A kérelemre indult eljárást kezdeményező beadványban meg kell jelölni:
- a törölt cég azonosításához szükséges adatokat. Cégmásolatot kell csatolni a volt adósról, hiszen az tartalmazza valamennyi bejegyzett és törölt adatát a volt cégnek. Korábbi végelszámolás, illetve felszámolás esetén a megelőző eljárás ismert adatait is be kell jelenteni, felszámolás esetén közölni kell a korábban eljárt bíróság nevét és az eljárás számát is, hiszen ez alapozza meg a bíróság illetékességét, s az elővett iratok alapján lehet megállapítani a korábbi felszámolót, a bejelentkezett hitelezőket. (Már itt felhívom a figyelmet, hogy olyan hitelezőt, aki korábban a felszámolási eljárásban nem jelentkezett be a jogvesztő 1 éves határidőn belül, nem lehet figyelembe venni a vagyonrendezési eljárásban sem, hiszen a követelését a céggel szemben elvesztette.);
- a vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat. Ha közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott vagyontárgyról van szó, akkor mellékelni kell a tulajdoni lapot vagy egyéb okiratokat, melyek a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét valószínűsítik, jellemzőit tartalmazzák, s ráadásul ingó esetében meg kell jelölni azt is, hogy hol található;
- csatolni kell a közzétételi költségtérítés igazolását (15 000 Ft).
Mindezeket a törvény maga tartalmazza. Nem szól azonban a következőkről, amiket szintén mellékelni kell:
- Igazolni kell a kérelem benyújtására való jogosultságot.
- Hitelező esetén,
- ha hivatalból törölték, akkor a céggel szembeni követelését megalapozó szerződést, teljesítési igazolást, átvett számlát;
- ha végelszámolás volt, akkor szintén csatolni kell a követelést megalapozó szerződést, teljesítési igazolást, átvett számlát, ugyanakkor kérdésként merül fel: igazolnia kell-e a hitelezőnek, hogy a végelszámolás befejezését követően nem volt szétosztható vagyon, vagy a szétosztott vagyon erejéig a tulajdonosokkal szemben fellépett, de eredménytelenül. Meg kell-e követelni a végelszámolás során szétosztott vagyon erejéig a behajtás megkísérlését a volt tagokon, vagy lefolytatható a vagyonrendezési eljárás ennek vizsgálata nélkül is, ha vagyontárgy van, és a lefolytatást a hitelező kéri? Ez azért is érdekes, mert az 58/C. § (4) bekezdése szerint a tagok (részvényesek) közül csak az kap valamit is a vagyontárgyból, aki a vagyonrendezési eljárásban részt vesz. Véleményem szerint nem kell megkövetelni a korábbi eljárások igazolását, hiszen a hitelező kielégítéshez juthat a vagyontárgyból, s ez a volt tagokkal kapcsolatos korábbi eljárást nem befolyásolja. Ha marad valami a hitelező kifizetése után, akkor - mivel az 58/E. § lehetővé teszi a "megfelelő" alkalmazását a vagyonrendezés szabályainak, ha azt végelszámolás előzte meg, ezért úgy vélem, hogy - azt valamennyi volt tag/részvényes között kell szétosztani, hiszen a végelszámolás szabályai ezt így rendezik; - ha felszámolás előzte meg a vagyonrendezési eljárást, akkor a hitelezőnek igazolnia kell, hogy a korábbi felszámolási eljárásban hitelezőként nyilvántartásba vették, mert egyébként nem minősül hitelezőnek. Nem elég tehát egy jogosulti igazolás (amelyet a társasági adócsökkentéséhez kért), be kellett tehát jelentenie az igényt és be is kellett fizetnie a nyilvántartásba vételi díjat ahhoz, hogy ott a felszámoló hitelezőként visszaigazolja. Ilyen igazolás hiányában - illetve, ha a bírósági iratok között nem szerepelt hitelezőként a felszámolási eljárásban - nem lesz jogosult a vagyonrendezési eljárás megindítására, s a kérelmét el kell utasítani. (Természetesen, ha közhiteles nyilvántartásban szerepel a vagyontárgy, akkor hivatalból kell az eljárást lefolytatni.) Igazolnia kell azt is, hogy a követelését milyen részben fizették ki.
- Ha volt tagja (részvényese) kezdeményezi az eljárást, igazolni kell a tulajdoni jogosultságot mind a három esetben, valamint csatolni kell az iratokat a cég megszűnésével kapcsolatban. Véleményem szerint ki kell fejteni, miért nem vették figyelembe a vagyontárgyat a végelszámolási eljárás során.
Felszámolási eljárást követően benyújtott kérelem esetén be kell jelenteni a felszámolási eljárást lefolytató bíróság nevét, az eljárás számát, s ennek alapján a bíróság az iratokból meg tudja állapítani, hogy ki volt a felszámoló és mi történt a felszámolás során.
- A tulajdoni igényt támasztó érdekelttel kapcsolatos álláspontomat a fentiekben már kifejtettem.
- Le kell róni a vagyontárgy értékének megfelelő illetéket.
A vagyonrendezési eljárásban csak egy esetét nevesíti a jogszabály a kérelem elutasításának, nevezetesen azt, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. Ez természetesen csak az érdemi vizsgálat után meghozott egyik bírósági döntés, de ennél többféle határozat születhet az eljárásban.
Először is a Pp. mint háttérszabály jelenik meg az eljárásban. A Pp. 130. § rendelkezéseit természetesen alkalmazni kell, így ha nem csatolta jogi képviselője meghatalmazását a kérelmező, nem rótta le az illetéket az általa állított vagyonérték után, akkor azonnal, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kérelmet - kivéve, ha a vagyon közhiteles nyilvántartásban szerepel, mert akkor mindén esetben le kell az eljárást folytatni.
A Pp. 130. § (1) bekezdés többi esetét vizsgálva érdekes kérdésként merül fel, hogy lefolytatható-e a vagyonrendezési eljárás akkor, ha a külföldi tulajdonost külföldi fizetésképtelenségi vagy egyéb eljárásban törlik, s ugyanakkor Magyarországon van vagyona. Ilyen eset már többször előfordult, a magyar cégjegyzékekben szereplő külföldi tulajdonost törölték a bejegyzés szerinti országban, a cég megszűnt, ugyanakkor például a magyar cégjegyzékben tulajdonosként szerepel egy másik vállalkozásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
