Dávid Lilla: Megelőző pártfogás vagy védelembe vétel? (ÁJT, 2013/3-4., 41-54. o.)[1]

A megelőző pártfogás rendszerének kidolgozását és a fiatalkorúak pártfogása intézményének a gyermekvédelem rendszerébe való beillesztését először a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásának a 2012-2014. évekre szóló kormányzati intézkedési terve fogalmazta meg. Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló T/13091. számú törvényjavaslat már pontosabban körvonalazta a megelőző pártfogásnak szánt feladatokat, célokat, amely a Gyvt. (az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) módosításával a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések körét egészítené ki a megelőző pártfogás elrendelésének lehetőségével, így hasznosítva a pártfogó felügyelői szolgálatnál meglévő szakértelmet a védelembe vételi eljárásban. A kormány elvárásainak helyes értelmezéséhez és teljesítése lehetőségeinek, kivitelezhetőségének és ésszerűségének végiggondolásához a tanulmány a következő kérdéseket igyekszik felvetni és megválaszolni. Milyen értelemben várja a kormány a megelőző pártfogás vonatkozásában a "megelőző" tartalmat? A bűnelkövetés szempontjából még csak veszélyeztetettek pártfogo-lását kívánja a magyar hagyományokhoz visszanyúlva bevezetni, vagy a büntetőeljárás és a szabálysértési eljárás kezdetétől kívánja pártfogolni a fiatalokat? Elképzelhető-e azok megelőző pártfogolása, akik a bűnelkövetés szempontjából még csak veszélyeztetettek? Milyen formában és tartalommal lenne kidolgozható a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők megelőző pártfogása? Ésszerű megoldásnak tekinthető-e a megelőző pártfogás rendszerének kialakítása? Célszerű lenne-e a fiatalkorúak pártfogásának intézményét beilleszteni, visszailleszteni a gyermekvédelem rendszerébe?

Pártfogásról akár szervezetként, szankcióként vagy eljárásként is beszélhetünk.[1 ]E kifejezés, a probation jelentése, e tevékenység tartalma folyamatosan bővült: mindenre vonatkozott a büntető igazságszolgáltatás területén, ami közösségi szankció végrehajtását, büntetés-végrehajtási intézetben végzett tevékenységet, ellenőrzést, szankcióként végrehajtott pártfogást, jelentéskészítést vagy büntetés kiszabásának, végrehajtásának elhalasztását takarta.[2] Mindezek mellett bűnmegelőző beavatkozást is jelentett, de hosszú időn keresztül a pártfogó szolgálatok tevékenysége a tárgyalási és a végrehajtási szakra koncentrálódott a büntetőeljá-

- 41/42 -

rásban. A nyomozati szakban korlátozott volt a szerepük - néhány országtól eltekintve, ahol az elkövetők és családjuk támogatása a letartóztatással megkezdődött. Angliában és Walesben, Hollandiában és Skóciában e korai beavatkozás ma is biztosított.[3]

A magyar megelőző pártfogás rendszerének kialakítása során a bűnmegelőző beavatkozás kiterjesztésének, e feladat pártfogókra hárításának és az ezzel járó szervezeti átrendeződésnek a problémája merül fel.

"Arra készülnek, hogy egy egész generációt állami gondozásba vegyenek" - nyilatkozta Radó Péter oktatásszervező a gyermekek megelőző pártfogó felügyeletének bevezetésével kapcsolatban.[4] Pedig nem erre készülnek, hanem arra, hogy a gyermekvédelem alkalmatlanságát beismerve annak feladataihoz ne a gyermekvédelembe importálják a hiányzó szakértelmet, hanem a fiatalokkal és felnőttekkel foglalkozó pártfogó felügyelői szolgálatoktól kölcsönözzék azt.

A megelőző pártfogás rendszerének kidolgozását és a fiatalkorúak pártfogása intézményének a gyermekvédelem rendszerébe történő beillesztését a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásának a 2012-2014. évekre szóló kormányzati intézkedési terve fogalmazta meg [a Kormány 1430/2011. (XII. 13.) Kormányhatározata mellékletében] a gyermekjóléttel összefüggésben, a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszo-cializációjának elősegítése érdekében.[5]

Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló T/13091. számú novemberi törvényjavaslat[6] már pontosabban körvonalazza a megelőző pártfogásnak szánt feladatokat, célokat. A javaslat a Gyvt. módosításával a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések körét egészítené ki a megelőző pártfogás elrendelésének lehetőségével. A gyámhatóság a bűncselekmény vagy elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett megkeresné a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének kockázatértékelése beszerzése céljából. Magas fokú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettség esetén a gyámhatóság mindenképpen elrendelné a gyermek megelőző pártfogását, és kötelezné a szülőt és a gyermeket a megelőző pártfogó felügyelővel[7] történő együttműködésre, találkozásra, és a megállapított magatartási szabályok betartására. Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége csak közepes fokú, úgy a gyámhatóság mérlegelné a megelőző pártfo-

- 42/43 -

gó felügyelet mellőzését vagy elrendelését. A magatartási szabályok többek között meghatározhatnák a megelőző pártfogás alatt álló gyermek számára, hogy kivel tarthat kapcsolatot, hol és milyen tevékenységgel töltheti szabadidejét.

