A 2008-2009. évi világgazdasági válság-sokknak szinte minden földrészt érintő globális kiterjedését követően, a 2010. év folyamán az összgazdasági növekedés kezdeti jeleit lehetett egyes régiókban érzékelni. Két válságos évet követően helyenként javulási tendenciák mutatkoznak a külkereskedelem és a beruházások területén Európában és az USA-ban is egyaránt.
A 2010. év konjunkturális történéseit főbb vonásaiban ellentmondásosan így lehet összefoglalni történetesen Európában: a régió gazdaságainak egésze összegében felszálló ágban van, ugyanakkor jellemző az is, hogy Európa több országa még mindig erőteljes adósság-krízisben küszködik. Összességében azonban kimondható, hogy Európa gazdasági teljesítménye az elmúlt évekhez képest egyértelműen és érzékelhetően javult. Annak ellenére, hogy a gazdasági és pénzügyi világválság hatásai még jócskán benyúltak a 2010-es esztendőbe is, az összgazdasági növekedés következtében érezhetően elcsitultak az előző évek drasztikusan Európa egészét megrázó csődhullámai.
A régió egészében kevesebb lett a cégcsődök száma, de azok összességükben még mindig az utóbbi tíz évben tapasztalt második legnagyobb értéket mutatják.
A világgazdasági recesszió hosszú karja messze benyúlik még a 2010. esztendőbe is és továbbra is hatással van a csődhelyzetek alakulására, Európa sok országban és az USA gazdaságában a vállalkozási és magánszférában egyaránt.
A hátrahagyott 2010. év karakteresen megmutatta Európa egymással igencsak ellentétes két arcát: miközben a viszonylag fejlettebb ipari országok (mint például Németország) a világszerte kibontakozó, érzékelhetően növekvő konjunktúrából, a rugalmasabb piacpolitikájukból, alkalmazkodó képességükből következően nemzetgazdaságilag profitáltak és újra jelentős növekedési rátát tudnak felmutatni, az alatt más országok (kiemelkedően Írország, Görögország, Portugália) az államcsőd határain mozognak és nyögnek az adósságterheik alatt. Ezen utóbbi országokban a megtakarítási (megszorítási) csomagok és a pénzpiac bizonytalansága jelentősen fékezik a nemzetgazdaságuk válságból kibontakozó fejlődését.
A globális világgazdaság mindkét nagy gazdasági tömörülésben, az EU-ban is és az USA-ban is a 2010. év folyamán azonos irányban haladt a csődök alakulása, de különböző sebességgel, és az eljárások megkülönböztetett fajtái tekintetében is ellenkező mértékű értékekkel. Az Egyesült Államokban a vállalkozások, cégek csődjeinek száma a 2010. év folyamán 2009-hez képest 5,8%-kal csökkent, míg Európában ugyanaz a tendencia a cégcsődök tekintetében összességében csak 1,4%-ot ért el. Ugyanakkor a magánszemélyeknél ugyanezen időszakban bekövetkezett privát csődök az előzőekhez képest teljesen ellentétes értéket, tendenciát mutatnak. Az USA-ban a magánszemélyek csődjei az előző évhez képest 11,3%-kal növekedett és meghaladta az eljárásoknak a másfél milliós nagyságot (1 573 000). Az EU országaiban az ilyen jellegű fizetésképtelenségi eljárásokat alkalmazó, azokat meghonosító országok körében lényegesen kevesebb 5,2%-os mértékű volt a növekedés (384 895 jogesettel).
A 2010. év folyamán az érzékelhető összgazdasági fejlődés következtében, a cégcsődök csökkenésével együttjáróan jelentősen mérséklődött az EU országaiban a fizetésképtelenség által fenyegetett, elvesztett munkahelyek száma is. A 2009. évi munkahely elvesztések száma a cégcsődök következtében mintegy 2 milliót tett ki, a 2010. év folyamán ez az érték jelentősen, mintegy 30%-kal lecsökkent, 1,4 milliós értékre. Ez a jelentős visszaesés a cégcsődök abszolút számának visszaesése mellett azt is jelenti, hogy 2009. évre estek a nagy létszámot kitevő több ezer munkahely elvesztésével járó (multinacionális)cégek szanálása, felszámolása, megszűnése.
A 2010. év folyamán az összgazdaság fejlődése világszerte egyre szélesedett, időközben sok helyütt már elérhető közelségbe került a krízis előtti GDP szint elérése, helyenkénti meghaladása is. A konjunktúra megélénkülésével javult a vállalatok, vállalkozások forgalmi és bevételi helyzete, a piacok bizonytalansága több gazdasági ágazatban megszűnőben van és a cégek általános pénzügyi megítélése is érezhetően jobb, mint egy évvel korábban. A főbb gazdasági ágazatok között ez mindenek előtt kiemelten az iparban érzékelhető elsődlegesen. A csődkockázat egyre csökken az EU és az USA gazdaságában egyaránt, ugyanakkor még 2010-ben is helyenként kimondottan érzékelhetők a 2008/2009. évi gazdasági világválság hatásai. Még azonban messze nem beszélhetünk a helyzet teljes normalizálásáról, úgy a vállalati, mint a privát csődök száma továbbra is történelmileg magas értéken állnak.
A következőekben a nemzetközi és hazai cégadatok és fizetésképtelenségi statisztikák feldolgozásával, továbbá a CREDITREFORM Gazdaságkutató Intézet vonatkozó elemzése révén főbb vonalaiban és jellegzetességében áttekinthetjük a 2010/2011. évi csődhelyzet-képet Nyugat-Európa országaiban, Közép- és Kelet-Európa és az USA egészében, továbbá áttekinthető képet adunk Magyarország csőd-helyzetképének 2010/2011. évi alakulásáról és főbb tendenciáiról.
A 2008-2009. évi világgazdasági válság sokkhatása még továbbra is maradandó hatással van a csődhelyzet alakulására Európa számos országában. Bár némiképp kevesebb a 2010. év folyamán a vállalati csődök száma nyugat-európai országok összességében, de a cégösszeomlások száma még így is a második legmagasabb értéket ért el az év folyamán az elmúlt 10 év adatait tekintve. A 2010. év során összesen 175 677 volt a vállalati csődök száma, ez 1,4%-kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben, amikor 178 235 cég jutott csődbe. Gyakorlatilag 2010-ben még minden nyugat-európai ország csőd-történései a gazdasági válság közeli árnyékában zajlanak. Az egyes nemzeti gazdasági teljesítményekben bekövetkezett jelentős veszteségeket még közel sem sikerült kiegyenlíteni. Az egyes országok adatait és tendenciális különbségeit szemléletesen tükrözik az 1. számú táblázat adatsoraiban.
2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | Változás 2010/2009 %-ban | |
Belgium | 9 620 | 9 382 | 8 476 | 7 678 | 7 617 | +2,5 |
Dánia | 6 460 | 5 710 | 3 709 | 2 401 | 1 987 | +13,1 |
Németország | 32 100 | 32 930 | 29 580 | 29 150 | 34 040 | -2,5 |
Finnország | 2 870 | 3 275 | 2 612 | 2 254 | 2 285 | -12,4 |
Franciaország | 51 060 | 53 547 | 49 723 | 42 532 | 40 360 | -4,6 |
Görögország | 355 | 355 | 359 | 524 | 532 | +/-0,0 |
Anglia | 17 690 | 19 908 | 16 268 | 12 893 | 13 686 | -11,1 |
Írország | 1 525 | 1 406 | 773 | 363 | 304 | +8,5 |
Olaszország | 10 923 | 8 354 | 6 498 | 5 518 | 8 827 | +30,8 |
Luxemburg | 918 | 698 | 590 | 680 | 634 | +31,5 |
Hollandia | 7 340 | 8 040 | 4 635 | 4 602 | 5 941 | -8,7 |
Norvégia | 4 480 | 5 013 | 3 637 | 2 845 | 3 032 | -10,6 |
Ausztria | 6 657 | 7 076 | 6 500 | 6 362 | 6 854 | -5,9 |
Portugália | 5 144 | 4 450 | 3 267 | 2 123 | 2 400 | +15,6 |
Svédország | 7 510 | 7 892 | 6 298 | 5 791 | 5 243 | -4,8 |
Svájc | 6 255 | 5 215 | 4 222 | 4 314 | 4 528 | +19,9 |
Spanyolország | 4 770 | 4 984 | 2 528 | 880 | 853 | -4,3 |
Összesen | 175 677 | 178 235 | 149 675 | 130 910 | 139 123 | -1,4 |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás