https://doi.org/10.59851/imr.14.2.8
A 21. század digitalizációval összefüggő változásai miatt igen jelentős szerep hárul valamennyi jogalkalmazóra, mert az online jogsértések részben vagy egészben eltérnek az offline jogsértésektől. A közösségi média is nagy hatást gyakorol a személyiségi jogokra. Ezért a jogalkalmazóknak az online tér sajátos fogalmait jogi tartalommal kell megtölteniük, értékelniük kell a közösségi portálokon, fórumokon, blogokon folytatott kommunikáció jellegzetességeit, vagy állást kell foglalniuk az online nyilvánosság kérdésében. Az online térben felértékelődnek a digitális adatvédelem kérdései, továbbá a legújabb generációjú technika új visszaéléseire és manipulatív gyakorlataira, az online térben elkövetett jogsértésekre a bíráknak is szükséges új módszertanú megközelítéssel reagálni. A jogalkalmazás során egyensúlyt kell teremteni a személyiségvédelem és a nyilvánosság között. Ennek magyar és európai gyakorlatában jelentős szemléletbeli különbségek mutathatók ki. A leggyakrabban a jó hírnév védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága ütközése okoz komoly jogértelmezési problémákat, de indokolt lehet a személyiségvédelem és a nyilvánossággal összefüggő jogok összemérése, a többrétegű, trianguláris, más esetekben az elsőbbségi-elsődlegességi vagy a pre-emption elv érvényesülésével történő jogalkalmazás is. A technológiasemleges magyar szabályozás miatt szükséges a nemzetközi és az európai uniós jogforrások és a bírói esetjog nagyobb mértékben való figyelembevétele is.
Kulcsszavak: személyiségi jogok, nyilvánosság, online jogsértések, trianguláris jogalkalmazás, pre emption
The changes brought about by digitalisation in the 21st century create a significant role for law practitioners, as online infringements differ in part or in whole from offline ones. Social media also has a major impact on personal rights. Consequently, law practitioners must fill the specific concepts of the online space with legal content, evaluate the characteristics of communication on social media portals, forums, and blogs, and take a position on the issue of online publicity. Issues of digital data protection have become more important in the online space, and judges must have a new methodology to respond to emerging abuses and manipulative practices of the latest generation of technology and to infringements committed in the online space. The balance between the protection of privacy and
- 177/178 -
publicity must be struck when applying the law. There are significant differences in approach between Hungarian and European practice in this regard. The most frequent cause of legal interpretation problems arises from the conflict between the protection of privacy and freedom of expression. When judging online infringements, it may be justified to balance the protection of personality and publicity rights, applying the law on a multi-layered, triangular basis, or in other cases applying the principle of priority-primacy or pre-emption clause. Due to the technology-neutral nature of Hungarian legislation, it is also essential to take greater account of both international and European Union legal sources and case law.
Keywords: privacy rights, publicity, online infringements, triangular enforcement, pre-emption
Századunk számos technikai újítása jelentősen befolyásolja a jogviszonyainkat. Az online térbe kerülő információk száma jelentősen emelkedett, ami jótékony hatással járt a tájékozódáshoz, az információhoz jutáshoz való jog kiteljesedésére, azonban az online jogsértések elkövetésének is a színteréül szolgál, és számos új jogsértéstípus megjelenését hozta magával.[1] Ez a technológiai fejlődés[2] felértékelte az adatokkal való gazdálkodás,[3] az adatkezelés[4] és az adatvédelem - különösen az e-privacy adatvédelem[5] - jelentőségét.[6] A jogalkotás igyekszik követni ezeket a változásokat - az Európai Unióban a közelmúltban, egy "digitalizációs csomag" keretében,[7]
- 178/179 -
számos olyan jogforrás jelent meg,[8] amely ezt a területet érintette.[9] Igen jelentős szerep jut a jogalkalmazóknak,[10] mert a legújabb generációjú technika minden érintett jogterületen újszerű visszaéléseket is generál,[11] és az online térben elkövetett jogsértések a jogalkalmazóktól is hálózati gondolkodást[12] és a felmerülő - gyakran a jogalkotással nem vagy csak hézagosan lefedett - jogi problémák újszerű megoldását követelik meg.
Az online jogsértések külön kategóriáját jelentik a személyiségi jogsértések.[13] Tapasztalatok szerint a leggyakoribb a magánszféra tiszteletben tartásának megsértése és az ebből eredő személyiségvédelmi igény,[14] és jelentős probléma a személyiségi jogsértések és a véleménynyilvánítás szabadságának határterületein megjelenő jogi kérdések megítélése is. A magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettségét mind a 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (PPJNE) (17. cikk), mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) (8. cikk), mind pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája (7. cikk) előírja. A magyar szabályozásban az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében jelenik meg a magánélet sérthetetlenségének joga, amely védi a magán- és a családi életet, és a további bekezdésekben alkotmányos szintű jogi definíciók találhatók arról, hogy mit értünk az otthon és a kapcsolattartás fogalma alatt. A magyar szabályozás magánjogi "lába" a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) generálklauzulája (2:42. §), továbbá nevesített személyiségi jogként is a magánélet védelme [2:43. § b) pont], a becsület és a jó hírnév védelme [2:43. § d) pont].
- 179/180 -
A véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos szabályok is megjelennek a többszintű normarendszerben: a PPJNE-ben (19. cikk 2. és 3. pont), az EJEE-ben (10. cikk 1. és 2. bekezdés, valamint 17. cikk[15]), továbbá az Alapjogi Chartában [11. cikk (1) és (2) bekezdés]. A nemzetközi és az európai szintű jogalkalmazás tapasztalatai szerint a magánszféra tiszteletben tartásának megsértéséből eredő személyiségvédelmi igények az online véleménynyilvánításokkal összefüggésben főként a véleményszabadság korlátozása kapcsán merülnek fel. A magyar szabályozásban az Alaptörvény IX. cikke deklarálja a véleménynyilvánítás szabadságát, és megállapítja annak határait is. A véleménynyilvánítás szabadságának és a magán- és a családi élet védelmének lehetséges ütközésére utal, hogy az Alaptörvény a VI. cikk (1) bekezdés második mondatában összekapcsolja a két jogot,[16] egyben alaptörvényi szintű elsőbbségi szabályt állapít meg. A magyar magánjog a személyiségi jogokat és az azok megsértése esetén érvényesülő szabályokat "technológiasemlegesen" határozza meg,[17] ugyanakkor a jogalkalmazás azonosított számos, csak az online térben előforduló, vagy tipikusan online módon megvalósuló jogsértéshez kapcsolódó jogsértésfajtát.
A fent említett többrétegű szabályozás már önmagában is igényli a nyitott jogalkalmazói gondolkodást, amelynek egyik fő jellemzője, hogy az összehasonlító módszereknek is teret enged.[18] Ez az online jogsértések esetében párosul azzal a követelménnyel, hogy az online tér sajátosságaihoz igazodó fogalomhasználatra, definitív körülírásokra, a technológiai változások jogiasítására, azaz következményeinek a jog nyelvére történő átírására, az online adatvédelem sajátosságainak elismerésére és következetes alkalmazására, az online manipulatív gyakorlatok felismerésére, tipizálására, valamint az online térben érvényesülő személyiségi jogok területén gyakran elvégzendő jogösszemérésre van szükség. A kihívások kezelésében vannak azonosságok és különbségek a magyar és az európai joggyakorlatban.
A magyar jogalkalmazói gyakorlatban is jól láthatóan megjelentek az online térrel összefüggő esetek. Elkülöníthető csoportot képeznek az online térben felmerülő, személyiségi jogokat is érintő adatvédelmi kérdések, többek között a felügyeleti hatóságok feladatköreinek átalakulása és
- 180/181 -
a "felejtés joga" kérdéseinek megítélése,[19] amelyek vonatkozásában az előzetes döntéshozatali eljárásokban hozott jogértelmezéseknek be kell majd épülniük a gyakorlatba, de az ezek következményeként kialakuló digitális reziliencia és értelmezési elsődlegesség kihívásaival is meg kell majd küzdeni.[20] A modern technológia által generált új típusú személyiségi jogsértésekkel összefüggő manipulatív gyakorlatok is megjelentek már a magyar joggyakorlatban,[21] de ezen a területen a személyiségi jogsértésekre vonatkozó szabályozási és jogalkalmazási reakciók még eléggé hézagosak.[22] A rendelkezésre álló csekély magyar bírói joggyakorlat miatt a jelen tanulmány nem tér ki e két jogterület vizsgálatára, azonban szükséges felhívni a figyelmet azok fontosságára, hiszen vélhetően jelentős jogalkalmazási kihívásokat jelentenek majd a nagyon közeli jövőben.
A személyiségi jogi jogsértések leggyakoribb jelenlegi színterei a közösségi oldalak,[23] ahol a legnagyobb számban a becsülethez és a jó hírnévhez való jog megsértése fordul elő.[24] A hazai joggyakorlatban a platformokon[25] leginkább a közéletben tárgyalt témakörök, azon belül is a közszereplők megnyilvánulásaihoz kapcsolódó véleménynyilvánítások megítélésének van jelentősége.[26] Az online térben elkövetett jogsértések kisebb részben azonos jellemzőkkel bírnak az offline térben elkövetettekkel, példaként említhető az e-mail útján megvalósuló jogsértés,[27] aminek a jogi megítélése nem különbözik a papíralapú levélben megvalósított jogsértésekétől. A jogsértések túlnyomó része az online tér sajátosságaihoz,[28] az online visszaélésekhez igazodik.[29] A magatartások közül tipizálhatók a csak vagy inkább az online térben megjelenő jogsértések. Példaként a kommentelés, a posztolás, az influencerek megnyilvánulásai említhetők,[30] amelyek esetében a jogsértés megvalósuláshoz, jogi minősítéséhez értékelni kell a közösségi portálokon, fórumokon, blogokon folytatott kommunikáció műfaji sajátosságait, jellegzetességeit[31] (például egyszerű megosztással megvalósulhat-e online jogsértés),[32] vagy állást kell fog-
- 181/182 -
lalni az online nyilvánosság kérdésében (más megítélésű az egyszerű e-mailes levélváltás és az applikációkon, platformokon folytatott kommunikáció, ahol értékelési szemponttá lép elő az online közösség mérete vagy a követők száma).[33] Az online térben elkövetett jogsértések gyakran összetettek, több személyiségi jogsérelem valósul meg egyetlen magatartással, így például illusztrált kommentelés eredményeként sérülhet a képmáshoz való jog és ezzel egyidejűleg a magánélethez, a becsülethez, a jó hírnévhez vagy a személyes adatok védelméhez való jog is. A klasszikusnak mondható online személyiségi jogsértések tartalmi megítélésében egy fontos területen mutatható ki eltérés a magyar és a nemzetközi tendenciákban: a jogsértéssel érintett alanyok személyiségi jogainak megítélése terén.
Az adottságai miatt a közéleti viták nagy része áthelyeződött az online térbe,[34] ezért megnőtt az itt elkövetett személyiségi jogsértések száma. Ma már a klasszikus, hivatásos fotósok vagy a paparazzók által készített fényképeken kívül a bárki által, bármelyik okostelefonnal elkészíthető kép- és videofelvétel is különösebb technikai felkészültség nélkül, gyorsan és könnyedén feltölthető az online felületekre, ami gyakran jogsértéshez vezet. Ezek esetében a képmáshoz való jog és a közéleti vitában részt vevő közszereplők jogai összemérése történik meg,[35] vagy a személyiségi jog alapjoggal való ütközése kérdésében kell állást foglalni, például a képmáshoz, a jó hírnévhez vagy a közérdekű kérdések megvitatásához való jog, a nyilvánossághoz kapcsolódó alapjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólás- és a sajtószabadság egybevetése alapján lehet az érdekek mérlegelésével állást foglalni arról, hogy egy adott magatartás jogsérelmet valósít-e meg. Ennek a jogösszemérésnek a módszertanában és dogmatikájában mutatható ki a legtöbb eltérés a hazai és az európai jogalkalmazási gyakorlatban. Nálunk kisebb súllyal jelenik meg az alapjogi szemlélet, továbbá bár az online térben elkövetett személyiségi jogsértések a jellegükből adódóan nagyon gyakran határon átnyúlók, ez a kérdés a súlyához mérten nagyon kevés esetben merül fel.[36]
Az online térben elkövetett jogsértések esetében a jogvédelem alanyi köre természetes és jogi személyekre egyaránt kiterjed. Érdekes különbség mutatható ki a hazai és a nemzetközi gyakorlatban a két alanyi kör személyiségi jogainak határait és dogmatikai alapjait illetően. Tendencia, hogy a magyar ügyekben jelentős kisebbségben vannak a jogi személyeket érintő ügyek, és nem látható az eddigi joggyakorlatból az a bővülési folyamat, amely más jogrendszerekben vagy az EJEB és az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gyakorlatában már megjelent a jogi személyek kapcsán. A magyar gyakorlatban a jó hírnév megsértése mellett a névbitorlás kérdése, a névviseléshez való jog megsértése merült fel domainnévvel összefüggő jogesetekben. A bíróság nem találta jogsértőnek, ha a névjogosult engedélye alapján az adott nevet használó in-
- 182/183 -
tézmény az általa, a feladatkörével összefüggő tevékenység ellátására alapított alapítvány nevében a saját nevét is feltünteti.[37] De a névhasználathoz fűződő személyiségi jog megsértése valósult meg, amikor jogi személy szervezeti egységének reklámcélból tüntették fel a nevét, annak hozzájárulása nélkül.[38]