A törvényjavaslat részletes indokolása szerint a megelőző pártfogás bevezetésének célja a szocializáció elősegítése, a bűnismétlés megelőzése minél korábbi szakaszban, mivel ehhez jelenleg az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást. A hatályos szabályozás és intézkedésrendszer kritikájaként az indokolás azt is megemlíti, hogy a gyermekkorú elkövetőkkel nem tud adekvát módon foglalkozni a gyermekjóléti alap- és szakellátás. Ezt azzal indokolja, hogy gyermekkorúak esetében nincs lehetőség a pártfogó felügyelethez hasonló jellegű eszközök alkalmazására, szorosabb ellenőrzésre és felügyeletre, főként a megfelelő szakértelem hiányában. Erre a megoldást a megelőző pártfogás intézményében látja, ami a pártfogó felügyelői szolgálatnál meglévő szakértelmet hasznosítaná a védelembe vételi eljárásban.[8]

A célokból, orvosolandó hiányosságokból és a tervezett szabályozásból, abból, hogy a megelőző pártfogó felügyelet védelembe vétel mellett is elrendelhető lenne, arra kell következtetnünk, hogy a védelembe vétel intézkedése nem látja el az eredetileg neki szánt feladatokat, diszfunkcionálisan működik, ha az érintettek nem kapják meg a szükséges támogatást a visszaesés megelőzéséhez, illetve a visszailleszkedésükhöz.

Ahhoz, hogy a kormány elvárásait[9] helyesen tudjuk értelmezni, ezek teljesítésének lehetséges eseteit végiggondoljuk, majd kivitelezhetőségüket és ésszerűségüket értékeljük, külön kell vizsgálnunk a következő kérdéseket: a) Milyen értelemben várja a kormány a megelőző pártfogás vonatkozásában a "megelőző" tartalmat? A bűnelkövetés szempontjából még csak veszélyeztetettek pártfogolását kívánja a magyar hagyományokhoz visszanyúlva bevezetni, vagy a büntetőeljárás és a szabálysértési eljárás kezdetétől kívánja pártfogolni a fiatalokat? b) Elképzelhető-e azok megelőző pártfogolása, akik a bűnelkövetés szempontjából még csak veszélyeztetettek? c) Milyen formában és tartalommal lenne kidolgozható a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők megelőző pártfogása? d) Ésszerű megoldásnak tekinthető-e a megelőző pártfogás rendszerének kialakítása? e) Célszerű lenne-e a fiatalkorúak pártfogásának intézményét beilleszteni, visszailleszteni a gyermekvédelem rendszerébe?

- 43/44 -

1. MIBEN ÁLLJON A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS "MEGELŐZŐ" TARTALMA?

A megelőző pártfogás igényével kapcsolatban elsőként azt a kérdést kell tisztázni, hogy a "megelőző" jelleg miben nyilvánuljon meg. Ennek meghatározásához támaszkodhatunk az Európa Tanács pártfogási szabályokról szóló 2010-es ajánlására[10]. Értelmező rendelkezése szerint a pártfogás a bűnelkövetővel szemben alkalmazott összetett jogintézmény, melynek célja a társadalom védelme mellett az elkövető (re)integrációja. Függeléke így határozza meg a pártfogó felügyeletet: bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazott közösségi szankciók és intézkedések végrehajtása, melynek eleme a felügyelet, az iránymutatás és a segítés. Az Európa Tanács értelmezése szerint tehát a pártfogás, illetve a pártfogó felügyelet bűncselekmény elkövetését feltételezi, az elkövetők reintegrációját hivatott elősegíteni, a bűnismétlést megelőzni. Azonban a bűnösséget megállapító határozatot megelőző értelemben vett megelőző pártfogás szabályozása nem állna ellentétben az Európa Tanács álláspontjával, hiszen az ajánlás szerint a szolgálatok ellátják a terhelt felügyeletét az ítélet, illetve a határozat meghozatalát megelőzően is.[11 ] A szolgálatok hatáskörének ilyen tartalmú feladatokkal történő bővítése tehát nem lenne ellentétes az Európa Tanács ajánlásával, azonban kérdéses, hogy a tervezett magyar szabályozás megvalósítása szükséges, illetve célravezető változást eredményezne-e.

Ha a bűnelkövetés szempontjából "még csak" veszélyeztetetteket kívánjuk pártfogolni - azokat, akik társadalomra veszélyessége bűncselekmény formájában még nem nyilvánult meg -, azt büntetőjogi eszközökkel - sem kényszerintézkedés, sem intézkedés alkalmazásával - nem tehetjük meg. "A bűnmegelőzés mindig beavatkozás az egyén vagy a kisebb közösség életébe, bűnmegelőzés címén azonban kényszerítő vagy megbélyegző módon nem szabad beavatkozni."[12] A veszélyeztetettek, illetve a társadalom szempontjából "veszélyesek" kezelése kényes kérdés, hazánkban a rendőrhatósági felügyelet tett erre kísérletet. A védelembe vétel kötelező és lehetséges esetei azonban a büntetőjogi intézkedések megbélyegző hatása és a fiatalkorúak pártfogásának gyermekvédelem rendszerébe történő illesztése nélkül a megelőző hatás mindkét - mind a bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetettek pártfogolása, mind a büntetőeljárás kezdetén történő korai beavatkozás - értelmében ellátják a kormányhatározat által elvártakat, legalábbis a vonatkozó törvényi szabályozás szerint. Annak megértéséhez, hogy e feladat ma miért a gyermekvédelemé, szükséges visszatekintenünk a patronázs és a pártfogás történetének néhány mérvadó fordulópontjára.

