Az elektronikus-digitális rendszerek bevezetése és folyamatos fejlesztése, korunk egyik legdinamikusabban fejlődő területe, jelen van életünk szinte minden területén. Evidens számunkra, hogy a mindennapos ügyintézés során és már a jogi eljárásokban is egyre több helyen találkozhatunk ilyen rendszerekkel. A Kormány számára is kiemelt prioritás, hogy a digitális korszak előnyeiből a polgárok minél inkább részesedjenek,[1] aminek érdekében egyre szélesebb körben ír elő elektronikus eljárási kötelezettséget.[2] Természetesen az ehhez szükséges infrastruktúrát is meg kell teremteni, ami jelentős költség-igényekkel jár és hosszú folyamat, de a folyamatos lépéseknek köszönhetően mára a közigazgatás jelentős területei elektronizáltan működnek és a bírósági eljárásokban is számszerűségben igen jelentős részt tesznek ki az elektronikus úton folytatott ügyek. A bírósági végrehajtásban a kommunikáció, mint az ügyvitel elektronizálása már évtizedes múltra tekint vissza és a kezdeti nehézségeket[3] leküzdve egyre egységesebb képet mutat, segítve ezzel a hatékony ügyintézést.
A XXI. században elengedhetetlen, hogy korszerű rendszerek használatával gyorsítsuk munkánkat. Már napjainkban is, de a jövőben még inkább a főszempont az információ mihamarabbi megszerzése, feldolgozása, hiszen ezzel hatékonyabb és gyorsabb ügyintézés érhető el. A jelenlegi, már hagyományosnak mondható eszközök mellett várhatóan meg fognak jelenni olyan eszközök a végrehajtási eljárás során is, melyek új információs-technikai eszközöknek számítanak, ezek már a számítógépekkel összekapcsolt, kommunikáló távközlési berendezések lesznek, hiszen ha jobban belegondolunk a modern vezeték nélküli technológia az életünk más területén is jelen van már, miért ne segítenék munkánkat is ezek a forradalmi újítások?! Egy konkrét példával élve: a további hatékony munkavégzés céljából a helyszíni eljárások során kézzel írott végrehajtói intézkedésekről szóló jegyzőkönyv kiváltására alkalmas eszközök bevezetése időszerű.[4] Ezeket az eszközöket célszerű lenne online, akár az irodában megtalálható számítógépekkel összekapcsolni, így lehetőséget biztosítani arra, hogy az irodában dolgozó munkatárs már közvetlenül a jegyzőkönyv elkészítésekor elektronikusan láthassa a dokumentumot. Azonban mindig szem előtt kell tartani: a bírósági végrehajtási eljárás céljából és jellegéből következik, hogy az eljárás minden pontja meg kell feleljen az alkotmányos követelményeknek, a jogbiztonság elvének, a tisztességes eljáráshoz való jog követelményének.
A végrehajtási eljárás már ma is jelentős mértékben elektronizált, annak minden előnyével együtt. Így különösen az árverések (kevés kivétellel) ma már elektronikus úton zajlanak, a végrehajtó által kibocsátott megkeresések adós bankszámlaszámára, és az azokra érkező válasz a pénzintézetektől, de a végrehajtási ügyek kiosztása is elektronikusan zajlik. Adós tulajdonában levő ingatlanokról a Takarnet rendszer segítségével, de a bejelentett lakcíméről, tulajdonában levő gépjárművekről is elektronikusan kérik le az információkat. Jelen tanulmány az ügyvitel egységes rendszerét és annak egyes alrendszereit vizsgálja, bemutatva az alkalmazás során felmerülő jogi és néha ügyviteli nehézségeket is. E rendszerek sajátossága, hogy részben a jogszabályváltozások miatt, részben pedig az állandó technológiai fejlődés miatt folyamatos felülvizsgálatra szorulnak.
Sok mai napon is működő végrehajtói iroda több mint húsz éve végzi a jelenlegi tevékenységét, ezek megalakulásukkor még nem használtak számítógépet - ahogy azok a bíróságok sem, amelyek mellett működnek. Az ügyek nyilvántartása egy ún. ügykönyvben történt - kézzel kitöltve természetesen -, az akkori űrlapokat írógépek segítségével készítették el, sokszorosításra pedig indigót használtak. Szerves fejlődés eredményeként megjelentek az irodákban - csak úgy, mint a gazdasági élet más vállalkozásainál is - az első számítógépek, ezekben az időkben az első és legfontosabb lépés a munkavállalók alap számítógépes ismereteinek a fejlesztése volt. A 2000-es évek elején az ügykönyv helyét fokozatosan átvette az elektronikusan, számítógépen nyilvántartott ügyek listája, az írógépek helyett már a nyomtatott formában elkészített dokumentumok is bevezetésre kerültek.
Az irodák különböző számítógépes programokat kezdtek el használni, a kompatibilitás hiánya azonban a meg-
- 292/293 -
lévő alkalmazási nehézségek mellé saját problémákat is generált. A jogszabályi előírások, a törvényeknek való megfelelési kényszer előírta, hogy egy olyan elektronikai rendszer alakuljon ki, amit valamennyi végrehajtó tud használni, s amiben olyan, a munkát segítő szolgáltatások állnak rendelkezésükre, melyek garantálják azt, hogy hatékonyan és az ország minden területén az egységességre törekedve tudják elvégezni a jogszabály által rájuk ruházott jogaikat és kötelezettségeiket. Egy jól működő rendszer támogatja a hitelező (végrehajtást kérő) érdekeit, ugyanakkor az adós érdekeit is szem előtt tartja,[5] az eljárás során a résztvevő felek jogaikat is hatékonyabban tudják érvényesíteni, de személyes adataikat is nagyobb biztonságban tudhatják.
A program(ok) folyamatos fejlesztésénél természetesen a legfontosabb szempont a jogszabályi változások betartása, így a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (korábban: Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara) az évek során komoly beruházással biztosította tagjai számára az Egységes Végrehajtói Ügyviteli Rendszer (továbbiakban: EVÜR) bevezetését, használatát. Az EVÜR bevezetése által az irodák egy olyan összetett ügykezelő programmal dolgozhatnak, melynek segítségével biztosított a gyors és egységes eljárás. Ugyan az ügyviteli szabályok[6] nem említik az EVÜR-t, azt azonban előírják, hogy az ügyviteli és pénzkezelési tevékenységet az önálló bírósági végrehajtónak ügyviteli programon keresztül kell végeznie, a Kar pedig az EVÜR rendszerre optimalizált módon fogadja azokat az adatokat, küldi azokat az információkat, amelyek ehhez szükségesek. [VÜSZ 46. §]
A hozzáférés a végrehajtó felhasználónevének és jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírásának biztosításával történik. A számítógépes ügyvitel és pénzkezelés során kiemelendő a rendelet 46. §-ában rögzített titokvédelem és adatvédelem követelményeinek megtartása. Ennek keretében gondoskodni kell az adatok folyamatos mentéséről, a jogszabály szerint naponta 2 példányban számítástechnikai adathordozóra kell menteni, és a 2 példányt egymástól elkülönítve, az adatok eredeti tárolási helyétől eltérő helyeken kell tárolni. Szintén a rendelet tartalmazza a végrehajtótól megkövetelt technikai feltételeket, a rendelet szerint rendelkeznie kell az informatikai alkalmazás felhasználói használatához szükséges számítógéppel, internet-hozzáféréssel és elektronikus levelek fogadására szolgáló elektronikus levélcímmel.[7]
A végrehajtóhoz érkező ügyek letöltése és iktatása is az EVÜR rendszeren keresztül történik, a korábbi manuális adatfeldolgozáshoz képest elektronikusan feltöltött adatok állnak rendelkezésre. A megérkezett adatokat célszerű ellenőrizni, hiszen az adós személyi adatai alapján történik munkahelyének megállapítása, a pénzintézeteknél bankszámlaszámának megkeresése, de további adatok, vagyontárgyak felkutatásánál is problémát vethet fel, hogy ha pl. korábban elírásra került például a születési dátum. Megjegyzendő, hogy ez a kérdés felveti a végrehajtási laptól,[8] mint az eljárás alapvető keretét meghatározó okirattól való eltérés lehetőségének, terjedelmének kérdését. A még kijavítható nyilvánvaló elírást a gyakorlatban nem mindig egyszerű elhatárolni a végrehajtási lap módosításának szükségességétől. Álláspontunk szerint a végrehajtó általi pontosítás soha nem haladhatja meg a kijavítás szűken vett körét, hiszen a bíróság (közjegyző) által kibocsátott végrehajtható okirat tartalmának megváltoztatása nem tartozhat hatáskörébe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
