2009 februárjában jelent meg a Palásti Gábor és Vörös Imre által szerkesztett, "Európai kollíziós kötelmi jog. A szerződésekre és a szerződésen kívüli jogviszonyokra alkalmazandó európai jog" című tanulmánykötet.1 Megalkotását az Európai Unió (korábban Európai Közösség) közelmúltban felgyorsult nemzetközi kollíziós magánjogi tárgyú jogalkotása indokolta. Ezen jogalkotási folyamat eredményeként fogadta el az Európai Parlament és a Tanács azt a két rendeletet, amelyeknek vizsgálata és értelmezése képezi a tanulmánykötet tárgyát. A két rendelet a következő: 864/2007/EK rendelet (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.)1, valamint az 593/2008/EK rendelet (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)3.
A recenzió olvasójában kérdésként merülhet fel, hogy nem megkésett-e a recenzens írása, hiszen közel egy év telt el a könyv megszületése és jelen írás publikálása között. Az ilyen jellegű, esetlegesen felmerülő kétségek eloszlatása érdekében három megállapítást kívánok tenni. Elsőként hadd emeljem ki, hogy a tanulmánykötet közzétételét követően jelent meg Boóc Ádám tollából egy könyvismertető az Ügyvédek Lapjában,4 amely minden bizonnyal mind a gyakorlat, mind a tudomány képviselői között felkeltette a figyelmet a kötet vonatkozásában. Másodsorban a kötet - illetve a recenzió - aktualitásából mit sem vesztett, hiszen a Róma I. rendeletet 2009. december 17-ét követően kell alkalmazni - Dánia kivételével - az Európai Unió valamennyi tagállamában. Végül, de nem utolsó sorban az Országgyűlés elfogadta a Kódex (1979. évi 13. tvr.) módosításáról szóló törvényt5, amelynek a szerződésekre vonatkozó szabályai 2009. december 17-én léptek hatályba. Ezen észrevételekre tekintettel is kijelenthető, hogy bizonyosan mind a joggyakorlat, mind a jogelmélet képviselői számára igen hasznos és naprakész információkat nyújtanak a műben megjelent tanulmányok.
1. A tanulmánykötet ismertetésére áttérve mindenképpen előrekívánkozik az a megállapítás, hogy a kötet figyelemre méltó jelentőségű a magyar jogirodalomban, - közelebbről véve - a nemzetközi kollíziós magánjogi tárgyú magyar jogirodalomban. Ezt igazolja elsősorban az, hogy ezen jogterület körében még nem született olyan tanulmánykötet, amely több magyar egyetem kutatójának, oktatójának és a joggyakorlat képviselőinek együttes erőfeszítésével jött volna létre. Ezen hiányosság kiküszöbölésére adott kiváló alkalmat a 2006-ban a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a 2007-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán megrendezett, a nemzetközi magánjogot oktatók sorrendben harmadik és negyedik országos találkozója, amelynek kibővített és átdolgozott előadásai képezik a kötetet. Mindenképpen szükségesnek tartom kiemelni azt, hogy a mű több, mintsem a két konferencián elhangzott előadások egymás mellé szerkesztett egysége. A tanulmányok írói és a szerkesztők ennél többre vállalkoztak, hiszen az egymásra épülő tanulmányok a két rendelet megalkotásának a folyamatát, azok szabályozási rendszerét, valamint a joggyakorlatot is felölelve kommentárként (kézikönyvként) szolgálnak az alakulóban lévő európai nemzetközi kollíziós magánjoghoz. A mű kommentár (kézikönyv) jellegét tovább erősíti, hogy a szerkesztők a függelékben elhelyezték a Róma I. és a Róma II. rendeletek magyar és angol szövegváltozatát. A kétnyelvűségre azért volt szükség - ahogy arra több tanulmány szerzője is rámutat6 -, mert a magyar fordítás hiányosságai nemcsak a könnyen érthetőséget csorbítják, hanem általa még a jogi fogalmak tartalma is több esetben megváltozik a rendeletek által eredendően elérni kívánt célhoz képest.