- 44/45 -

2. A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS HAZAI MÚLTJA

Amikor a gyermekvédelem, a pártfogás és az utógondozás feladatai nem különültek el egymástól élesen, a patronázs kiterjedt a bűnelkövetés szempontjából még csak veszélyeztetett gyermekekre, fiatalokra is: "A patronage tehát felöleli nemcsak a bűntetett, hanem általában a bűnözés veszélyeinek kitett egyéneket."[13] Ennek oka pedig az volt, hogy

"Az állam és a társadalom tudatára ébrednek annak, hogy a bűntettesek, a társadalom belső ellenségei elleni küzdelemnek legeslegbiztosabb fegyvere a még nem bűntettes, de az erkölcsi romlás lejtőjére került, vagy előreláthatólag odakerülő elzüllésnek indult és elhagyatott gyermekek megmentése az erkölcsi romlástól s ezzel a bűnözés útjától."[14]

Az 1908. évi XXXVI. törvénycikk, az I. Büntető Novella adott jogszabályi alapot a megelőző tartalmú pártfogásnak, mikor létrehozta a fiatalkorúak felügyelő hatóságát, melynek feladatai[15] között szerepelt az erkölcsi romlásnak, züllésnek kitett gyermekek, fiatalok ügyeinek felügyelete is. A Novella végrehajtására alkotott igazságügyminiszteri rendelet a hivatásos pártfogók feladatai között említette, hogy "a pártfogó jelen van a fiatalkorú terhelt ügyeinek tárgyalásánál is",[16] tehát a pártfogónak lehetősége volt a büntetőeljárás korai szakaszában kapcsolatba lépni a fiatallal. Ha a bíróság, ügyészség vagy más hatóság olyan züllés veszélyének kitett gyermekről vagy fiatalról szerzett tudomást[17], akinek érdekében sürgős intézkedésre volt szükség, értesítenie kellett a fiatalkorúak bíróságát. A fiatalkorúak bírósága[18] figyelmeztethette a szülőt, hogy gyermekére szigorúbban ügyeljen, utasíthatta is, hogy a kiskorút megfenyítse, iskolalátogatási kötelességének pontos teljesítésére kényszerítse, az erkölcsi fejlődésére veszélyes környezettől, foglalkozástól vagy életmódtól visszatartsa. A kiskorú nevelésének ellenőrzése és felügyelete céljából ideiglenesen pártfogót is kirendelhetett, gondozását megbízható hozzátartozójára, vagy valamely gyermekvédő, patronázs-egyesületre bízhatta. A hatóságok a bíróság helyett a fiatalkorúak felügyelő hatóságához is fordulhattak ilyen esetben.

A fiatalkorú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói szolgálatot 1970-ben alakították ki[19] a gyermekvédelem rendszerében[20]. A gyámhatóság a büntetőeljárás körén kívül szükségesnek mutatkozó védő- és óvóintézkedést rendelhetett el a kiskorú érdekében, ha erkölcsi fejlődése, nevelése, gondozása nem volt biztosított, valamint köte-

- 45/46 -

lező magatartási szabályokat állapíthatott meg, a szülőt is felszólíthatta, kötelezhette.[21] A gyámhatóság a védő- és óvóintézkedés elrendelése iránti eljárás bármely szakaszában pártfogót[22] rendelhetett a veszélyeztetett kiskorú részére, fejlődésének folyamatos biztosítása és ellenőrzése céljából. A pártfogó a felügyeletére bízott kiskorú magatartását figyelemmel kísérte, szükség esetén a szülőt is segítette nevelési feladataiban. A kiskorúakról történő állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozásáról szóló MT rendelet[23] lehetővé tette, hogy a gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorú részére - függetlenül a büntetőeljárástól - fejlődésének folyamatos segítése és ellenőrzése, valamint a szülő nevelési tevékenységének támogatása érdekében pártfogót rendeljen ki.

A megelőző tartalom semelyik értelmében sincs tehát a magyar jogrendszerben jogszabályi múltja a megelőző pártfogásnak mint büntetőjogi intézkedésnek vagy büntetőeljárási kényszerintézkedésnek, tartalmában azonban létezett/létezik e feladat a gyermekvédelem rendszerében. A hatályos szabályozás szerint a védelembe vétel látja ma el e feladatokat. Ennek a gyermekvédelmi intézkedésnek a tartalmát és célját érdemes áttekinteni, a pártfogó felügyelettel összevetni, hogy megvizsgálhassuk, a kormányhatározat ezen intézkedés mellett miért tartja szükségesnek a megelőző pártfogás rendszerének kidolgozását.

3. A GYERMEKEK ÉS FIATALOK VÉDELEMBE VÉTELE

A Gyvt. szerint gyermek, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.[24] A gyermeknek joga van segítségre a családban történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához és a társadalomba való beilleszkedéshez.[25] Joga van a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek elleni védelemre.[26] A gyermek szülője pedig jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.[27]

A Gyvt. célja - többek között - azoknak az alapvető szabályoknak a megállapítása, amelyek szerint az állam és a helyi önkormányzatok segítséget nyújtanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez, illetve gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetett-

- 46/47 -

ségének[28] megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. A gyermeknek kötelessége, hogy korának és fejlettségének megfelelően tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, gondozása és nevelése érdekében együttműködjön szülőjével,[29] valamint képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek.[30]

A gyermekek védelmének rendszere a Gyvt. szerint pénzbeli és természetbeni ellátásokra, gyermekjóléti alapellátásokra, gyermekvédelmi szakellátásokra és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekre épül.

A Gyvt. 15. § (5) bekezdése szerint a gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. 2003. június 30-ig a fiatalkorúak pártfogó felügyelete is ide tartozott, a védelembe vétel pedig ezt követően is a gyermekvédelmi rendszerben maradt.