A német jogban a természetes és a jogi személyek személyiségi jogai általános védelmének - a rendes bíróságok által is rendszeresen hivatkozott, alkotmánybírósági joggyakorlattal is megtámasztott - erős alkotmányos, alapjogi gyökerei vannak, és a jogvédelem határai is bővülnek. A jogi személyek számára egyéni rendeltetésükkel, például gazdasági szereplői vagy munkáltatói minőségükkel összefüggésben fennáll a személyiségi joguk védelme például a jó hírnévre vagy a vállalkozás szabadságára vonatkozóan, igen tág értelmezésben,[39] amibe például nem csupán az olyan (leggyakrabban online jogsértéssel elkövetett) állítások tartoznak bele, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy a fogyasztók többé nem veszik igénybe egy vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait, hanem ebbe a védelmi körbe tartozik például az is, ha valamely vállalkozáshoz tartozó helyiségben engedély nélkül készített filmfelvételek e vállalkozás személyiségi jogainak sérelmével járhatnak.[40] A francia ítélkezési gyakorlat is hasonló dogmatikai alapon fogadta el, hogy a jogi személyek bizonyos személyiségi jogokkal rendelkeznek.[41] Az angol jogban a jó hírnév megsértése és a rosszindulatú valótlan tényállítás fogalma specifikusan és kifejezetten a jogi személyek jó hírnevét és gazdasági érdekeit védi.[42]
A jogbővülési folyamatra jó példa, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a jogi személyek politikai véleménynyilvánítási szabadságának kérdésével foglalkozott már bírói ítélet,[43] továbbá a legfelső bíróság megállapította, hogy a családi tulajdonban lévő nyereségérdekelt vállalatok rendelkezhetnek vallási meggyőződéssel.[44]
Az online térben jogi személy sérelmére elkövetett jogsértések kapcsán merültek fel fontos jogértelmezési kérdések az EUB előtt.[45] A Cseh Köztársaságban letelepedett Gtflix Tv, amelynek érdekeltségei központja e tagállamban található, felnőtt audiovizuális tartalmakat állít elő és terjeszt, főként internetes oldalán keresztül. D. R. ugyanilyen típusú filmek Magyarországon
- 183/184 -
lakóhellyel rendelkező filmrendezője, producere és forgalmazója, amelyeket magyarországi szervereken tárolt internetes oldalakon forgalmaznak. A Gtflix Tv arra hivatkozva, hogy D. R. rá nézve sértő megjegyzéseket tett több internetes oldalon és fórumon, és a megjegyzéseket felszólítás ellenére sem távolította el, ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a Tribunal de grande instance de Lyon elnökéhez annak érdekében, hogy bírság terhe mellett kötelezzék őt arra, hogy hagyjon fel a rá és az ugyanezen társaság honlapjára vonatkozó sértő megjegyzések tételéből álló minden cselekménnyel, valamint hogy tegyen közzé egy francia és angol nyelvű bírósági közleményt minden egyes érintett internetes fórumon, továbbá engedélyezzék neki, hogy e fórumokon ő is közzétehessen egy megjegyzést, végül pedig ideiglenes jelleggel ítéljenek meg neki egy jelképes, egy euró összegű vagyoni kártérítést és ugyanekkora összegű nem vagyoni kártérítést.
Az ügy joghatósági kérdésként került az EUB elé, azonban az a jogi személyeket megillető személyiségi jog, a jó hírnév védelmének tartalmáról is fontos megállapítást tett a Brüsszel Ia rendelet[46] értelmezése körében. Kifejtette, hogy a jogbiztonság érdekében beiktatott szabály révén elkerülhető, hogy az alperes ellen egy olyan tagállam bíróságán indíthassanak eljárást, amelyre észszerűen nem számíthatott. Ez a szempont különösen fontos a magánélet és a személyiségi jogok - többek között a jó hírnév - megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogvitákban.[47]
A határon átnyúló ügyek esetében a magyar és az uniós jogban párhuzamosan felmerülő kérdés a joghatóság problémája. A Brüsszel Ia rendelet szerinti általános joghatósági szabályon túl [az alperes lakóhelye, 4. cikk (1) bekezdés] a felperes által választható, különös (vagylagos) joghatósági okként szabályozza a kárt okozó esemény bekövetkezésének helye szerinti joghatóságot [jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel, vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, 7. cikk (2) bekezdés]. Ezenkívül specifikusan az online személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos EUB-jogértelmezés szerint a Brüsszel Ia rendelet 7. cikk (2) bekezdését úgy kell értelmezni,[48] hogy az a jogi személy, amelynek a személyiségi jogait állítólagosan megsértették a rá vonatkozó valótlan állításoknak az interneten történő közzététele és az őt érintő hozzászólások eltávolításának elmulasztása révén, az állítások helyreigazítása, a hozzászólások eltávolítására való kötelezés és a valótlan állítások interneten történő közzétételével okozott vagyoni kár megtérítése iránt keresetet indíthat az általa elszenvedett teljes kárra vonatkozóan annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol az érdekeltségei központja található. Ha az érintett jogi személy tevékenységeinek legnagyobb részét a létesítő okirata szerinti székhelye tagállamától eltérő tagállamban végzi, akkor a jogsértés feltételezett elkövetőjétől a kár bekövetkezésének helye alapján e tagállamban követelheti a teljes kár megtérítését.[49]
- 184/185 -
Ugyanakkor az EUB azt is kimondta, hogy az a személy, aki azt állítja, hogy személyhez fűződő jogait valótlan állítások interneten történő közzététele és a rá vonatkozó hozzászólások törlésének elmulasztása révén megsértették, nem nyújthat be keresetet ezen állítások helyesbítése és az említett hozzászólások törlése iránt minden olyan tagállam bíróságai előtt, amelynek a területén az interneten közzétett információk hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak. Ez a megállapítás a kártérítési igények esetén érvényesülő mozaikelv tagadása a valótlan állítások interneten történő közzététele esetén.
Az online térben viharos sebességű az adatok, információk áramlása, így az itt elkövetett jogsértések az offline módozatokhoz képest részben eltérő jogalkalmazási problémákat vetnek fel. Az online tér sajátosságaiból adódóan gyakran nehéz a bizonyítás, mert a nyilvánosság biztosítása érdekében közzétett információk avulása hamar bekövetkezik, így az esetlegesen jogsértő tartalmak rövid ideig elérhetők. A közzététel, a megosztás, a posztolás és a kommentelés lehetősége miatt a személyiségi jogsértés miatt indult ügyekben gyakori probléma a felelősség kereteinek meghatározása, különösen a közlőnek a nyilvánossághoz közvetítésben betöltött szerepéhez illeszkedő eltérő felelősség miatt.
A nyilvánosság problémája felmerül egyrészt az online nyilvánosság módját és terjedelmét illetően, aminek a jogsértések besorolása és súlyozása, tipizálása szempontjából van jelentősége, másrészt alapjogi összefüggésben a nyilvánossághoz kapcsolódó jogokkal való összemérés kérdéseként is találkozhatunk vele. Jó példa e jogütközések eltérő személetű kezelésére az EJEB, az EUB és az Alkotmánybíróság e téren folytatott jogértelmezési gyakorlatának a magyar rendes bírói gyakorlattal való összevetése. Amíg az EJEB, az EUB és az Alkotmánybíróság alapjogi dogmatikával közelíti meg az eseteket, és ügyel a másik kettő gyakorlatára, addig a magyar rendes bírói gyakorlatban az alapjogi szemlélet kisebb részben jelenik meg. Az is megállapítható, hogy inkább csak hivatkozási alapként használatosak az EUB, az EJEB és az Alkotmánybíróság által hozott egyes határozatok. Ezek elsősorban kapcsolódó eljárásokra való hivatkozásként jelennek meg, a joggyakorlat-elemzésből levonható következtetések szerint meglehetősen sokszínű képet mutatva; sok esetben nem derül ki, hogy egy eljárás milyen eredménnyel zárult, és az is előfordul, hogy ügyszám nélkül utal a bíróság egy kapcsolódó ügyre. A joggyakorlat-elemzés azt is megállapította, hogy támogatható a más - tagállami vagy szupranacionális - fórumok döntéseire való hivatkozás, mert a személyiségi jogok sokrétűsége miatt e fórumok
- 185/186 -
iránymutatásainak áttekintése nem mellőzhető a helyes jogértelmezés, az érintett jog tartalmának helyes megállapítása érdekében.[50] Vegyünk néhány példát olyan döntésekre, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a joggyakorlatra, így a helyes jogértelmezés hasznos segítői lehetnek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Delfi-ügyben a felhasználói tartalomért való felelősség kérdését érintette.[51] A Delfi internetes kereskedelmi hírportált üzemeltető céget a nemzeti bíróságok elmarasztalták, és 320 eurós pénzbírságot szabtak ki rá a sértő kommentek miatt, amelyeket az olvasói egy komptársaságról szóló online cikk alá írtak. A hírportál a sérelmezett kommenteket a komptársaság felszólítására csak hat héttel azok megjelenése után távolította el. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy az észt bíróságok a hírportál felelősségét jogosan állapították meg, a portál véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása arányosnak minősül. A hírportál által üzemeltetett kereskedelmi célú (neki bevételt termelő) weboldalon olvasható kommentek antiszemita megnyilvánulások voltak, és miután azok hat héten keresztül olvashatók maradtak, a hírportál felelős azokért, mert nem tett meg minden tőle telhetőt a sértő kommentek mielőbbi eltávolítása érdekében.
Az EJEB más döntést hozott a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Index.hu közötti ügyben.[52] A hírportál két ingatlanközvetítő weboldal kétes üzleti gyakorlatát feltáró cikket közölt, amely alatt vulgáris és sértő kommentek jelentek meg. A magyar bíróságok elmarasztaló ítélete nyomán a hírportáloknak moderálniuk kell az olvasói kommenteket weboldalaikon. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a magyar bíróságok nem teremtettek megfelelő egyensúlyt az egymással összemérendő (a kérelmezőt illető) szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog és az ingatlanközvetítő oldalak üzleti hitelesség megőrzéséhez fűződő személyiségi joga között. Az EJEB ebben az ügyben a kommenteket vizsgálva azt állapította meg, hogy nem tartalmaztak gyűlöletbeszédet, a tartalomszolgáltatókat pedig nem a haszonszerzés motiválta.
Az EUB-nek is módja nyílt már a jogok összeméréséről való állásfoglalásra. A Real Madrid-ügy[53] alapeljárásának tényállása szerint a Le Monde 2006. december 7-én közzétett az egyik újságírója, E.E. által írt cikket, amely azt állította, hogy a Real Madrid és a Fútbol Club Barcelona a kerékpársportban korábban leleplezett doppinghálózat felbujtójának szolgáltatásait vette igénybe. Ezt a cikket több spanyol médium is átvette. A Le Monde 2006. december 23-án kommentár nélkül közölte a Real Madrid által az újságnak küldött cáfoló levelet. A Real Madrid és orvosi csapatának egyik tagja, A. E., Spanyolországban bírósághoz fordult jó hírnevük megsértése miatt, és kártérítés megítélését kérte. A jogerős bíróság ítélet egyrészt arra kötelezte a Société éditrice du Monde lapkiadót és E. E. újságírót, hogy az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítése címén fizessen a Real Madridnak 300 ezer eurót, A. E.-nek pedig 30 ezer eurót, másrészt elrendelte az ítéletnek a Le Monde-ban és egy spanyol újságban való közzétételét. Az előzetes döntéshozatali kérelmet az egyfelől a Real Madrid és A. E., másfelől E. E. és a Société éditrice du Monde SA között Spanyolországban hozott ítélet Franciaországban történő végrehajtása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
- 186/187 -
Az EUB ítéletében rámutatott, hogy az Alapjogi Charta 11. cikkében biztosított jogok és szabadságok nem abszolút jellegűek, azokat a társadalomban betöltött szerepük alapján kell megítélni.[54] E jogok és szabadságok gyakorlásának korlátozása akkor lehetséges és jogszerű, ha a korlátozást törvény írja elő, arra az említett jogok és szabadságok lényeges tartalmának és az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor,[55] továbbá a korlátozás elengedhetetlen, és elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.[56] A sajtószabadság korlátozásának a demokratikus társadalomban és a jogállamiságban betöltött jelentős szerepére tekintettel ez különösen érvényes az újságírókat, valamint az újságkiadókat és sajtóorgánumokat érintő beavatkozásokra.[57]
Az EUB szükségesnek találta külön hangsúlyozni, hogy a személyiségi jogoknak és a véleménynyilvánítás szabadságának összemérésekor a védelem minimális szintjeként figyelembe kell vennie az EJEE 10. cikkében biztosított megfelelő jogokat, ahogyan azokat az EJEB értelmezte.[58] Az EJEB állandó ítélkezési gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, ezért a politikai viták és a közérdekű kérdések terén az EJEE 10. cikk 2. bekezdése csak minimális teret hagy a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának.[59] A hivatásos sporttal kapcsolatos olyan kérdések, amelyek iránt a nyilvánosság jogosan érdeklődhet és felkeltik a figyelmét vagy jelentős mértékben foglalkoztatják, közérdekűek.[60] Ebbe a kategóriába esnek a hivatásos sportban előforduló doppingra vonatkozó kérdések. Bár a sajtónak sem szabad túllépnie bizonyos - többek között mások jó hírnevének vagy jogainak védelmére vonatkozó - korlátokat, az arányos korlátozás megítélésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy köteles az információkat és az eszméket minden közérdekű kérdéssel kapcsolatban közölni.[61] Ellenkező esetben a sajtó nem tudná betölteni a nyilvánosság őrének (public watchdog) nélkülözhetetlen szerepét.
Az EUB az EJEB joggyakorlatára is figyelemmel adta azt a választ a Real Madrid-ügy előzetes döntéshozatali eljárásában feltett kérdésre, hogy a Brüsszel I rendelet[62] 34. cikk 1. bekezdése és 45. cikke értelmében meg lehet tagadni a lapkiadó vállalatot és az egyik újságíróját arra kötelező ítélet végrehajtását, hogy fizessenek kártérítést egy sportklubnak és az orvosi csapata
- 187/188 -
egyik tagjának a jó hírnevüket ért azon nem vagyoni kár megtérítése címén, amelyet az újság által közzétett, rájuk vonatkozó információ okozott, ha a megítélt kártérítés a jó hírnév szóban forgó sérelméhez képest nyilvánvalóan aránytalan. Ilyen esetben az ítélet végrehajtása megtagadható, miután az az Alapjogi Charta 11. cikkében biztosított jogok és szabadságok nyilvánvaló megsértésével járna, ezért a közrend sérelme miatt a végrehajtás megtagadására irányuló oknak minősül.
Ezek az EJEB- és EUB-ítéletek jól példázzák, hogy a nyilvánosság és a személyiségi jogok ütközése esetén a helyes jogi megközelítés alapvetően érdekegyensúlyon alapul, amely figyelembe veszi, hogy a nyilvánossághoz fűződő jogok érvényesülése érdekében alapjogi mérlegelés is szükséges a személyiségi jogok védelmének megfelelő biztosításához az online térben. Ennek a jogösszemérésnek a közérdek és a közszereplés szempontjai együttes mérlegelésén kell alapulnia, képmás és hangfelvétel közzététele esetén különös hangsúlyt fektetve a megadott vagy hiányzó hozzájárulás kérdésére. Az esetjog alapján a jogösszemérés leg- fontosabb mércéje a szükségesség és az arányosság, amely teszt alkalmazása során meg kell válaszolni, hogy indokolt-e a beavatkozás mások személyiségi jogába, és ez a beavatkozás arányos-e az adott információ közlésének céljával. Az 1. táblázat példákkal szemlélteti a mérlegelés fő szempontjait.
1. táblázat Nyilvánosság kontra személyiségi jogok - jogi mérlegelési szempontok és példák
| Helyzet vagy típus | Érintett személy | A nyilvánosság indoka | Jogos-e online nyilvánosságra hozni? | Megjegyzés/ feltétel |
| politikus online közzétett vagyonnyilatkozata | közszereplő | közérdek, átláthatóság | igen | a közéleti ellenőrzés része |
| családi esemény fotója közösségi oldalon | magánszemély | szórakoztatás | nem | hozzájárulás nélkül jogsértő |
| egyetemi hallgató fotója e-publikációban | magánszemély | oktatási cél | csak ha hozzájárult | ha azonosítható, kell az engedélye |
| kutatási interjú hangfelvétele | magánszemély | tudományos cél | hozzájárulás kell | akkor is, ha nem kerül nyilvánosságra |
| köztéren készült tömegrendezvény felvételének online megjelentetése | magánszemélyek | közéleti esemény | igen, ha nem kiemelt személyről van szó | általános esetben nincs szükség engedélyre |
| közszereplő magánéletének részletei megjelentetése online újságban vagy hírportálon (képillusztrációval vagy anélkül) | közszereplő | sajtóérdeklődés | korlátozottan | nem lehet méltóságot sértő vagy túlzó |
- 188/189 -
A személyiségi jogok az ember - legtágabb értelemben vett - magánszférájának védelmét biztosítani hivatott jogokból, továbbá a jogi személyek személyhez fűződő jogait védő szabályokból állnak. A bemutatott esetjog alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a bírói joggyakorlat az online jogsértések sajátosságait jól felismerve, technológiai és jogi szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlődik. Jó irány az is, hogy a bírói gyakorlat az online tér sajátos fogalmait - annak nyelvezetéhez igazodva - törekszik meghatározni, és ha szükséges, annak kereteit a változásokhoz igazítva továbbfejleszteni.
Azonban néhány dogmatikai kérdésben a hazai joggyakorlat túlzottan tartózkodó. A magyar bírói gyakorlatban is helyes lenne nagyobb arányban alkalmazni az összehasonlító jogi módszertant, és a bőségesen rendelkezésre álló és sokszínű nemzetközi és uniós joggyakorlat által már tárgyalt jogvédelmi kérdéseket - a hivatkozás szintjén túl is - elemző módon vagy megerősítő jogi érvként használni, hiszen e jogterület alapját nemzetközi egyezmények, az EU Alapjogi Chartája és a magyar közjog és magánjog jogforrásai együttesen teremtik meg. A rétegzett és egy szinten belül is osztott szabályozás magyar bírói joggyakorlatban való kezelése különösen fontos lenne, mert vannak esetek, amikor a személyiségi jogsértések megítélésére a nemzetközi, az uniós és a magyar szabályok (ezen belül pedig a köz- és a magánjogi kérdések) együttes, trianguláris alkalmazására van szükség. Más jogi helyzetekben a versengő jogok összemérésének kötelezettsége miatt elsőbbségi-elsődlegességi elven lehet a helyes szabályt kiválasztani, és vannak kifejezetten pre emption helyzetek is, amikor az egyik védelmi szint (eszköz) választása kizárja más védelem egyidejű alkalmazását.
A trianguláris alkalmazás klasszikusan az emberi méltósághoz tapadó jogok területén vetődik fel. Ilyen esetekben a védelem szintjétől függetlenül egyirányú a szabályozás célja (például az élethez fűződő jogok), és a nemzetközi, az uniós és a magyar alapjogi normák és a személyiségvédelem magánjogi szabályai együttesen érvényesülhetnek. Versengő jogok összemérésére főként olyan helyzetekben kerülhet sor, amikor az ügynek határon átnyúló eleme van, és a személyiségvédelem magánjogi eszközei és a nemzetközi vagy az uniós jogforrásban nevesített valamely alapjog verseng egymással. Pre-emption helyzet pedig főként akkor áll elő, amikor a szabályozás célja kifejezett elhatárolás - ilyen esetekben lezáró hatású az alapjogi szabály alkalmazása, azaz egyfajta közjogi eszközzel az alapjog védelme valósítható meg (tipikusan az állammal szemben), míg a magánjog területére eső jogvédelem kifejezetten valamelyik intézményesített magánjogi eszközzel (tipikusan magánfelek közötti jogvitában) érvényesíthető.
A hazai joggyakorlatnak az online jogsértések típusainak meghatározásánál indokolt a magyar szabályokon és a korábbi saját esetjogán kívül a nemzetközi és az uniós jogot, továbbá az azokat értelmező EJEB- és EUB-gyakorlatot is felhasználni. A személyiségi jogsértések megállapításánál a magyar bírói joggyakorlatban is jól használható az az alapjogi összemérés, amelynek sokszínű gyakorlata rendelkezésre áll. A digitalizáció rohamos előretörésével egyre gyakoribb, hogy a személyiségvédelem és a nyilvánosság követelményének összemérése alapján az EJEB és az EUB gyakorlatában hamarabb jelennek meg kifejezetten technológiaspecifikus és a magyar gyakorlat számára is iránymutató határozatok.
Az online jogsértések, különösen a magánélet védelméhez való jog terén a bírósági ítéletek indokolását megerősítő érvként lenne használható az olyan EJEB-határozat, amelyik az emberi jogi panaszt elutasítva megállapítja, hogy a bíróságok eleget tettek az EJEE 8. cikke által biztosított
- 189/190 -
magánélethez fűződő jog védelmével kapcsolatos kötelességüknek.[63] Az olyan esetek hivatkozása pedig a jogvédelmi mérce szigorodásának követelményét vetheti fel, amelyekben az EJEB egy adott ország személyiségi jogi jogvédelménél szélesebb körben húzza meg valamelyik védendő jog határait. Erre került sor például a képmáshoz fűződő jog védelme területén Németországban a második Von Hannover v. Germany ügyben hozott határozatot követően.[64] Az ilyen határozatoknak visszacsatoló hatásuk van nemcsak a panaszolt, hanem a többi tagállam bírósági gyakorlatára is.
A határon átnyúló ügyekben a joghatósági szabályok alkalmazása nem elkerülhető az online jogsértések esetén,[65] ezért indokolt magának a jogforrásnak és/vagy az azt értelmező EUB-ítéleteknek a magyar bírósági határozatok indokolásában való megjelenítése is.[66] Az alperes lakóhelyén vagy székhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okot különösen fontos figyelembe venni a magánélet és a személyiségi jogok - többek között a jó hírnév - megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogvitákban, ugyanis a joghatóság kérdésének tisztázása hiányában a meghozott ítélet más tagállamban történő végrehajtása veszélybe kerülhet.
Andenas, Mads - Fairgrieve, Duncan: Courts and Comparative Law. Oxford, Oxford University Press, 2015.
https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198735335.001.0001
Barabási Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest, Open Books, 2022.
Barabási Albert-László: A hálózatok tudománya. Budapest, Open Books, 2024.
Bártfai Barnabás: Az internet és lehetőségei. Budapest, BBS-Info, 2023.
Bartóki-Gönczy Balázs: Joghatósági kérdések az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén különös tekintettel az európai és amerikai gyakorlatra. In Medias Res, 2012/6., 91-104.
Bogdan, Michael: Regulation Brussels Ia and Violations of Personality Rights on the Internet. Nordic Journal of International Law, 2018/2., 212-219.
https://doi.org/10.1163/15718107-08702002
- 190/191 -
Crystal, David: Language and the Internet. Cambridge, Cambridge University Press, 2001.
Dumoulin, Lisa: Les droits de la personnalité des personnes morales. Revue des Sociétés, 2006/1., 1-30.
Feiler, Lukas - Forgó, Nikolaus - Nebel, Michaela: The EU General Data Protection Regulation (GDPR): A Commentary. Surrey, Globe Law & Business, 2021.
Gombos Katalin: Digital Services Act és a Digital Markets Act várható kihívásai a jogalkalmazásban. In Medias Res, 2023/2., 92-119.
https://doi.org/10.59851/imr.12.2.5
Gombos Katalin: Az adatvédelem és az online szolgáltatások kapcsolódási pontjai - a digitális reziliencia és az értelmezési elsődlegesség sajátosságai. In Medias Res, 2024/2., 52-67. https://doi.org/10.59851/imr.13.2.4
Holcroft-Emmess, Natasha: Case Law, Strasbourg: Tamiz v UK: Article 8 complaint inadmissible, wide margin of appreciation on defamatory blog comment removal process. Inforrm, 2017. október 17., https://bit.ly/3Y0BiCW.
Janosov Milán: DATA - így hálóznak be az adataid. Budapest, Open Books, 2023.
Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv. Budapest, Osiris, 2005.
Klein Tamás - Tóth András: Technológia jog - robotjog - cyberjog. Budapest, Wolters Kluwer, 2018.
https://doi.org/10.55413/9789632958293
Kohler, Christian: Rückbau der Mosaiklösung: Zur internationalen Zuständigkeit bei Verletzung des Persönlichkeitsrechts von Unternehmen im Internet. Praxis des internationalen Privat- und Verfahrensrechts, 2021/5., 428-432.
Kolejanisz Márk - Réti Zsófia: A digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendeletek helye és jelentősége az uniós és hazai jogban. Biztonságtudományi Szemle, 2024/4., 113-125.
https://doi.org/10.12700/btsz.2024.6.4.113
Koltay András - Lapsánszky András - Szikora Tamás - Tóth András (szerk.): DSA rendelet nagykommentár. Budapest, Wolters Kluwer, 2024.
Koltay András - Lapsánszky András - Tóth András (szerk.): DMA rendelet nagykommentár. Budapest, Wolters Kluwer, 2024.
Koltay András - Szikora Tamás - Lapsánszky András (szerk.): A vadnyugat vége? Tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról. Budapest, ORAC, 2024.
Krome, Stefanie - Lüdecke, Hannah S.: Tendenz zur Einheitlichkeit im Deliktsrecht - oder wie das Mosaik zusammengesetzt wird. Zeitschrift für das Privatrecht der Europäischen Union - GPR, 2018/4., 192-196.
https://doi.org/10.9785/gpr-2018-150407
Parti Tamás: A digitális adatok tulajdoni adaptációja. A digitális adatok tulajdoni adaptációja a digitális javak vagyonjogi kölcsönhatásainak tükrében. Budapest, Wolters Kluwer, 2024.
Péterfalvi Attila - Révész Balázs - Buzás Péter: Magyarázat a GDPR-ról. Budapest, Wolters Kluwer, 2023.
Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983.
Stadler, Astrid: Die Crux mit der Mosaiktheorie. Juristenzeitung, 2018, 94-98.
https://doi.org/10.1628/002268818X15135943662361
- 191/192 -
Strihó Krisztina: Az influencer jogi megítélése. Jogtudományi Közlöny, 2020/4., 174-179.
Szabó Endre Győző: Az Infotörvénytől a GDPR-ig. Budapest, Ludovika, 2021.
Székely László: A személyiségi jogok hazai elmélete. Budapest, ELTE Eötvös, 2016.
Szűts Zoltán: A világháló metaforái. Budapest, Osiris, 2013.
Szűts Zoltán: Az internet nyelve. Másodlagos írásbeliség, emojik és mémek. Korunk, 2016/4., 55-60.
Tóth András: A digitális átalakulás szabályozása az Európai Unióban. Budapest, ORAC, 2024.
Voigt, Paul - Hullen, Nils: Handbook EU Artificial Intelligence Act: Answers to Frequently Asked Questions on the EU AI Act. Berlin, Springer, 2024.
Vrbljanac, Danijela: Jurisdiction for Online Personality Rights Violations after the judgment "Bolagsupplysningen". Zeitschrift für Europarechtliche Studien, 2018/2., 165-179.
https://doi.org/10.5771/1435-439X-2018-2-165
Ződi Zsolt: Platformjog. Budapest, Ludovika, 2023. ■
JEGYZETEK
[1] Ezek a visszaélésszerű, manipulatív, kizsákmányoló gyakorlatok különösen károsak, mert ellentétesek az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia és a jogállamiság értékeivel, és alkotmányos dokumentumokban (például Alaptörvény, Alapjogi Charta) rögzített alapvető jogokkal, ideértve a megkülönböztetésmentességhez, az adatvédelemhez és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a gyermek jogait is.
[2] Klein Tamás - Tóth András: Technológia jog - robotjog - cyberjog. Budapest, Wolters Kluwer, 2018, https://doi.org/10.55413/9789632958293, 21-25.
[3] Lásd Janosov Milán: DATA. Így hálóznak be az adataid. Budapest, Open Books, 2023, 7-11.; Parti Tamás: A digitális adatok tulajdoni adaptációja. A digitális adatok tulajdoni adaptációja a digitális javak vagyonjogi kölcsönhatásainak tükrében. Budapest, Wolters Kluwer, 2024, 43-87.
[4] Lásd Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv. Budapest, Osiris, 2005, 16-21.
[5] Ennek jogforrási alapja az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről.
[6] Ezen a téren is jelentősek az uniós jogforrások, lásd például az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; részletes szabályait lásd Lukas Feiler - Nikolaus Forgó - Michaela Nebel: The EU General Data Protection Regulation (GDPR): A Commentary. Surrey, Globe Law & Business, 2021, 19-36.; Szabó Endre Győző: Az infotörvénytől a GDPR-ig. Budapest, Ludovika, 2021, 67-118.; Péterfalvi Attila - Révész Balázs - Buzás Péter: Magyarázat a GDPR-ról. Budapest, Wolters Kluwer, 2023, 31-37.
[7] A digitális átalakulás elemeit lásd Tóth András: A digitális átalakulás szabályozása az Európai Unióban. Budapest, ORAC, 2024, 21-29.
[8] A legfontosabbak ezek közül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról; lásd részletesebben Paul Voigt- Nils Hullen: Handbook EU Artificial Intelligence Act: Answers to Frequently Asked Questions on the EU AI Act. Berlin, Springer, 2024, 1-35.; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról; részletes szabályait lásd Koltay András et al. (szerk.): DSA rendelet nagykommentár. Budapest, Wolters Kluwer, 2024; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról; részletes szabályait lásd Koltay András - Lapsánszky András - Tóth András (szerk): DMA rendelet nagykommentár. Budapest, Wolters Kluwer, 2024.
[9] Áttekintését lásd Kolejanisz Márk - Réti Zsófia: A digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendeletek helye és jelentősége az uniós és hazai jogban. Biztonságtudományi Szemle, 2024/4., https://doi.org/10.12700/btsz.2024.6.4.113, 114-117.
[10] A DMA és a DSA vonatkozásában erről lásd Gombos Katalin: A Digital Services Act és a Digital Markets Act várható kihívásai a jogalkalmazásban. In Medias Res, 2023/2., https://doi.org/10.59851/imr.12.2.5, 92-119.
[11] Egyik fő területe a platformszabályozás. Erről lásd részletesebben Koltay András - Szikora Tamás - Lapsánszky András (szerk.): A vadnyugat vége? Tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról. Budapest, ORAC, 2024.
[12] Barabási Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest, Open Books, 2022; Barabási Albert-László: A hálózatok tudománya. Budapest, Open Books, 2024.
[13] Lásd részletesebben Székely László: A személyiségi jogok hazai elmélete. Budapest, ELTE Eötvös, 2016; dogmatikai alapjait lásd Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983.
[14] A megállapítás "az online térben elkövetett személyiségi jogi jogsértések" bírósági gyakorlata tárgykörére felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének kivonatán alapszik, https://bit.ly/48dGIk9.
[15] A 17. cikk említése azért fontos, mert a megszorítások, feltételek, korlátozások és beavatkozások csak a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlására, a joggyakorlás egyes fajtáira vonatkoznak. Azonban a szabad véleménynyilvánítás jogának tartalmát ezek a rendelkezések nem csorbíthatják. A 17. cikk ezért fogalmaz úgy, hogy az EJEE-nek egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely államnak, csoportnak vagy személynek bármilyen jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Alapjogi Chartában elismert jogok vagy szabadságok megsértésére vagy az EJEE-ben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
[16] "A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével."
[17] Lásd fent hivatkozott Ptk.-beli szabályok.
[18] Lásd Mads Andenas - Duncan Fairgrieve: Courts and Comparative Law. Oxford, Oxford University Press, 2015, https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198735335.001.0001, 117-232.
[19] C-46/23 Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kontra Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
[20] Lásd részletesebben Gombos Katalin: Az adatvédelem és az online szolgáltatások kapcsolódási pontjai - a digitális reziliencia és az értelmezési elsődlegesség sajátosságai. In Medias Res, 2024/2., https://doi.org/10.59851/imr.13.2.4, 52-67.
[21] Lásd Pécsi Ítélőtábla Pf.20.021/2015/7.
[22] Nem mérhető még a mesterséges intelligencia és a deepfake személyiségi jogokra gyakorolt hatása.
[23] Ezek közül is kiemelten a YouTube, az Instagram, a Twitter, a TikTok és a LinkedIn.
[24] A megállapítás a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének kivonatán (14. lj.) alapszik.
[25] Jogi alapjairól lásd Ződi Zsolt: Platformjog. Budapest, Ludovika, 2023.
[26] Pécsi Ítélőtábla Pf.20.033/2021/7.; Kúria Pfv.21.186/2021/5.
[27] Debreceni Ítélőtábla Pf.20.374/2016/4.
[28] Fővárosi Ítélőtábla Pf.21.172/2018/4.; Kúria Pfv.20725/2019/5.
[29] Pécsi Ítélőtábla Pf.20.021/2015/7.
[30] A kommenteléssel kapcsolatban lásd Szegedi Ítélőtábla Pf.20.880/2015/6.; Kúria Pfv.20794/2016/1. A posztolással kapcsolatban lásd Pécsi Ítélőtábla Pf.20.033/2021/7. Az influenszerekkel kapcsolatban lásd Strihó Krisztina: Az influencer jogi megítélése. Jogtudományi Közlöny, 2020/4., 174-179.
[31] A szakirodalom ezt a másodlagos írásbeliség fogalmával definiálja, lásd Szűts Zoltán: Az internet nyelve. másodlagos írásbeliség, emojik és mémek. Korunk, 2016/4. 55-60.; Szűts Zoltán: A világháló metaforái. Budapest, Osiris, 2013; David Crystal: Language and the Internet. Cambridge, Cambridge University Press, 2001. Lásd még Fővárosi Ítélőtábla Pf.21.033/2019/3.
[32] Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.999/2018/10.; Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.678/2018/6.; Kúria Pfv.20382/2019/5.; Fővárosi Ítélőtábla Pf.21.034/2018/6.
[33] Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.495/2015/6-II.; Kúria Pfv.20.750/2016/8.
[34] Bártfai Barnabás: Az internet és lehetőségei. Budapest, BBS-Info, 2023, 13-14.
[35] Pécsi Ítélőtábla Pf.20.033/2021/7.
[36] A megállapítás a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének kivonatán (14. lj.) alapszik.
[37] Fővárosi Ítélőtábla Pf.21.274/2017/7.
[38] Például honlapon közzétett tájékoztatóban arra hivatkoznak, hogy megállapodást kötöttek és együttműködnek egy kutatóintézettel, ugyanakkor ez a közlés valótlan, Debreceni Ítélőtábla Pf.21.062/2017/5.
[39] Lásd például Bundesverfassungsgericht, 1971. május 18-i ítélet, VI ZR 220/69 NJW 1971, 1665; 1980. július 8-i ítélet, VI ZR 177/78, NJW 1980, 2807; 2005. április 19-i ítélet, X ZR 15/04, NJW 2005, 2766; 2014. szeptember 23-i ítélet, VI ZR 358/13, NJW 2015, 489; 2015. július 28-i ítélet, VI ZR 340/14, NJW 2016, 56. Bundesverfassungsgericht, 2006. május 24-i határozat, 1 BvR 49/00, NJW 06, 3771.
[40] Lásd például Landgericht Stuttgart, 2014. október 9-i ítélet, 11 O 15/14.
[41] Lisa Dumoulin: Les droits de la personnalité des personnes morales. Revue des Sociétés, 2006/1.
[42] Tesla Motors Ltd. v. BBC [2013] EWCA Civ 152; Marathon Mutual Ltd. v. Waters [2009] EWHC 1931 (QB).
[43] Citizens United v. Federal Election Commission 558 US 310 (2010).
[44] Burwell v. Hobby Lobby Stores 573 US (2014).
[45] C-251/20 Gtflix Tv.
[46] Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel Ia rendelet).
[47] C-251/20 (45. lj.) [25].
[48] C-194/16 Bolagsupplysningen és Ilsjan.
[49] Ezt hívja a szakirodalom mozaikelvnek, lásd Astrid Stadler: Die Crux mit der Mosaiktheorie. Juristenzeit- ung, 2018, https://doi.org/10.1628/002268818X15135943662361, 94-98.; Stefanie Krome - Hannah S. Lüdecke: Tendenz zur Einheitlichkeit im Deliktsrecht - oder wie das Mosaik zusammengesetzt wird. Zeitschrift für das Privatrecht der Europäischen Union - GPR, 2018/4., https://doi.org/10.9785/gpr-2018-150407, 192-197.; Michael Bogdan: Regulation Brussels Ia and Violations of Personality Rights on the Internet. Nordic Journal of International Law, 2018/2., https://doi.org/10.1163/15718107-08702002, 212-219.; Danijela Vrbljanac: Jurisdiction for Online Personality Rights Violations after the Judgment "Bolagsupplysningen". Zeitschrift für Europarechtliche Studien, 2018/2., https://doi.org/10.5771/1435-439X-2018-2-165, 165-179.; Christian Kohler: Rückbau der Mosaiklösung: Zur internationalen Zuständigkeit bei Verletzung des Persönlichkeitsrechts von Unternehmen im Internet. Praxis des internationalen Privat- und Verfahrensrechts, 2021/5., 428-432.
[50] A megállapítás a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének kivonatán (14. lj.) alapszik.
[51] Delfi AS v. Estonia [GC], no. 64569/09, 2015. június 16-i ítélet.
[52] Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete and Index.hu Zrt. v. Hungary, no. 22947/13, 2016. február 2-i ítélet.
[53] C-633/22 Real Madrid Club de Fútbol.
[54] C-511/18, C-512/18 és C-520/18 La Quadrature du Net és társai egyesített ügyek [120], valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
[55] C-203/15 és C-698/15 Tele2 Sverige egyesített ügyek [93]; C-507/18 Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI [48]; C-274/99 P Connolly kontra Bizottság [41].
[56] C-633/22 (53. lj.) [48].
[57] C-145/10 Painer [113]; C-516/17 Spiegel Online [72].
[58] C-302/2020 Autorité des marchés financiers [67]; C-280/21 Migracijos departamentas (Motifs de persécution fondés sur des opinions politiques) [29], valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
[59] Pedersen and Baadsgaard v. Denmark, no. 49017/99, 2004. december 17-i ítélet [71]; Morice v. France [GC], no. 29369/10, 2015. április 23-i ítélet [124]-[125]; Tavares de Almeida Fernandes és Almeida Fernandes v. Portugal, no. 31566/13, 2017. január 17-i ítélet [55].
[60] Nikowitz and Verlagsgruppe News GmbH v. Austria, no. 5266/03, 2007. február 22-i ítélet [25]; Satakunnan Markkinapörssi Oy and Satamedia Oy v. Finland [GC], no. 931/13, 2017. június 27. [171].
[61] Jersild v. Denmark, no. 15890/89, 1994. szeptember 23-i ítélet [31]; Fressoz and Roire v. France, no. 29183/95, 1999. január 21-i ítélet [45]; Delfi (51. lj.) [132].
[62] A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról.
[63] Lásd például Tamiz v. the United Kingdom, no. 3877/14, 2017. szeptember 19-i ítélet; jelentőségéről lásd Natasha Holcroft-Emmess: Case Law, Strasbourg: Tamiz v the UK: Article 8 Complaint Inadmissible, Wide Margin of Appreciation on Defamatory Blog Comment Removal Process. Inforrm, 2017. október 17., https://bit.ly/3Y0BiCW.
[64] Von Hannover v. Germany (No. 2) [GC], no. 40660/08, 60641/08, 2012. február 7-i ítélet.
[65] Elméleti alapjairól lásd Bartóki-Gönczy Balázs: Joghatósági kérdések az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén különös tekintettel az európai és amerikai gyakorlatra. In Medias Res, 2012/6., 91-104.
[66] A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének kivonata (14. lj.) szerint a 266 magyar bírósági ügyet vizsgáló joggyakorlat-elemzés mindössze két olyan ügyet talált a vizsgált időszakban, amelyben a határon átnyúló elemű ügyekben felmerült a joghatóság problémája, és azt a bíróság érdemben meg is vizsgálta. Ez azt mutatja, hogy nem lehet kizárni a látenciát, ugyanis az online térben elkövetett személyiségi jogsértések esetén gyakori a határon átnyúló szolgáltatás.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Visszaugrás
