Az Európai Unió Törvényszékének (továbbiakban: Törvényszék) 2009 februárjában a Deutsche Post és DHL International kontra Bizottság ügyben1 hozott ítélete több szempontból is fontos eleme a folyamatosan fejlődő európai uniós állami támogatások jogának. Egyrészt megerősíti a kereshetőségi jogra (locus standi, az európai bíróságok előtti keresetindítás joga) vonatkozó gyakorlatot, másrészt meghatározza azokat a kereteket, amelyek esetében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy állami támogatási intézkedés vizsgálata során nem hozhat döntést az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (továbbiakban: EUMSz.) 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül, annak érdekében, hogy az üggyel kapcsolatosan a lehető legteljesebb körű információval rendelkezzen. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az ügy előzményei, a Bizottság döntése, annak megtámadása során a felek által felhozott érvek, a Törvényszék döntése, valamint az abból levonható következtetések.
A belga La Poste SA (a továbbiakban: Belga Posta) a postai ágazat liberalizációjával 1992-ben létrehozott állami tulajdonban lévő vállalat, amely egyetemes postai szolgáltatásokat, általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (pl. választási nyomtatványok terjesztése) és piaci szolgáltatásokat (pl. expressz csomagszállítás) végez jogszabály és a La Poste közszolgáltatási feladatainak, díjszabásának, a fogyasztókra vonatkozó üzletszabályzatnak és az ezekért a tevékenységekért nyújtott állami támogatásoknak a részletes feltételeit tartalmazó üzemeltetési szerződés alapján. A különböző típusú tevékenységekhez kapcsolódó elszámolások kezelése elkülönítetten valósul meg. A belga hatóságok 2002 decemberében az EUMSz. előírásai szerint bejelentették az Európai Bizottságnak, hogy tőkeemelést kívánnak végrehajtani a Belga Postában. A felperesek, miután a belga hírközlési miniszter nyilatkozatából, illetve újságcikkekből tudomást szereztek a vizsgálati eljárásról, telefax útján felvilágosítást kértek a Bizottságtól az eljárás helyzetéről az abban való esetleges részvételük érdekében. 2003. július 23-án, az EK-Szerződés 88. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes vizsgálati eljárást követően a Bizottság úgy döntött, hogy a tőkeemelést illetően nem emel kifogást, mivel a bejelentett intézkedés nem valósít meg állami támogatást (a továbbiakban: megtámadott határozat).
A megtámadott határozatban2 a Bizottság ismertette a belga hatóságoknak a Belga Posta tőkeemelési tervére vonatkozó érvelését. A belga hatóságok azt állították, hogy a tőkeemelésről szóló döntés meghozatalakor a piacgazdasági magánbefektető elvével összhangban jártak el, mivel az intézkedés illeszkedik a postai piac megnyitásával összefüggő, a vállalkozás jövedelmezőségét növelő intézkedési programba, és célja a Belga Posta anyagi hátterének a megerősítése a befektetés megtérülésével számolva. A hatóságok szerint megalapozottak a vállalkozás növekedési kilátásai az új tevékenységek területén, bejelentésükben továbbá kiemelték, hogy a múltban a Belga Postának viselnie kellett bizonyos általános gazdasági érdekű szolgáltatások költségeit is, azokért megfelelő állami ellentételezést nem kapott.
A megtámadott határozatban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Belga Posta állami vállalattá alakulása óta részesült-e a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásban, és elemezte, hogy milyen ellentételezésekben részesült a közszolgáltatási tevékenységeit illetően. Erre többek között azért volt szükség, mert a korábbi intézkedések figyelembevétele nélkül nem állapítható meg, hogy a bejelentett tőkeemelést egy piaci magánbefektető is végrehajtotta volna.
A Bizottság vizsgálta során hat korábbi állami intézkedést azonosított és értékelt, amelyek felvetették az állami támogatás gyanúját.
1. A Belga Postát az általa ellátott közfeladatok miatt az átalakítása óta társasági adó alóli mentesség illeti meg.
Mivel a Belga Posta 1992 és 2002 között 238,4 millió euró veszteséget halmozott fel, nem kellett volna egyébként sem jövedelemadót fizetnie (nincs befizetetlen adó, előny), ezért az intézkedés nem valósít meg állami támogatást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ezen intézkedés alapján a Posta ne részesülhetne állami támogatásban.
2. A Belga Posta 100 millió euró támogatásban (tartalék juttatása) részesült azért, hogy a cégnél 1972 és 1992 dolgozók által szerzett nyugdíjjogosultságokat finanszírozni tudja.
Az intézkedésre azért volt szükség, mivel az önálló állami vállalattá történő átalakításkor a Belga Postának a munkavállalók által 1972 és 1992 között összegyűjtött nyugdíjjárulékot át kellett utalnia az államnak. A postai személyzeti rendszer szerinti alkalmazottak nyugdíjrendszerének az általános nyugdíjrendszerhez való igazításakor, ezt a - létrehozása óta soha meg nem terhelt - tartalékot tőkenyereség‑tartalékká alakították át. A Bizottság, miután úgy értékelte, hogy a tartalék visszavonása nem juttatott semmilyen előnyt a Belga Posta javára, úgy ítélte, hogy ez az intézkedés nem minősül állami támogatásnak.
3. A Belga Posta átalakulásával is megtartotta azt a jogot, hogy az általa felvett kölcsönre állami garanciát vehet igénybe. Amennyiben egy ilyen garancia egy, a versenyszektorban végzett tevékenységhez kapcsolódik, összeegyeztethetetlen támogatásnak minősülhet, ha nem piaci díj mellett (vagy különösen díj nélkül) kerül nyújtásra. Amennyiben a garancia közszolgáltatás finanszírozásához kapcsolódik, a kedvezményes garanciadíjat, vagy a díj elengedését a költségkompenzáció során kell figyelembe venni.
A Belga Posta átalakulása óta nem vett igénybe állami garanciát, a Bizottság ezért úgy döntött, hogy ezen intézkedés alapján a Belga Posta nem részesült előnyben3.
4. A Posta a jövedelemadó kódex 253. cikke alapján a tulajdonában lévő, közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó és gazdaságilag más módon nem hasznosított ingatlanai tekintetében mentes az ingatlanadó alól.
Az adómentesség a Bizottság véleménye szerint teljesíti az EUMSz. 107. cikk (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételt, így állami támogatásnak minősül.
5. A Posta által ellátott közszolgáltatásnak minősülő pénzügyi szolgáltatások túlkompenzálása (1992-1997 között).
A Bizottság a számviteli szabályok figyelembevételével a Belga Posta által kötött első szolgáltatási szerződés alapján ellátott pénzügyi közszolgáltatások tekintetében az évente folyósított kompenzáció összegéről megállapította, hogy bizonyos szolgáltatások tekintetében túlkompenzáció valósult meg, ami szintén állami támogatásnak minősül.
6. Az 1997-es, be nem jelentett tőkeemelések összesen 62 millió euró értékben. A tőkeemelés célja a közszolgáltatás ellátásához szükséges feladatok teljesítése, az ehhez szükséges eszközök megvásárlása volt.
A két be nem jelentett tőkeemelés a Bizottság véleménye szerint állami támogatásnak minősül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