A Gyvt. által szabályozott védelembe vételt hatályos szabályozását - amely a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések egyike - fontos áttekintenünk annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e a megelőző pártfogás intézményére.

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő nem tudja - vagy nem akarja - megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével - de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható -, a gyámhatóság[31] a gyermeket védelembe veszi.[32]

A Gyvt. a védelembe vétel kötelező esete mellett három lehetséges esetet is szabályoz. A gyámhatóság - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, valamint a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.[33]

A védelembe vétellel egyidejűleg - a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében - a gyermek részére a gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, mellyel a szülő, valamint a gyermek számára kötelezettségeket írhat elő, jogaikat korlátozhatja.[34] Így különösen kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, hogy a gyermeke vegye

- 47/48 -

igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, magatartási szabályokat állapíthat meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében, figyelmeztetheti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére és felszólíthatja annak megváltoztatására. Utasíthatja a szülőt[35] és a gyermeket arra is, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet, vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyen igénybe konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. A családgondozó egyéni gondozási-nevelési tervet készít, mely biztosítja a gyermek egyéni igényei szerinti speciális beavatkozás lehetőségét.[36]

Jelenleg tehát a védelembe vétel jogintézménye látja el a gyermekkorúak és a fiatalkorúak megelőző pártfogásának szánt feladatokat - akár a pártfogó felügyelet intézkedéséhez hasonlóan magatartási szabályok előírásával - a "megelőző" jelleg mindkét értelmében: a bűnelkövetés szempontjából még "csak" veszélyeztetettek esetén, valamint a büntetőeljárás kezdeti szakaszán is. Lehetséges és kötelező eseteit, valamint a pártfogó felügyelethez való hasonlóságát az alábbi táblázat szemlélteti.

A védelembe vétel és a pártfogó felügyelet a gyermekkorúak és fiatalkorúak vonatkozásában

[1] Gyvt. célja alapján; [2] a Gyvt. indokolása szerint; [3] a pártfogó felügyelet Bv. tvr. 92. § (1) bek.-ében megfogalmazott célja; [4] a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak a Missziójában megfogalmazott célja.

- 48/49 -

A kormányhatározat szűkszavú megfogalmazása értelmezhető úgy, hogy a megelőző pártfogás rendszerének kidolgozását a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszocializációjának elősegítése érdekében tartja szükségesnek. E célcsoportban felismerhetjük a hatályos szabályozás szerinti védelembe vétel lehetséges eseteinek célcsoportját. Amennyiben a kormány a megelőző pártfogás rendszerének kidolgozását nem csupán a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők érdekében tartja szükségesnek - ez a kormányhatározat megfogalmazása szerint nem egyértelmű -, abban az esetben értelmezhetjük úgy is, hogy a megelőző jellegnek a bűncselekmény, szabálysértés elkövetését megelőzően is meg kell nyilvánulnia, vagyis az elkövetés szempontjából még csak veszélyeztetettek vonatkozásában is, így a kötelező védelembe vétel célcsoportja is a megelőző pártfogás célcsoportjává válna, ami a védelembe vétel jogintézményének kiüresedését eredményezhetné.

Érdemes áttekintenünk a szakirodalom korai pártfogói beavatkozást szorgalmazó érveit, hogy megállapíthassuk, valóban szükséges-e a megelőző pártfogás rendszerének kidolgozása, és az milyen formában képzelhető el.

4. A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS VONATKOZÁSÁBAN MEGFOGALMAZOTT IGÉNY

1968-ban Dávid Ferenc már javaslatot tett a pártfogó felügyelővel szemben tanúsított közömbösség megoldására. "Tapasztalataink szerint a próbárabocsátást, a szabadságvesztés felfüggesztését az elítéltek és szüleik jó része felmentésnek' fogja fel. Az ítélet előtti feszült izgalmi állapotot sok esetben a már szinte káros megnyugvás követi. Ebben a megnyugodott állapotban rendszerint nehezebb feladat a pártfogó felügyelő számára a fiatalkorú és a család között a megfelelő belső, bizalmas jellegű kapcsolat kiépítése. Ennek a kapcsolatnak a megteremtésére az ítélet meghozatala előtti fokozott izgalmi állapot lényegesen alkalmasabb. Álláspontunk szerint tehát a pártfogó felügyelőt nem az ítélet után, hanem a terheltté nyilvánítás, de legkésőbb a vádirat benyújtása után kellene kirendelni a fiatalkorú mellé."[37]

Gyolcs Judit[38] is a pártfogó felügyelő minél korábbi beavatkozásának szükségességére hívja fel a figyelmet. Kifogásolja, hogy nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a fiatalkorú ellen meginduló eljárás kezdetétől eltelt, illetve a pártfogó felügyelet kiszabásáról szóló határozat és a pártfogó felügyelet végrehajtásának megkezdése közötti maximális időtartam.[39] "Az időmúlásnak a fiatalkorú esetén fokozott a jelentősége, mivel személyisége gyorsan változik, így a végrehaj-

- 49/50 -

tás előfordul, hogy már nem azt a személyiséget éri, akit célzott, ami miatt veszíthet hatékonyságából, vagy negatív hatást is érhet el."[40] Felhívja a figyelmet a határozathozatal és a végrehajtás között eltelt hosszú idő veszélyére. Ez alatt az idő alatt a fiatal megkezdheti kriminális karrierjét, így az intézkedés hatásfoka alacsonyabb lesz. Egy bírókkal végzett fókuszcsoportos kutatás eredményeit idézi Gyolcs Judit[41]:

"Jó-e a fiatalnak, hogy semmi sem készteti felelősségvállalásra, a kriminális út elkerülésére, hogy csökkentjük számára azon esélyt, hogy pozitív irányban változtathasson a helyzetén? Jó-e a társadalomnak, hogy hagyja, hogy az idő haladtával a fiatal netán még több bűncselekményt kövessen el, és jó-e, ha hagyja, hogy elinduljon egy deviáns karrier?"[42]

"Ahogy a már fentebb említett fókuszcsoportos kutatásban az egyik megkérdezett bíró fogalmazott: »az úgynevezett ideiglenes vagy előzetes pártfogás, és a 'beavatkozó' lehetne az ideiglenes vagy előzetes pártfogó, aki rögtön elkezdi figyelemmel kísérni és segíteni a fiatalkorú magatartását - ha nem is ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel, mint a későbbi vádelhalasztás, vagy bírói ítélet utáni pártfogó. Sokan ezt szankciónak tekintik, és azt mondják, hogy bírói ítélet nélkül ezt nem lehet megtenni. [...] És ekkor a fiatalkorú tudná, hogy 'történik vele valami'«."

Vaskuti András és Csernák Erzsébet szintén az előzetes pártfogó felügyelet,[43] "elő-pártfogás"[44] szükségességére hívja fel a figyelmet, megfogalmazva a pártfogó eljárásba való korai bekapcsolódás igényét. Váradi Erika és Lévay Miklós szerint a nyomozásban a pártfogóknak egyfajta "előgondozást"[45] kellene végezniük.

5. A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK LEHETSÉGES MÓDJA

Pálvölgyi Ákos[46] már a 2011-es kormányhatározat fényében fogalmazta meg a megelőző pártfogás szükségességével és kivitelezhetőségével kapcsolatos gondolatait, szövegszerű javaslatot téve annak szabályozására. A nevelő hatás fokozottabb érvényesítése érdekében az azonnali reakciónak, a pártfogó korai beavatkozá-

- 50/51 -

sának szükségességét emelte ki ő is a szabályozás céljaként. Elképzelése szerint a megelőző pártfogás a közvetítői eljárás és a kábítószerfüggők elterelésének analógiájára a terhelt és a törvényes képviselője önkéntes részvételével történne. Célja a fiatalkorú gyanúsított esetében a bűnismétlés kockázatának csökkentése a büntetőeljárás kezdeti szakaszán, és az eljárás elhúzódásával járó hátrányok kiküszöbölése lenne. Nem határozta meg, hogy a megelőző pártfogó felügyeletet az anyagi jogban hol helyezné el, hogy intézkedésként vagy büntethetőséget megszüntető okként képzeli-e el, de nem kényszerintézkedésként javasolja szabályozását.

A Pálvölgyi Ákos által vázolt megelőző pártfogó felügyelet két szempontból sem tesz eleget a kormányhatározat szűkszavúan megfogalmazott elvárásainak. Egyrészt nem vonatkozik a szabálysértést elkövetett fiatalkorúakra annak ellenére, hogy a kormányhatározat a megelőző pártfogás kidolgozását - értelmezhető úgy, hogy - az ő érdekükben is szorgalmazza. A másik probléma az általa javasoltakkal az önkéntesség. Az előzetes, megelőző pártfogás fontosságát hangsúlyozó szerzők nem a korai fellépés lehetőségének hiányára, hanem annak szükségességére figyelmeztetnek. A pártfogó felügyelő korai beavatkozására valószínű, hogy azoknak is nagy szükségük lenne, akik a büntetőeljárás kezdetén nem tennének beismerő vallomást, vagy nem járulnának hozzá a megelőző pártfogó felügyelethez. Kiindulva abból, hogy a megelőző pártfogó felügyelet kidolgozásától a kormány a pártfogó büntetőeljárás kezdetén való megjelenését várja, a megelőző pártfogás szabályozásakor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ne a pártfogolt akaratán múljon a minél korábbi beavatkozás.

6. A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE VAGY A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS TÖKÉLETESÍTÉSE

Különösen fontossá válik a veszélyeztetett vagy bűnelkövető fiatalkorúakkal való bánásmód újraértelmezése, hiszen a hatályos Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint meghatározott súlyos bűncselekmények elkövetése esetén lehetővé válik a tizenkettedik életévüket betöltött fiatalkorúak felelősségre vonása. E kiterjesztett felelősség mellé az állam fokozottabb fellépésének, korábbi beavatkozásának kell társulnia a veszélyeztetett, büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek, szabálysértést elkövetett, valamint bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt fiatalkorúak érdekében, lehetővé téve ezáltal a büntetőjog mint ultima ratio alkalmazásának elkerülését.

A fenti elvárásoknak eleget tenne a megelőző pártfogás létrehozása nélkül a védelembe vétel kötelező esetei körének bővítése, mely nem hagyná, hogy "elinduljon a deviáns karrier", mely esetében "történne valami", ami nem szankció, mégis az előírható magatartási szabályokkal lehetőség lenne a szülő és a gyermek segítésére komoly kötelezettségek keletkeztetése által. A megelőző funkciót mindkét értelemben ellátja a védelembe vétel, mind a bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermekek, fiatalkorúak védelmével, mind a büntetőeljárás kezdeti szakaszán

- 51/52 -

a gyanúsított vagy vádlott fiatalok védelme által. A védelembe vétel szabályozásának felülvizsgálata és a pártfogó felügyelet intézkedésével történő összehangolása tűnik az elvárt feladatokról való gondoskodás legésszerűbb módjának, melynek lehetséges megoldását a következő táblázat mutatja be.