2. A kötet, a tárgyát képező két rendelet szabályozási köréhez igazodva, két tartalmi-logikai egységbe szerkesztve közli a tizenegy szerző kilenc tanulmányát. A mű első része, a Róma I. rendelet szabályozását követve, a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jog kérdésével foglalkozik.
Ezen témakörön belül kapott elsőként helyet Czigler Dezső Tamás és Gyöngy Mónika "A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Róma I. rendelet elfogadásának előzményei és a jogalkotás menete" című közös tanulmánya, amelyben Szerzők felvázolják az Olvasó előtt azt az európai közösségi politikai és jogalkotói környezetet, amelyben a rendelet megszületett. Szerzők rávilágítanak arra a jelenségre, hogy a Római Egyezmény7 a 2006. évi XXVIII. törvénnyel történt kihirdetésétől kezdve, a magyar jogalkalmazónak "elengedte a kezét" a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog területén. Ugyanis az Egyezmény, a Kódexszel ellentétben nem határozta meg a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog "lépcsőfokait", hanem bízva a jogalkalmazó szaktudásában, a legszorosabb kapcsolat kapcsolóelvét rögzítette. Az előbb említettekhez kapcsolódóan említésre méltó, hogy amikor a magyar joggyakorlat még éppen csak ismerkedett az Egyezmény szabályaival, valamint a Kódex vonatkozó rendelkezéseinek szubszidiáriussá válásával, az Egyezményre épülő Róma I. rendelet megalkotása a végéhez közeledett, amelynek folyamatát és problémáit a tanulmány mélyrehatóan vizsgálja. A Tanács 2008. március 15-én megalkotta a rendeletet, amely azt az új helyzetet hozta létre, hogy a Kódexnek a rendelet szabályaitól eltérő rendelkezései nem csupán szubszidiáriussá, hanem - a Közösségi jog elsődlegességének elve értelmében - alkalmazhatatlanná is váltak. Így közel három év leforgása alatt a magyar jogalkotónak és a joggyakorlatnak jelentős szemléletbeli változást8 kellett megvalósítania ahhoz, hogy a Róma I. rendelet szabályai kellő hatékonysággal tudják betölteni a funkciójukat. A tanulmány kapcsán továbbá kiemelésre érdemes az a tény, hogy a rendeletet történeti kontextusba helyezi, ezáltal egyfajta történeti perspektivikus alapot képez az Olvasó számára a további tanulmányok értő, és történetiségében is helyes feldolgozására.
Nagy Csongor István "A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló rendelet hatálya" című tanulmányában három fogalom elkülönült vizsgálatát végzi el. Ezek a következők: "polgári vagy kereskedelmi ügy"; szerződés (szerződéses kötelem, szerződéses kötelezettség); "különböző országok jogai között kell választani" kitétel. Az említett fogalmak értelmezését követően tér át a Róma I. rendelet hatálya alól kivett tárgykörökre. A Szerző ezen kérdések tisztázását és értékelését - megnyerő szellemességgel - a "kollí-ziós instrumentum temploma kapujának tekinti". A tanulmány rámutat arra, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 24-ei 44/2001/EK Tanácsi rendelet (továbbiakban Brüsszel I.), valamint a Róma I., illetve Róma II. rendelet a hatályuk és a rendelkezéseik vonatkozásában szerves módon kapcsolódnak össze azáltal, hogy a két "Róma rendelet" kölcsönösen utal egymás szabályanyagára, valamint a Brüsszel I. szabályaira vonatkozó összhangra. Ezen összefüggést alapul véve Szerző világosan rámutat arra, hogy mind a polgári és kereskedelmi ügyek, mind a szerződéses kötelem fogalmának a tagállami jogoktól független, önálló közösségi jogi tartalma van. Szerző szerint az egységes terminológiára törekvés remélhetőleg elvezet majd egy közösségi szintű átfogó uniós-nemzetközi magánjogi rezsim kialakulásához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
