának mesélni arról, hogy a kötelező adatszolgáltatások, amelyekkel kapcsolatban a XXI. században elvárás lenne, hogy automatikusan generálódjanak, sok esetben milyen ellentmondásokkal terhelten, hosszas egyeztetések és javítások után állnak elő.
Az állam az önkormányzatoknál folyó közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatását úgy kívánja biztosítani, hogy a feladatellátáshoz - az önkormányzati ASP szolgáltatás formájában - központi informatikai rendszerszintű támogatást nyújt.
Az ASP (Application Service Provider, magyarul alkalmazás-szolgáltató) modell lényege, hogy a felhasználók egy egyszerű böngészőprogram segítségével az interneten keresztül vehetik igénybe a távoli szolgáltató központtól a tevékenységük támogatásához szükséges szoftvereket, alkalmazásokat, amelyek segítenek a gazdálkodási, adóztatási, hagyatéki, kereskedelmi feladatok ellátásában. Ez a modell kifejezetten előnyös mind az állam, mind az önkormányzatok oldaláról, ha a teljes önkormányzati kör által az ügyfeleiknek (lakosság, vállalkozások) nyújtott igazgatási szolgáltatások színvonalának emelése a cél.
Az önkormányzati ASP kötelező alkalmazásához a törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény teremtette meg a Mötv. 114. §-ának módosításával. A törvény az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatai forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározását kormányrendeleti szintre utalja. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a csatlakozás módjaként két lehetőséget biztosít.
a) rendszercsatlakozás (az önkormányzat a feladata ellátásának támogatásához az önkormányzati ASP rendszer megfelelő szakrendszerét használja),
b) interfészes csatlakozás (az önkormányzat a saját informatikai rendszerének megtartása mellett abban olyan fejlesztést hajt végre, mely alapján a kormányrendelet mellékletében meghatározott egyes adatok számítógépes, automatizált adatátadás útján egy szabványosított csatolófelületen - ún. interfészen - átadásra kerülnek az önkormányzati adattárház számára.
Az önkormányzat alapértelmezésben rendszercsatlakozással csatlakozhat azzal, hogy az interfészes csatlakozás - kivételesen - az e-közigazgatásért felelős miniszter döntése alapján lehetséges.
A miniszter döntése ellen nincs jogorvoslat, a döntés ugyanis "nem hatósági jogkörben kiadott egyedi hozzájárulás".
Interfészes csatlakozás esetén minden szakrendszer interfésszel csatlakozik az adattárházhoz - ez alól csak az ASP adó szakrendszer jelent kivételt, amely ebben az esetben is rendszercsatlakozással kerül bevezetésre. Figyelemmel a helyi adókról szóló törvény előírására, miszerint 2021-ig használható az önkormányzati saját - nem a Magyar Államkincstár által biztosított - adórendszer, a Fővárosi Önkormányzat és az érintett két kerületi önkormányzat az ASP adórendszerhez rendszercsatlakozással csak 2021-től csatlakozik, addig interfésszel ad át adatokat az adattárház számára.
A hivatkozott kormányrendelet értelmében három csatlakozási ütem van. 2017. január 1-jétől 1673 önkormányzatnak kellett az önkormányzati ASP rendszerhez - pontosabban annak az adó- és a gazdálkodási szakrendszereihez - csatlakoznia, amely meg is történt. 2018. január 1-jén csatlakoznak ezek az önkormányzatok, valamint a még nem csatlakozott önkormányzatok túlnyomó többsége a teljes portfolióhoz. 2019. január 1-jén pedig a fennmaradó - a módosított kormányrendeletben tételesen meghatározott - önkormányzatok, valamint azok, amelyek engedélyt kaptak az ún. interfészes csatlakozásra.
Az ASP technológia segítségével történő önkormányzati feladatellátás-támogatás kiterjesztése két lépcsőben valósul meg:
I. az önkormányzatok önkéntes részvételével (ASP 1.0 projekt);
II. az önkormányzatok kötelező részvételével, országos kiterjesztés (ASP 2.0 projekt).
Az önkormányzati ASP szolgáltatás bevezetésére már korábban is voltak elképzelések, de a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével - a Magyar Államkincstár, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
- 28/29 -
(NISZ Zrt.), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Belügy-minisztérium részvételével létrehozott konzorcium 2012. évben kezdte meg a fejlesztést. Az ASP1 - "Önkormányzati ASP központ felállítása" című projektben a fejlesztések megvalósítása uniós támogatással történt a közép-magyarországi régióban. A projekt célja az ASP rendszer kialakítása volt, amelyhez az önkormányzatok önkéntesen csatlakozhattak. A fejlesztés kimondottan a kis- és közepes önkormányzatok kiszolgálására irányult, hiszen a nagyvárosi szegmens viszonylag fejlettebb az elektronikus közigazgatás szempontjából is. A 2015-re megvalósult rendszert - mely keretrendszerből és szakrendszeri szolgáltatásokból épül fel - a Magyar Államkincstár működteti. A Magyar Államkincstár Központjának szervezeti keretein belül került felállításra az Önkormányzati ASP Alkalmazásokat Támogató Főosztály (ASP központ) a rendszer működtetésére, és az alkalmazásokat igénybe vevő önkormányzatok kiszolgálására. A rendszerhez 2015. első félévében 55 önkormányzat csatlakozott, melyek a csatlakozáshoz szükséges felkészülés elősegítésére KMOP forrásban részesültek. Majd a projekt zárása után 2016. január 1-jétől további 44 önkormányzat csatlakozott a szolgáltatáshoz. Az önkéntesség elvéből kifolyólag csatlakozni nem csak a teljes szolgáltatási portfolió igénybevételével lehetett, továbbá - mivel önkormányzatok és nem a hivatalok csatlakoztak - előfordult olyan eset is, hogy az egy adott közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok nem mindegyike csatlakozott az önkormányzati ASP rendszerhez.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