A pártfogó felügyelet és a védelembe vétel összehangolásának lehetséges esete

E megoldás mellett szóló érvek a következők:

A javasolt szabályozás ellen nem hozhatók fel azok az ellenérvek, amelyeket a megelőző pártfogással, mint büntető anyagi jogi intézkedéssel vagy büntető eljárásjogi kényszerintézkedéssel szemben a szakirodalom említ (az ártatlanság vélelmének és a stigmatizáció tilalmának sérülése), hiszen a gyermekvédelem rendszerében honos intézkedésként a gyermek, a fiatal és a szülő kötelességeinek teljesítésében történő segítése, támogatása, jogaik biztosítása dominálna a számukra megfogalmazott kötelezettségekben is.

A speciálpreventív szempontok érvényesülését a védelembe vétel keretében is szolgálná - ahogy szolgálja most is - egy személyre szabott terv, vagyis az egyéni igények szerinti beavatkozás már ekkor megkezdődhetne.

A szülők számára megállapítható kötelezettségek által felelősségérzetük már a büntetőeljárás/szabálysértési eljárás kezdetén felkelthető, együttműködő készségük már ekkor motiválható lenne.

Ennek a megoldásnak a keretében a szabálysértést elkövető fiatalnál is megkezdhető lenne az érdemi beavatkozás, nem csak a büntetőeljárás terheltje esetén.

A megelőző pártfogás bevezetését szorgalmazó szerzők legfőbb elvárása megvalósulna, vagyis a szabálysértési és a büntetőeljárás kezdetétől megkezdődne a beavatkozás. Nem lenne "magára hagyva" a gyermek és a fiatal, akinek védelembe vétele kötelező, hiszen a szülővel együtt kötelezhető lenne, így is meghatározható lenne, hogy mivel és hol tölti szabadidejét, illetve kivel barátkozik. Terhelt fiatal esetén a védelembe vétel magatartási szabályainak betartásáról, a védelembe vétel eredményességéről, a szülő és a fiatal együttműködési hajlandóságáról a családgondozó beszámolna a pártfogó felügyelőnek, aki környezettanulmány vagy a pártfogó felügyelői vélemény készítésekor ezt dokumentálná, és véleményében erre tekintettel tenne javaslatot a pártfogó felügyelet időtartamára vagy a magatartási szabályokra.

A törvényjavaslat megelőző pártfogás bevezetése melletti érveit is figyelembe

- 52/53 -

venné ez a szabályozási lehetőség, hiszen biztosított lenne a gyermekkorúak esetében a pártfogó felügyelethez hasonló jellegű eszközök alkalmazása, szorosabb ellenőrzésük, felügyeletük. A gyermekek ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges megfelelő szakértelem jelenléte pedig hol lenne jobban megkövetelt, mint magának a gyermekvédelemnek a rendszerében. Ha ez hiányzik, azt pótolni szükséges, nem kölcsönözhető a fiatalkorúakkal igen, de gyermekekkel eddig nem foglalkozó pártfogó felügyelői szolgálattól a gyermekekhez elvileg mindenkinél jobban értő gyermekvédelmi szakemberek számára.

A védelembe vétel tehát eredményesen láthatná el a megelőző pártfogásnak szánt feladatokat, ha a jogintézmény diszfunkcióinak felszámolására irányuló törekvésekhez és a pártfogó felügyelettel történő összehangolásához ténylegesen társulnának a kormányhatározatban előirányzott többi feladat megvalósítása érdekében tett lépések. A kormányhatározat többek között szorgalmazza az iskolai lemorzsolódás csökkentésére irányuló célzott programok indítását[47], valamint annak elősegítését, hogy a középfokú végzettséggel vagy versenyképes szakmával nem rendelkező tanköteles koron túli fiatalok a szakképzésben való részvétel feltételeként alapfokú végzettséget, valamint munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget sze-rezhessenek.[48] A kormányhatározat több pontban kiemeli a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére irányuló programok fontosságát.[49] Vermes Miklós[50] a fiatalkorú bűnözők családi, iskolai körülményeiről, társadalmi helyzetéről, szabadidejük otthoni, valamint házon kívüli eltöltésének tartalmi kérdéseiről és az elkövetett bűncselekményekről 1973-tól gyűjtött adatai alapján már 1978-ban az alábbi következtetésekre jutott.

"A fiatalok szabad ideje sem tartalmában, sem tartalmi minőségében nem megnyugtató. [...] A szabad idő megfelelő eltöltése a szocializálódás folyamatának nélkülözhetetlen tényezője, mert az egyik alapja a társadalomba való beilleszkedésnek. Ellenkező esetben óhatatlanul káros befolyások érvényesülnek, mert ebben az összefüggésben légüres tér nincs. Ha a szabad idő nincs kitöltve kulturált, társadalmilag hasznos vagy elfogadható tevékenységgel, akkor elkerülhetetlen teret kapnak a deviáns magatartások, esetleg bűnözés formájában."[51]

- 53/54 -

7. BE KELL-E ILLESZTENI A FIATALKORÚAK PÁRTFOGÁSÁNAK INTÉZMÉNYÉT A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERÉBE?

A megelőző pártfogás kidolgozását szorgalmazó 2011-es kormányhatározat kapcsán az utolsó vizsgálandó kérdés, hogy a fiatalkorúak pártfogásának intézménye beilleszthető, beillesztendő-e a gyermekvédelem rendszerébe.

