Foglalkoztatható-e munkaviszony, illetve egyéb munkavégzési jogviszony keretében a fiatal, tehát a 18. életévét még be nem töltött személy, igenlő esetben az általános, vagy attól eltérő szabályok szerint?
Az e kérdésre vonatkozó szabályozás kezdetét az 1802. évi brit törvény képezi. Az ottani rendezés más országokban is követésre talált, s annak terjesztésében később a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és más nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács működtek közre (egyebek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 5., 7., 10., 15., 33. számú egyezményei, illetve az Európai Szociális Charta).
A magyar munkajog jelenleg külön szabályozza a fiatal korral vagy egyéb okkal összefüggő korlátozott cselekvőképességet, illetve cselekvőképtelenséget és ennek jogkövetkezményeit. Ezek közül az előbbiekre térünk ki.
E szabályok szerint
- a 16. életévét betöltött fiatal - a tankötelezettség teljesítésére való tekintet nélkül - létesíthet munkaviszonyt [Mt. 72. § (1) bek.],
- a 15. életévét betöltött, de a 16. életévét el nem ért személy, aki az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali képzés keretében folytat tanulmányokat, a törvényes képviselő hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt az iskolai szünet alatti munkavállalásra [Mt. 72. § (4)-(5) bek.],
- a tanköteles, tehát általában a 6. életévét szeptemberig betöltő fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélyével a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható munkaviszonyban [Mt. 72. § (7) bek.],
- a tizennyolcadik életévét még be nem töltött - tehát nemcsak a tanköteles - személy munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási stb.) jogviszonyban történő munkavégzésének az előbbi megkülönböztetéseknek megfelelően van helye. Ennek során meg kell tartani a fiatal szerződéskötésének előzetes hatósági engedélyhez kötöttsége esetére, valamint a fiatal munka- és pihenőidejére megállapított különös rendelkezéseket is (Mt. 72/A. §).
A tankötelezettségről rendelkező oktatási jogszabályok szerint a tankötelezettség annak az évnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyen a huszadik életévét betölti,
- a tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik,
- a tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Meghatározott esetben a jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét (1993. évi LXXIX. tv. 6-7. §-ai),
- aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, felnőttoktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Nyolc évfolyamos általános iskola esetén pedig a tizenhetedik, középiskola esetén a huszonharmadik életév betöltésétől az iskolai tanulmányok - bizonyos megszorítással - kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók (id. tv. 78. §).
A fiatal munkavégzésére alkalmazni kell az általános -, valamint meghatározott esetben a különös munkavédelmi szabályokat, így különösen a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet.
A fiatal rendes munkaidejére és pihenőidejére általában az Mt. 129/A. §-ban foglalt eltérésekkel az általános jogszabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a fiatal
- munkaideje napi nyolc, heti negyven órát nem haladhat meg, s ebből a szempontból a több munkáltatónál történő munkavégzés idejét össze kell számítani,
- legfeljebb heti munkaidőkeretben foglalkoztatható,
- napi 4,5 órát meghaladó munkaidőnél a munkaközi szünet tartama 30 perc, a napi pihenőidő mértéke 12 óra, és hetenként 2 pihenőnap jár, amely egyikének vasárnapra kell esnie,
- a rendkívüli munkaidőben, illetve éjszaka történő munkavégzés, továbbá ügyelet, készenlét elrendelése tilos.
A Munka Törvénykönyve egyebek között a fiatalok munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK irányelvvel való megfelelést szolgálja [Mt. 212. § (2) bek. b) p.]. Irodalmi értékelés szerint a hazai szabályozás alapjaiban megfelel az irányelv tartalmának (Kiss György/Bankó Zoltán: Az EU munkajoga. Budapest: Osiris, 2001. 552. p.).
A 94/33/EK irányelvben foglalt szabályozás elvei a következők:
- a gyermekmunka tilos, a foglalkoztatás, illetve munkavégzés alsó korhatára a tankötelezettség megszűnésére megállapított legalacsonyabb korhatárnál, illetve 15. évnél nem lehet alacsonyabb,
- e korhatárt meghaladóan is köteles az állam a fiatalok munkavégzését az irányelvnek megfelelően szabályozni és a fiatalokat védelemben részesíteni,
- az államnak biztosítania kell, hogy a fiatalok munkafeltételei megfelelőek legyenek, és a gazdasági kizsákmányolással szemben védve, továbbá olyan munkák végzése alól mentesítve legyenek, amelyek biztonságukat, egészségüket és fejlődésüket sértené, vagy oktatásukat veszélyeztetné (1. cikk).
Az irányelv hatályát a 2. cikk akként határozza meg, hogy az a 18. életévüket be nem töltött, munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkező személyekre terjed ki. Egyúttal megengedi az irányelv, hogy jogszabály megfelelő korlátozásokkal és feltételekkel kizárja az irányelv alkalmazását alkalmi vagy rövid tartamú munkaviszonyra
- magánháztartásban végzendő házimunka, vagy
- családi vállalkozásban végzett, fiatalok számára ártalmasnak, károsnak, vagy veszélyesnek nem tekinthető munka esetén.
Az irányelv 3. cikke a fogalom-meghatározásokat tartalmazza. Eszerint
- fiatal a 18. életévét még be nem töltött személy,
- gyermek a 15. életévét még be nem töltött vagy a tankötelezettségét még nem teljesített személy,
- fiatalkorú/serdülő (adolescent) a 15. életévét már betöltött, de a 18. életévét még el nem ért, tankötelezettség alá már nem eső személy,
- könnyű munka minden olyan munka, amely természeténél vagy a végrehajtás különös körülményeinél fogva a gyermekeknek biztonságára, egészségére vagy fejlődésére feltehetőleg nem káros, az iskolalátogatást, szakképzési útmutatásban vagy a képzési programokban való részvételt, illetve a kapott oktatás hasznosítására való képességet nem akadályozza.
Az érdemi szabályozás szerint a gyermekmunka tilos, az 1. cikkben foglalt célok figyelembevételével azonban jogszabály elrendelheti, hogy meghatározott esetekre a tilalom ne terjedjen ki, így például jogszabály a 14. életévüket betöltött gyermekeknek könnyű munka végzését, továbbá azt is megengedheti, hogy ilyen meghatározott munkát korlátozott órakeretben 13. életévét betöltött gyermek is végezzen (4. cikk).
Ha jogszabály a 13-14. életévét betöltött gyermek foglalkoztatását a 4. cikk szerint megengedi, a munkaidőt általában napi 8 és heti 40 órára, illetve tanítási naponként 2 és hetenként 12 órára kell korlátozni a tanítási órán kívül végzett munka esetén.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
