2016. május 18. és 21. között Magyarország volt a házigazdája az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale pour le Droit Européen, FIDE) XXVII. Kongresszusának.[1] Az Európai Unió Bírósága által kiemelten támogatott, kétévente megrendezésre kerülő FIDE Kongresszus a legrangosabb európai joggal foglalkozó tudományos esemény az Európai Unióban, amely hagyományosan mintegy félezer résztvevőt vonz szerte Európából. Az európai jogásztársadalom nem csupán a Kongresszus négy napján figyelt Magyarországra, a szervező ország ugyanis a Kongresszus témáinak kijelölésével az elmúlt két évben az európai jogi kutatások és diszkussziók fő irányát is meghatározta.
A FIDE regionális egyesületet[2] 1961-ben, Brüsszelben alapították az Európai Közösségek jogának és intézményeinek tanulmányozása céljából. Az elmúlt 55 év során a FIDE az Európai Unió jogával hivatásszerűen foglalkozó jogászok legtekintélyesebb nemzetközi szervezetévé vált, amely a terület legnevesebb jogtudósait tudhatja tagjai sorában.[3] A Szövetség legfontosabb célkitűzése, hogy elősegítse az Európai Unió tagállamaiban[4] az európai jog kutatására létrehozott nemzeti egyesületek tevékenységét, és támogassa a köztük lévő kapcsolatokat és információcserét. Ennek legfontosabb színtere a kétévente megrendezésre kerülő Kongresszusok sorozata, amely összekapcsolja az európai jog és az EU tagállamainak nemzeti joga iránt érdeklődő jogászokat. A FIDE elnöki tisztét a Kongresszust megelőző két évben a szervező állam nemzeti tagozatának elnöke látja el. A FIDE Kongresszusok lehetőséget biztosítanak a résztvevő jogtudósok és az uniós intézmények elismert tisztségviselői számára, hogy megtárgyalják az európai integráció politikáinak és intézményi struktúrájának fejlődésével összefüggésben felmerülő aktuális jogi kérdéseket és közösen tanulmányozzák a lehetséges megoldásokat. Az európai jog nem vizsgálható a tagállamok jogától függetlenül, így a Kongresszusok vezérmotívumaként kijelölt uniós jogi témaköröket minden esetben a nemzeti jogok kölcsönhatásában, a tagállami implementációs gyakorlat fényében vitatják meg a résztvevők. A FIDE Kongresszusok legfontosabb eredménye a jelentéstevők által végzett tudományos kutatás szintetizálása, melynek révén nagymértékben hozzájárulnak az európai jog fejlődéséhez.[5]
A FIDE Magyar Tagozat Egyesület Magyarország uniós csatlakozását néhány hónappal megelőzően, 2003 novemberében alakult meg. Létrehozásában meghatározó szerepe volt Czuczai Jenőnek, a brugge-i College of Europe vendégprofesszorának, aki alapítóként jelenleg is állandó tagja a FIDE Kormányzótanácsának, Kecskés Lászlónak, az európai jog Jean Monnet professzorának, és Martonyi János volt külügyminiszternek. A Magyar Tagozat elnöki tisztségét korábban Várnai Ernő és Király Miklós professzorok töltötték be. Az egyesület jelenlegi elnöke Darák Péter, a Kúria elnöke, alelnöke Varga Zs. András alkotmánybíró, a PPKE JÁK dékánja, akik a 2014-2016 közötti időszakban egyúttal a FIDE elnöki, illetve alelnöki tisztségét is ellátták.
A FIDE Szövetség 2010-ben, a Madridban tartott Kongresszuson fogadta el Magyarország pályázatát a 2016-ban esedékes Kongresszus megrendezésére. Az Áder János köztársasági elnök védnökségével zajló, nagy presztízsű rendezvény közvetlen szervezési feladatait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara látta el. A PPKE JÁK által felállított szervezőbizottság elnökévé Bándi Gyula egyetemi tanárt választották, a bizottság munkájában részt vett Kovács Péter egyetemi tanár, a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája, Láncos Petra Lea egyetemi docens és Szabó Marcel tanszékvezető egyetemi docens. A Kormány nagylelkű támogatással segítette a Kongresszus megvalósulását, emellett a rendezvény támogatói között szerepelt a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Ügyvédi Kamara is.