A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, valamint az előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. 2003. június 30-ig a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtása is a gyermekvédelem körébe tartozott. A 2003-as reform előtti években a fiatalkorúak pártfogó felügyeletével kapcsolatban megfogalmazott egyik legerősebb kritika az volt, hogy a fiatalkorúak pártfogó felügyelete nem tudta feloldani azt az ellentétet, amelyet a gyermekvédelembe való beágyazottsága és a büntetés-végrehajtási funkciók együttes jelenléte teremtett.[52] A reform egyik legfőbb eredménye ennek a problémának a megoldása, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. (X. 31.) Kormányhatározat mellékletében megfogalmazott követelmény teljesítése volt. Megtörtént az egységes szakmai irányítás megteremtése érdekében a felnőttekkel és a fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők egy szervezetbe integrálása. Mindezek fényében a fiatalkorúak pártfogásának gyermekvédelmi rendszerbe helyezése átgondolatlan döntés lenne, egy múltbeli állapot, a 2003-as reform kevés megvalósult célkitűzései egyikének visszaállítása, amit semmi sem indokol. Hosszú évtizedekbe került a pártfogói rendszer kialakítása során a mai szervezet és felépítés, a fiatalkorúak és a felnőttek pártfogó felügyelői szolgálatának egységes szervezeten belüli elhelyezése, és mivel a hatályos Büntető Törvénykönyv indokolása szerint a Szolgálat beváltotta a hozzá fűzött reményeket, indokolatlan lenne a szervezet megbontása.

Arra való tekintettel pedig, hogy a javítóintézeti nevelésre utalt és az előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása a gyermekvédelem rendszerének része, a megelőző pártfogásnak szánt feladatok ellátására is alkalmasnak tűnik a védelembe vétel a javasolt módosítások és a törvényjavaslat által is sugallt gyermekvédelmi diszfunkciók kiküszöbölésének elvégzése, a pártfogó felügyelet intézkedésével történő összehangolása után.

Nincs szükség tehát e szervezet drasztikus átszervezésére ahhoz, hogy hazánkban is elmondható legyen a pártfogó felügyelőről, hogy a XXI. században ő áll a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének a középpontjában. Komplex feladatkörét ugyanis máshol is úgy határozzák meg, hogy felmér, azonosít, osztályoz, koordinál, tanácsot ad, bíztat és kényszerít is annak érdekében, hogy csökkenjen a bűnismétlés kockázata, hogy felelősséget ébresszen és növelje a fiatalok esélyeit.[53]■

- 54/55 -

JEGYZETEK

[1] Robert Caeter - Leslie Wilkins: Probation and Parole (New York, London, Sydney, Toronto: John Wiley & Sons 1970) 15.

[2] Anton Kalmthout - Ioan Durnescu: "European Probation Service Systems" in Anton Kalmthout - Ioan Durnescu (szerk.): Probation in Europe (Nijmegen: Wolf Legal Publishers 2008) 3.

[3] Anton Kalmthout - Ioan Durnescu: "European Probation Service Systems" in Anton Kalmthout - Ioan Durnescu (szerk.): Probation in Europe (Nijmegen: Wolf Legal Publishers 2008) 16-17.

[4] Iványos Judit: "Megszabná az állam, kivel barátkozzon a zűrös gyerek"; hvg.hu/itthon/20131022_ Meg_fogja_szabni_az_allam_kivel_baartkozh.

[5] 1430/2011. (XII. 13.) Kormányhatározat (a továbbiakban: Kormányhatározat) I/9. pont.

[6] T/13091. sz. törvényjavaslat egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról; www.parlament.hu/irom39/13091/13091.pdf (a továbbiakban: törvényjavaslat).

[7] A megelőző pártfogó felügyelő a törvényjavaslat szerint az a pártfogó felügyelő lenne, akit a bűnmegelőzés érdekében a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt indult gyámhatósági eljárás során a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt a védelembe, vagy nevelésbe vett gyermek részére.

[8] Részletes indokolás a 8-18. §-hoz. T/13091. sz. törvényjavaslat egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról; www.parlament.hu/irom39/13091/13091.pdf.

[9] "Ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak pártfogásának intézményét a gyermekvédelem rendszerébe a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszocializációjának elősegítése érdekében." (Kormányhatározat I/9. pont.)

[10] A Miniszteri Bizottság CM/Rec (2010) 1. sz. Ajánlása a tagállamok számára az Európa Tanács Pártfogási Szabályairól (a továbbiakban: Ajánlás).

[11] A nemzeti jognak megfelelően a pártfogó felügyelői szolgálatok ellátják a terhelt felügyeletét az ítélet, illetve határozat meghozatalát megelőzően, a tárgyalási szakasz során, és az ítélet vagy határozat meghozatalát követően. (Ajánlás 53. pont.)

[12] Gönczöl Katalin: "Kriminálpolitika és bűnözéskontroll Magyarországon. Reformok 2002-2009" Kriminológiai Tanulmányok 2010/47. 76.

[13] Angyal Pál: "A patronage" Jogállam 1909/7. 483.

[14] Finkey Ferenc: "A fiatalkorú bűntettesek és a modern törvényhozás" Jogállam 1909/9. 651.

[15] Finkey Ferenc: "Patronázs-munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága" Magyar Jogi Szemle 1943/1. 7.

[16] 27.100/1909. I. M. sz. r. 13. §.

[17] Alföldy Dezső: "Bíróság és patronázs" Magyar Jogi Szemle 1943/7. 205.

[18] Az 1913. évi VII. tc. 66. §-ában foglalt intézkedéseket tehette meg.

