A felperes és az alperes 2001. augusztus 14-én vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben a felperes légtechnikai rendszer kivitelezését vállalta. A műszaki tartalmat a szerződés 1. és 4.1. pontjai, valamint az 1-2. sz. mellékletek, a fix összegű vállalkozói díjat - átalánydíjat - pedig a szerződés 2. pontja határozták meg. A felperes részszámlákat, 2001. október hó 2. napján pedig 20 millió forint összegről december 30-i esedékességgel végszámlát állított ki. Az alperes 2001. november 21. napján kelt levelével a végszámlát azzal küldte vissza a felperesnek, hogy a végszámlában szereplő összeget vitatta, többek között azért, mert a pótmunka elszámolása, amelynek nettó értékét a felperes 4 597 972 forint összegben jelölte meg, csak a szerződés módosítása után lehetséges.
A felperes az alpereshez intézett, 2001. november hó 28. napján kelt levelében a vállalkozói díjjal kapcsolatos vitás kérdésekben egyeztetést javasolt. November hó 29. napján a felek egyeztetést tartottak, amelynek során jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyvben a pótmunkákért járó összeget a felek 3 495 423 forint + áfa összegben állapították meg, és olyan nyilatkozatot tettek, amely szerint a költségvetés 189 db LINDAB résbefúvó egységárát tévesen a beszerzési ár, (53 214 forint + áfa helyett 85 330 forint + áfa összeget megjelölve) tartalmazza, ezért az alperes a végszámlából jogosult 6 069 924 forint + áfa összeget levonni. A felperes vállalta ennek megfelelően új végszámla kibocsátását, és a végszámlát 6 069 924 forint + áfa összeg levonásával kiállította. A végszámlát az alperes (késedelmesen) kiegyenlítette, 2001. december 28. napján kelt levelében azonban a felperes közölte az alperessel, hogy utólagos megállapítása szerint a költségvetés a résbefúvók egységárával kapcsolatban nem tartalmaz tévedést, ezért a vállalkozói díj szerződésben meghatározott teljes összegére igényt tart. Álláspontja szerint a 2001. november hó 29. napján felvett jegyzőkönyv nem módosította a szerződést és így az átalánydíjat, de ettől függetlenül a jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése alapján tévedés címén megtámadja.
A felperes felhívta az alperest a végszámlából levont 6 069 924 forint + áfa összeg utólagos megfizetésére, de az alperes az összeget a szerződésmódosításra hivatkozva nem fizette meg.
2. A felperes a Választottbírósághoz 2002. október hó 29. napján érkezett keresetlevelében az alperest 6 069 924 forint + áfa összegű vállalkozói díj, ennek törvényes kamata, továbbá - a számlák késedelmes kiegyenlítése miatt - 302 902 forint összegű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. Hivatkozott arra, hogy az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, ezért a Ptk. 389. §-ára figyelemmel megszegte a vállalkozási szerződést, valamint jogos ok nélkül tagadta meg a teljesítést (Ptk. 312. §). A késedelmi kamat iránti követelését a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésére alapozta.
A keresetlevél szerint az átalánydíjas szerződésben meghatározott átalánydíj egyes tételeit szerződésmódosítással nem lehet megváltoztatni, mert ez az átalánydíjas megállapodásról a tételes elszámolásra való - meg nem engedett - áttérést jelentené.
Az alperes 2003. január hó 10. napján érkezett ellenkérelmében a felperes 302 902 forint összegű késedelmi kamat megfizetése iránti követelését nem vitatta, egyebekben a kereset elutasítását kérte. Többek között előadta, hogy a Ptk. 240. §-a alapján a felek bármely szerződés bármely rendelkezését módosíthatják, így az átalánydíjas szerződésben az átalánydíj összegét is.
A Választottbíróság által tartott tárgyaláson a felperes keresetét és az alperes ellenkérelmét fenntartotta. A Választottbíróság a feleket a jogalap és az összegszerűség tekintetében az esetleges újabb bizonyítékok csatolására hívta fel.
3. A felperes keresetét 2003. május 15-én módosította, és elsődleges kereseti kérelmét fenntartva másodlagosan keresetet terjesztett elő a 2001. november 29-i jegyzőkönyvben tett nyilatkozatának a vállalkozói díj tekintetében tévedés címén való megtámadása iránt, a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése alapján. Mivel ennek alapján a szerződésmódosítás a vállalkozói díj vonatkozásában érvénytelen, kérte, hogy a Választottbíróság az eredeti szerződés alapján kötelezze az alperest tartozása megfizetésére.
A Választottbíróság újabb tárgyalást tartott, amelyen az alperes előadta, hogy tévedésről nem lehet szó, mert a felperes részéről a jegyzőkönyvet az ügyvezető igazgató írta alá, akinek a szerződéssel kapcsolatban minden információ rendelkezésére állt. Az alperes rámutatott arra is, hogy a felperes keresete a szerződés megtámadása tekintetében elkésett, mert a megtámadást ugyan a Ptk. 236. §-ának (1) bekezdése szerint 2001. december 28. napján kelt levelében egy éven belül közölte az alperessel, elmulasztotta azonban igényét haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A felperes vitatta a szerződés módosítására irányuló nyilatkozatával kapcsolatban a megtámadás elkésett voltát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