A budapesti Kongresszus fő témaköreit a FIDE Kormányzótanácsával együttműködésben az elnöklő FIDE Magyar Tagozat Egyesület határozta meg. Mindhárom téma kiemelkedő aktualitással és jelentőséggel bír mind Magyarország, mind az Európai Unió egésze számára: 1. a pénzügyi válságra válaszként létrehozott európai bankunió az egységes európai pénzügyi piac megteremtéséhez vezető egyik legfontosabb lépést jelenti; 2. az uniós versenyjog magánfelek általi, illetve kollektív igényeinek érvényesítése a fogyasztók igényérvényesítése, valamint a kollektív keresetek területén hozhat jelentős változást; 3. a hatáskörök és szabályozási feladatok Unió és tagállamok közötti megosztása kulcsfontosságú a szubszidiaritás elvének érvényesítése, illetve a nemzeti szuverenitás megőrzése szempontjából.[6] A három fő téma mellett a Kongresszus nyitó és záró plenáris ülésének előadói a tagállami alkotmányos identitás védelmének, az Európai Unió nemzetközi szerepvállalásának, valamint a transzatlanti ke-
- 41/42 -
reskedelmi és befektetési partnerségről szóló szerződés (TTIP) Európát érintő következményeinek kérdéseit mutatták be.
Az egyes témák általános jelentéstevői - Takis Tridimas, a londoni King's College professzora a bankuniós témában, Peter-Christian Müller-Graff, a Heidelbergi Egyetem professzora a versenyjogi témában és Jacques Ziller, a Paviai Egyetem professzora a hatásköri témában - kérdőíveket fogalmaztak meg, amelyeket a nemzeti tagozatok által felkért nemzeti jelentéstevők válaszoltak meg tagállami jelentések formájában. A nemzeti rapporteur feladata, hogy a kérdőívben található szempontokra figyelemmel részletesen megvizsgálja és bemutassa az adott jogterület reformjainak hazájában történt megvalósulását, és ismertesse a joggyakorlat oldaláról tapasztalható releváns folyamatokat, ill. az esetleges problémákat.[7] Mindhárom témában egy-egy intézményi jelentéstevőt is felkértek, az Európai Unió döntéshozó intézményeinek képviseletében. A beérkezett válaszokat az általános jelentéstevők összefoglaló jelentésben szintetizálták, amelyben szupranacionális szintű ajánlásokat fogalmaztak meg. A Kongresszus eredményeként megszülető összefoglaló kötetek így rendkívül kidolgozott képet adnak az Unió fejlődése szempontjából meghatározó kérdésekről. A budapesti rendezvény volt az első, amely a Kongresszusi Beszámolókat nyomtatott és elektronikus könyv formában is elérhetővé tette a résztvevők számára. A kötetek a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában jelentek meg. A Kongresszust emellett a legrangosabb európai jogi könyvkiadók kiállítása kísérte.
A Kongresszus jelentőségét mutatja, hogy állandó résztvevői és előadói között szerepelnek az európai jogtudomány legnevesebb képviselői, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, az uniós döntéshozó intézmények jogi szolgálatainak tisztségviselői, valamint a tagállamok jogalkalmazó szerveinek vezető képviselői. A Bíróság és a Bizottság saját tolmácsainak rendelkezésre bocsátásával is támogatja a három nyelven zajló rendezvényt.
A Kongresszus arra is alkalmat nyújt a szervező tagállam számára, hogy megismertesse a résztvevőkkel saját országát, kultúráját és a rendezvénynek otthont adó város legfőbb nevezetességeit. A budapesti Kongresszus a város szívében, a Kempinski Hotel épületében került megrendezésre. A résztvevőknek az esti fogadások során alkalmuk nyílt megcsodálni a Világörökség részét képező Duna-part látképét, és a Budai Vár lábánál fekvő Várkert Bazárban is látogatást tettek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
