A Gt. 299. §-ának (3) bekezdése értelmében azok a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok (a továbbiakban: cégek), amelyek bejegyzése a Gt. hatálybalépésekor folyamatban volt, a bejegyzéstől számított, míg a hatálybalépés előtt bejegyzett cégek a hatálybalépést követő két éven belül kötelesek törzstőkéjüket (alaptőkéjüket) a törvényben meghatározott legkisebb összegre kiegészíteni. Ez korlátolt felelősségű társaság esetén egymillió forintról három millió forintra, részvénytársaságnál tízmillió forintról húszmillió forintra való emelést irányoz elő. A Gt. 299. §-ának (3) bekezdésében rögzített időpontok szerint a Gt. hatálybalépése előtt bejegyzett cégeknek a tőkekiegészítésre 2000. június 16-ig kell sort keríteniük, míg azon cégeknél, amelyek bejegyzése a Gt. hatálybalépésekor folyamatban volt, a kétéves határidő a cégbejegyzéssel kezdődik, vagyis egyedileg számítandó.
A Céghírnök 2000. januári számában közölt "Kft. és rt. jegyzett tőkéjének kiegészítése" című cikkben nyilvánosságra hozott egyik cégbírói álláspont szerint a tőkekiegészítésnek a cégek maradéktalanul csak akkor tesznek eleget, ha változásbejegyzési kérelmüket olyan időpontban terjesztik elő, hogy a bejegyzés még a Gt. 299. §-ának (3) bekezdésének előírt határidőn belül megtörténjen, hatályossá váljon. Ha ez nem történik meg, a cég ellen törvényességi felügyeleti eljárás indítandó.
A Gt. 299. §-a (3) bekezdésének szövegezéséből kétségkívül arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó - leszámítva a Gt. hatálybalépésekor folyamatban levő cégbejegyzési kérelmeket - 2000. június 16-át tekintette a tőkekiegészítés végső időpontjának, pontosabban kétéves határidőt adott az érintett cégeknek a tőkepótlásra. Ideális esetben ez a jegyzett tőke két éven belüli felemelését elrendelő jogerős végzésben juthat kifejezésre.
A korábbi évek jogszabályi változásokat megelőző időszakaira visszatekintve a jegyzett tőke felemelésére irányuló változásbejegyzési kérelmek elbírálása egészen bizonyosan nem ilyen határidőn belül történik, s a cégbíróságoknak ezzel a körülménnyel meg kell birkózniuk. Sok változásbejegyzési kérelem érkezett 2000. június 16-a előtt, amelyek elbírálása - hiánypótlás vagy az ügyek felhalmozódása miatt - áthúzódik 2000. június 16-a utáni időszakra. Szép számmal várhatók olyan változásbejegyzési kérelmek, melyek 2000. június 16-át követően érkeznek a cégbíróságokra, bár az adatváltozások 2000. június 16-a előtti időponthoz kötődnek. Ez a gyakorlatban vagy 2000. június 16-a előtti közvetlen postára adást, vagy az említett időpont utáni tényleges benyújtást jelent a változás keltéhez számított 60 napon belül. Ezeket az eseteket úgy lehet tekinteni, hogy a cégek eleget tettek a Gt. 299. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tőkekiegészítésnek, semmiféle joghátrányt nem kell velük szemben alkalmazni amiatt, hogy kérelmük elintézése 2000. június 16-a utáni időpontra esik.
A Gt. 299. §-ának (3) bekezdését - a korábban hivatkozott cégbírói állásponttal ellentétben - oly módon is lehet értelmezni, hogy a cégeknek a tőkepótlásra vonatkozó döntésüket kell létesítő okiratuk módosításával kétéves határidőn belül meghozni, s nem a cégjegyzékbe már eleve bejegyeztetni. (Ezt a nézetet fogadta el a polgári és gazdasági kollégiumvezetők tanácskozása, melynek ajánlását a Céghírnök 2000/6. számában ismertettük, s így várhatóan ez a nézet lesz meghatározó a bírói gyakorlatban.) Az ilyen - 2000. június 16-ig elvégzett tőkeemelést tartalmazó - változásbejegyzési kérelmeket kell e változás keltéhez képest 60 napon belül a cégbíróságra előterjesztem az 1997. évi CXLV. törvény (Ct.) 29. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel.
