A gyakorlatban komoly vitát váltott ki, hogy az ítélet rendelkező részében a bíróságnak ki kell-e mondania a szerződés érvénytelenségét, vagy ez az indokolásra tartozó kérdés. Az egyik álláspont szerint az érvénytelenség megállapítása kimondásának, ha nem megállapítási keresetről dönt a bíróság, az ítélet rendelkező részében nincs helye. Ennek a kérdésnek az eldöntése egyértelműen annak a függvénye, hogy az érvénytelenség megállapítására irányuló keresetet hogyan minősíti a bírói gyakorlat. Ha az érvénytelenség megállapítása csak a kereset jogalapja, az erről szóló rendelkezés nem tartozik az ítélet rendelkező részéhez. Ha a mellékelt különvéleményben megfogalmazott álláspont érvényesül (az, hogy a kereset sajátos jogalakító kereset) egyértelmű, hogy az erről való döntésnek a rendelkező részben van helye.
Újabban előtérbe került az az álláspont, hogy a bíróság kivételesen az ítélet rendelkező részében is megállapíthatja az érvénytelenséget akkor, ha az érvénytelenség egyes jogkövetkezményeit nem a bírósági eljárásban kell levonni, pl. a földhivatal eljárása is szükséges ehhez.
Egyetértés van ugyanakkor abban a kérdésben, hogy a szerződés érvényessé nyilvánítását az ítélet rendelkező részében szükséges kimondani, ez ugyanis jogalakító döntés, az érvénytelen szerződés a bíróság határozata alapján válik érvényessé. (Annak ellenére így van ez, hogy az érvényessé nyilvánítás is visszamenőlegesen érvényesül).
A szerződés hatályossá nyilvánítását a kialakult egységes bírói gyakorlat alapján ugyancsak az ítélet rendelkező része tartalmazza.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tanácselnöki értekezlete a 2009. május 13-án megtartott ülésén azt az álláspontot fogadta el, hogy a szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányuló marasztalási kereset tárgyában is hozható közbenső ítélet, ha annak a Pp.-ben írt feltételei fennállnak. Ilyen esetben a bíróság a szerződés érvénytelenségét a felhozott vagy hivatalból észlelt ok alapján - értelemszerűen a közbenső ítélet rendelkező részében - megállapítja és a jogkövetkezmények alkalmazásáról a közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően határoz. Ha a kereset csak az érvénytelenség megállapítására irányul, közbenső ítélet hozatala kizárt.
a) Az eshetőleges és a vagylagos kereseti (viszontkereseti) kérelem
A keresethalmazat lehet személyi és tárgyi, együttes előfordulásuk esetén vegyes keresethalmazat. A tárgyi keresethalmazat anyagi jogi előfeltétele, hogy a kereseti követelések különböző jogi tényeken alapuljanak, illetve különböző jogviszonyokból származzanak, a kérelmek különbözőek legyenek. Eljárásjogi előfeltétel, hogy a bíróságnak főszabályként valamennyi keresetre legyen hatásköre és illetékessége.
Ha az egyes keresetek egymástól kölcsönösen függnek, egymást kizárják, egyidejű létezésük csak átmeneti jellegű, és kielégítést csak az egyik nyerhet, a keresethalmazat látszólagos.
Látszólagos keresethalmazat esetén részítélet nem hozható (BDT 2007. 1679.).
A látszólagos keresethalmazat esetében a felperes vagylagos vagy eshetőleges kereseti kérelmet ad elő. Vagylagos kereseti kérelem esetében a kérelmek valamelyikének teljesítését kéri. Vagylagos a kereseti kérelem akkor, ha a törvény alapján a felperes választhat, vagy a szerződésben eleve vagylagos szolgáltatást határoztak meg azzal, hogy valamelyik felet választás illeti meg [Pp. 25. § (1) bek., Ptk. 230. § (1) bek.]. Ilyen esetben csak az egyik szolgáltatást kell értelemszerűen teljesíteni. Eshetőleges kereset esetében a felperest egy jogviszonyból több igény is megilletheti, pl. tulajdonjoga megállapítását kéri elsődlegesen ráépítés, másodlagosan elbirtoklás jogcímén. Eshetőleges kereseti kérelmek esetében is csak az egyik kérelem teljesülhet azzal, hogy a felperes meghatározza a sorrendet. A sorrendben előbb álló kérelem alaptalansága esetére kéri a következőként megjelölt kérelemben foglaltak teljesíthetőségének vizsgálatát. A kereseti kérelmek sorrendjéhez való kötöttséggel a 6. pont foglalkozik.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma tanácselnöki értekezletének 2009. május 13-án megtartott tanácskozásán az a vélemény fogalmazódott meg, hogy feltételes viszontkereset nem terjeszthető elő, mert eshetőlegesség csak a keresethalmazaton belül lehetséges. A viszontkereset az alperes egyedüli kereseti kérelme, így az nem lehet feltételes, vagy eshetőleges.
b) A bíróság tájékoztatási kötelezettsége eshetőleges vagy vagylagos kereseti kérelem esetén
A vizsgálati anyagokban kimutatható többségi vélemény szerint a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a vagylagosan vagy eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelem esetében nem terjed ki egyidejűleg az összes előadott kérelemmel kapcsolatos tájékoztatásra, a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség a bíróság által konkrétan vizsgált jogcím körében áll fenn. Ha a felperes által felhozott jogcím megalapozott, úgy a többi kérelem vonatkozásában az ezekhez kapcsolódó tájékoztatást nem kell a bíróságnak megadnia és bizonyítást sem kell lefolytatnia. A bíróság azzal jelzi a félnek, hogy a következő kérelem vizsgálatára tért át, hogy felhívja az ezzel kapcsolatos bizonyításra, illetve arra, hogy az előző kérelemhez kapcsolódóan további bizonyítási indítványt tegyen.
c) A bíróságnak a hatásköri és illetékességi szabályokat a vagylagos, illetve az eshetőleges kereseti kérelmek, (viszontkereseti kérelmek) esetében mindig az adott, vizsgált kérelem vonatkozásában kell alkalmaznia. Ha az elsődleges kereseti kérelem alapján a bíróságnak fennáll a hatásköre és illetékesnek minősül, nincs jelentősége annak, hogy esetleg a további kereseti kérelmek között szerepel olyan, amelyre nézve a bíróság hatásköre vagy illetékessége nem állapítható meg.
A vagylagos vagy eshetőleges kereseti kérelem esetén a bíróság akkor nem járhat el a vizsgálandó kérelem vonatkozásában, ha a törvény valamely más bíróság hatáskörét vagy kizárólagos illetékességét állapítja meg. Ha a bíróságnak ilyen eshetőleges kereseti kérelem elbírálására kell áttérnie, a per áttételének van helye.
d) Pertárgyérték az érvénytelenségi perben
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
