Az elsőfokú bíróság az S. Rt. felperesek - D. Kereskedelmi Kft. "f.a." alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet.
A végzés indokolásában utalt arra, hogy a felperes az elsődleges kereseti kérelme szerint a Ptk. 203. §-a alapján az alperes által 2003. évben kötött ingatlan adásvételi szerződés semmisségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítását kérte, mellyel az alperes a felszámolásának elrendelését megelőzően a Z.-ban lévő gyáringatlanát értékesítette, míg másodlagosan ugyanezt a szerződést a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással feltűnő értékaránytalanság címén támadta meg. Azt a személyt azonban, akivel az alperes a szerződést kötötte, alperesként sem vonta perbe és név szerint sem jelölte meg. Az elsőfokú bíróság utalt továbbá arra, hogy az alperes felszámolás alatt áll, a felszámolás elrendelése a 2004. március 25-én megjelent Cégközlönyben került közzétételre. Kitért arra is, hogy a felperesnek 590 545 euró összegű vételár követelése van az alperessel szemben, melynek megfizetése iránt az elsőfokú bíróság előtt peres eljárást kezdeményezett. A 6.G.40.051/2003 ügyszám alatt megindult per tárgyalása azonban a 2004. május 25. napján jogerőre emelkedett végzéssel felfüggesztésre került a peres felek között Szlovákiában folyamatban lévő per jogerős befejezéséig. Ezen előzmények után az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó adósi vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ezért a felperes igénye per útján nem érvényesíthető. Ezzel összefüggésben megállapította azt is, hogy az alperesnek hiányzik a Pp. 48. §-a által előírt perbeli jogképessége, mely miatt a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítani. Emellett az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy abban az esetben, ha az értékesített vagyon mégsem minősülne a felszámolás körébe tartozó vagyonnak, úgy a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján kellene elutasítani tekintettel arra, hogy a szerződés megtámadása esetén a szerződéssel érintett valamennyi személyt, így az alperessel jogviszonyba került vevőt is perbe kell vonni, mely a jelen esetben nem történt meg. Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá azt is, hogy a felperes a keresettel megtámadni kívánt szerződést, illetőleg annak tartalmát nem tudta pontosan megjelölni, nem közölte a szerződésben kikötött vételár összegét sem, ennek hiányában pedig a pertárgy értékét nem lehetett megállapítani. Egyebekben az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a felperes az általa 200 000 Ft összegben megjelölt pertárgy érték után sem tett eleget az illeték lerovásával kapcsolatos törvényi kötelezettségének.
A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérte a per érdemi tárgyalására és újabb határozat hozatalára. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a kereseti kérelmét, mivel a keresetét elsődlegesen a többször módosított Cstv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, illetőleg esetlegesen ab) pontjára alapította, ennélfogva a perben a Cstv. 40. §-ának (4) bekezdése által biztosított megtámadási jogát kívánja érvényesíteni, ezért a Cstv. 38. §-ának (3) bekezdésére alapított elutasítás nem foghat helyt.
Előadta azt is, hogy másodlagos jogcímként a Ptk. 203. §-át, valamint a 201. §-ának (2) bekezdését is megjelölte. Mivel azonban a megtámadott szerződés tartalmával kapcsolatban nem rendelkezik pontos információkkal, ezért nem volt módja arra, hogy a kereset benyújtásakor alperesként perbe vonja a vevőt is. Ugyanezen okból nem tudott konkrét adatokat közölni az adásvételi szerződés tárgyára vonatkozóan sem. Ezért a pertárgy értékeként 200 000 Ft összeget jelölt meg. Akkor azonban, ha az alperes felszámolójától pontos információkat kap, pontosítani fogja a pertárgy értékét, és a vevő perbe vonásával kapcsolatos kötelezettségének is eleget tesz. A felperes az elsőfokú eljárás illeték lerovásának elmulasztását illetően a fellebbezésben azt adta elő, hogy a saját nyilvántartásai szerint ennek a kötelezettségnek eleget tett, mindazonáltal lehetségesnek tartotta azt is, hogy adminisztratív hiba miatt valóban elmaradt az illeték lerovása.
Az alperes felszámolója a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