[19] Kerezsi Klára - Kó József: A pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályai (Budapest: IM Országos Bűnmegelőzési Bizottság Titkársága 2006) 7.

[20] Vókó György: "Elmélkedés a pártfogó felügyeletről" Börtönügyi Szemle 2003/1.

[21] 1/1974. (VI. 27.) OM rendelet 70. § (1) bek.: "A gyámhatóság rendeli el a kiskorú érdekében a büntetőeljárás körén kívül szükségesnek mutatkozó védő- és óvóintézkedést, ha a kiskorú erkölcsi fejlődése, nevelése, gondozása a szülő vagy gondozó környezetében nincs biztosítva. (2) A gyámhatóság a védő- és óvóintézkedés elrendelése iránt eljárást indít, ha a) a rendőrkapitányság, az ügyész, a bíróság, vagy társadalmi szervek a gyámhatóságot ezért megkeresik; b) azt megalapozott bejelentés indokolja; c) olyan körülményről szerez tudomást, amely azt szükségessé teszi."

[22] A gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM rendelet 73. §-a.

[23] 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet 2. § (3) bek.

[24] A törvény gyermek fogalma a Ptk. kiskorú fogalmával egyezik meg: kiskorú az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött (Ptk. 12. §).

[25] A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. tv. 13. § (2) bek.

[26] Gyvt. 6. § (4) bek.

[27] 2011. évi CCXI. tv. 9. § (5) bek.

[28] A Gyvt. 5. § n) pontja szerint olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

[29] 2011. évi CCXI. tv. 12. § (2) bek.

[30] Gyvt. 10. § (1) bek.

[31] A járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. tv. módosítása alapján nem a "települési önkormányzat jegyzője", hanem a "gyámhatóság" veszi védelembe a gyermeket.

[32] Gyvt. 68. § (1) bek.

[33] Gyvt. 68. § (2) bek.

[34] Gyvt. 68. § (3) bek.

[35] Az 1995-ben Hollandiában és 1996-ban Franciaországban bevezetett, fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi reform, valamint az Egyesült Királyságban 1994-ben hozott Büntetőjogi és Közrendről szóló Törvény értelmében bevezetésre került az ún. parenting order, amely a bűncselekményt elkövető vagy iskolakerülő fiatalkorú szüleit maximum három hónapig tartó, heti nevelési tanfolyamok látogatására kötelezik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye "A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban" tárgyában (2006/C 110/13) 4.6.1. pont.

[36] Gyvt. 68. § (4) bek.

[37] Dávid Ferenc: "A pártfogó felügyelet a gyakorlatban" Magyar Jog 1968/12. 730.

[38] Gyolcs Judit: "A fiatalkorúak pártfogó felügyelete végrehajtásának időproblémái" in Bíró Endre (szerk.): Jogágazat születik... A gyermeki jogokról és érvényesülésükről Magyarországon Gyermekjogi műhelytanulmányok - 1. (Budapest: Jogismeret Alapítvány 2010) 47.

[39] Az Európa Tanács R (2000) 20. sz. ajánlása a korai pszichoszociális beavatkozás szerepéről a bűnelkövetés megelőzésében, valamint az R (2003) 20. sz. ajánlása a fiatalkori bűnözés kezelésének új módszereiről és a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatás szerepéről szintén a minél korábbi, következetes beavatkozás szükségességét hangsúlyozza.

[40] Lásd Gyolcs (42. lj.) 48.

[41] Kerezsi Klára - Kó József - Gosztonyi Gyula: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának hatékonysága: a fiatalkorú elítéltek utánkövetéses visszaesési vizsgálata 2007. (Budapest: Budapesti Szociális Forrásközpont 2007). Idézi Gyolcs (42. lj.) 49.

[42] Lásd Gyolcs (42. lj.) 49.

[43] Vaskuti András: "A pártfogó felügyelő szerepe az alternatív szankciók kiválasztásánál" Kriminológiai Közlemények 2006/62. 34.

[44] Dénesné Csernák Erzsébet: "A magyar pártfogó felügyeleti rendszer reformja ügyészi szemszögből" Kriminológiai Közlemények 2006/62. 19.

[45] Csemáné Váradi Erika - Lévay Miklós: "A fiatalkorúak büntetőjogának kodifikációs kérdéseiről -történeti és jogösszehasonlító szempontból" Büntetőjogi Kodifikáció 2002/1. 27.

[46] Pálvőlgyi Ákos: "A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze" Büntetőjogi Szemle 2012/2. 29-34.

[47] Kormányhatározat II/4. pont.

[48] Kormányhatározat III/8. pont.

[49] Elő kell segíteni a hátrányos helyzetű fiatalok diák- és szabadidősportban való részvételét. Szabadon használható, sportolásra alkalmas terek létrehozásával és meglévő sportlétesítmények, iskolai sportpályák délutáni és hétvégi nyitva tartásának támogatásával kell biztosítani a hétvégi és szünidei sportolási lehetőségeket, a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését (Kormányhatározat pont).

[50] Vermes Miklós: "A szabad idő szerepe a fiatalkori bűnözés megelőzésében" Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 1978/15. 208-251.

[51] Lásd Vermes (54. lj.) 214.

[52] Dér Mária: "Vádirat a pártfogó felügyelet tárgyában" Belügyi Szemle 1990/10.

[53] Craig ScHWALBE - Tina Maschi: "Investigating Probation Strategies with Juvenile Offenders: The Influence of Officers's Attitudes and Youth Characteristics" Law and Human Behavior 2009/33. 357.