A cégbíróságoknak a 60 nap elteltével nyílik lehető-ségük arra, hogy hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indítsanak a tőkekiegészítést elmulasztó cégek ellen. Ha valamely cég a számára nyitva álló kétéves határidőn belül határozott jegyzett tőkéje felemeléséről, de az erre irányuló változásbejegyzési kérelmét a változás keltéhez képest 60 napon túl nyújtja be a cégbíróságra, a késedelemért felelős személy pénzbírsággal sújtható a Ct. 30. §-ának (1) bekezdése, illetve 22. §-ának (1), (2) bekezdésének rendelkezéseire tekintettel. A tőkeemelés - ebben a jogszabályi esetben - ugyanis a Gt. 299. §-ának (3) bekezdése szerint kötelező változásbejegyzésnek minősül, s a Ct. 29. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 60 napos benyújtási határidő elmulasztásáért a kérelem késedelmes előterjesztéséért felelős személlyel szemben pénzbírság szabható ki. E joghátrány alkalmazása azonban bírói mérlegeléstől függ, s csak kirívó, súlyos határidő-túllépés esetén célszerű élni vele.
Minden bizonnyal számos olyan tőkekiegészítést tartalmazó kérelem érkezik majd a cégbíróságokra, amelyeknél a tőkepótlás adatváltozásának kelte 2000. június 16-a utáni időpont lesz. Ezen kérelmek benyújtása időpontjával összefüggésben felmerül, hogy mi az az időtartam, amely alatt a tőkepótlást önként, de a jogszabályi határidőn túl elhatározó és bejelentő cégek joghátrányok nélkül előterjeszthetik kérelmüket. Ez a probléma pedig elvezet annak a kérdésnek a felvetéséhez is, hogy milyen jogkövetkezményt szenvednek el a jegyzett tőke kiegészítését teljes mértékben figyelmen kívül hagyó társaságok.
Ha a jegyzett tőke felemelésére irányuló változásbejegyzési kérelem kelte 2000. június 16-a utáni, vagy a cégbejegyzéstől számított két éven túli időpont, s a változáshoz képest a kérelem 60 napon belül a cégbíróságra benyújtásra kerül, nyilvánvaló, hogy az előbbiekben említett pénzbírság alkalmazása nem lehetséges, mert a kérelem előterjesztője a Ct. 29. §-ának (4) bekezdése szerinti határidőt betartotta, s maga a cég mulasztotta el határidőben teljesíteni a Gt. 299. §-ának (3) bekezdéséből adódó tőkepótlási kötelezettségét. A tőkeemelés bejelentésével azonban a tőkepótlás elmaradása miatti jogsértő helyzetet a cég önként, bírósági felhívás nélkül megszüntette, ezért ebben az esetben a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása is szükségtelenné válik. Ezt az esetkört azonban csak azokra a cégekre lehet vonatkoztatni, amelyek a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás megindítása előtt benyújtják tőkekiegészítés bejegyzése iránti kérelmüket.
A cégbíróságok így 2000. június 16-át követő 60 napon túl, illetve azon cégeknél, amelyek bejegyzése a Gt. hatálybalépésekor folyamatban volt, a cégbejegyzéstől számított két év és további 60 nap elteltével lesznek abban a helyzetben, hogy a tőkekiegészítést elmulasztók ellen egységesen törvényességi felügyeleti eljárást indítsanak a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében. Ez az előbbiek szerint számítandó 60 nap lehet a tőkefeltöltésre a végső, jogkövetkezmények nélküli határidő.
A törvényességi felügyeleti eljárás megindításakor a tőkekiegészítés elmaradása miatti törvénysértő állapot kiküszöbölésére a következő felhívásokat kell kiadni: Meghatározott határidőn - legkevesebb 60 napon - belül a cég nyújtson be a jegyzett tőke minimumának felemelésére irányuló változásbejegyzési kérelmet, vagy alakuljon át olyan gazdasági társasággá, amelynek az átalakulás után jegyzett tőkéje megfelel, vagy határozzon jogutód nélküli megszűnéséről (végelszámolás, felszámolási eljárás kezdeményezése). A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a felsorolt kötelezettségek elmulasztása milyen törvényességi felügyeleti intézkedést (intézkedéseket) vonhat maga után. A felhívásban érdemes kitérni arra is, hogy a tőkekiegészítés miatti jogellenes helyzet fennmaradása végső soron a cég megszűntnek nyilvánítását eredményezheti egy újabb hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásban.
Ha a cég az előírt határidőn belül a felhívásnak az általa megfelelőnek tartott módon eleget tesz, elvileg lehetőség nyílik a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére vagy - ha a körülmények jellegüknél fogva indokolttá teszik - valamely csekélyebb joghátránnyal bíró intézkedés megtételére.
A felhívás eredménytelensége mindenképpen törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását teszi szükségessé. A jogsértéssel arányos súlyú intézkedést kell alkalmazni, amely a céget a törvénysértő állapot kiküszöbölésére készteti (például pénzbírság), elkerülve ezzel egy újabb hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárást. Amennyiben a céggel szembeni törvényességi felügyeleti intézkedés nem vezet eredményre, a tőkepótlás elmulasztása miatti törvénysértő helyzet továbbra is fennmarad, ismét hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni. