Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport vezetője, Adorján Lívia, Komáromi Gábor, Lenkovics Barna, Miskolczi Bodnár Péter, Sándor István Fábián Ferenc, Gyöngyösi Zoltán, Pázmándi Kinga, és Sáriné Simkó Ágnes a Főbizottság titkára.
1. A munkacsoport vezetője ismertette az elmúlt egy év alapján kialakult, és a megvitatott tanulmányokon alapuló javaslatát a Ptk. Dologi Jogi "Könyvének" koncepciójáról. A munkabizottság elfogadta a dologi jog jellegéből adódó technikai megoldási irányokat, mely szerint egyrészt a dologi jogi rész - a széles körű kötelmi szabályozáshoz képest viszonylag szűkebb terjedelmű lesz, másrészt a személyi és a dologi jogi könyv - szoros tematikai és kölcsönhatásukra és összefüggéseikre (pl. közjogi jogi személyek jogalanyisága) - egymástól időben nem szakadhat el.
2. A munkabizottság elfogadta a dologi jogi koncepció alapfeltevéseként, hogy az új Ptk. dologi jogi részt (könyvet) tartalmazzon. A tulajdonjog elsődlegességének elismerése mellett rögzítésre került: az idegen dologbeli jogok a tulajdonjog használati és rendelkezési részjogosítványainak viszonylagos önállósulását jelentik, azok beolvasztása a tulajdonjogba nem indokolt.
3. A magántulajdon-köztulajdon viszonyának tisztázása kapcsán a munkabizottság végül is két lehetséges megoldás felvázolását fogadta el:
a) az új szabályozásban a magántulajdon privilégiumának kimondása mellett annak sajátos formájaként szabályozza a köztulajdont;
b) a magántulajdon alapvető voltának kimondása mellett rend-szertanilag külön, definiálva rögzítse a Ptk. a köztulajdont is.
A koncessziós szerződés tulajdonjogba építésének kapcsán a munkabizottság Miskolczi Bodnár Péter észrevétele alapján úgy határozott, hogy a koncessziós szerződés szabályait - a köztulajdoni fejezetben rögzített utalással - ésszerű lenne a kötelmi jogba helyezni.
4. A Ptk. szerinti tulajdonjog és az alkotmányossági követelmények körében élénk eszmecsere bontakozott ki a kisajátítás intézményének szabályozási koncepciójáról. A munkabizottság közös álláspontra jutott abban, hogy a közjog-magánjog teljes különválasztásának koncepciója itt igen nehezen kezelhető. A szabályozásban követendő megoldásként - a munkabizottság álláspontja szerint - a kisajátítást rögzíteni és pontosítani kell az új Ptk.-ban, de alapvetően az anyagi jogi-eljárásjogi elkülönítés mentén a részletszabályokat külön törvénybe kell terelni. Ez lenne a követendő megoldás az ingatlan-nyilvántartás szabályozására is.
Sárközy Tamás felvetésére a munkacsoport elfogadta, hogy a kérdés körüljárására hatás tanulmányok elkészítésére van szükség.
A koncepció ezen része rögzíti, hogy a dologi jogi szabályozási körben a végrehajtási rendelkezések köréből csak a - helyileg szabályozandó kérdések kezelésére hivatott - önkormányzati rendelet tartható meg. Ezzel kapcsolatban Miskolczi Bodnár Péter felvetésére a munkacsoport a koncepció olyan kiegészítését fogadta el, hogy e körben nevesíteni kell azon kérdések körét is, melyekben önkormányzati végrehajtási szabály kibocsátásának helye van. Természetesen ez felveti a tételes jogi szabályok "összeolvasását" is e körben.
5. A dologi jogi könyvbe kerülő részletes szabályozás körével kapcsolatban rögzítettek közül hangsúlyos támogatást kapott a munkacsoportban az elképzelés, miszerint az elidegenítési és terhelési tilalmat - a jelenlegi szabályozással ellentétben [Ptk. 114. § (2) bekezdés] - szerződésben ne csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehessen kikötni.
6. A "dologtárgyúság lazításával" kapcsolatban a munkacsoport megerősítette, hogy a dologtárgyúság jelenlegi kiterjesztése [miszerint a Ptk. 94. § (2) bekezdése a tulajdonjog szabályainak alkalmazását rendeli a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre, a pénzre és az értékpapírra] a gyakorlat számára kevésnek mutatkozik. A gyakorlatban felvethető kérdések két alapvető irányára tekintettel szükségesnek látszik az ún. gazdasági tulajdon problémájának kezelésére a res inkorporális jellegű tulajdoni tárgyak bővítése, azaz annak kimondása hogy a dologi jog szabályait (sőt a tulajdon átruházásának szabályait) megfelelően alkalmazni kell a szellemi alkotásokra és a vagyoni értékű jogokra. A szabályozás mikéntjére két javaslat született:
a) a dolog fogalmának meghatározása mellett testi tárggyá (res corporales) definiálni a testetlen tárgyakat (res incorporales);
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
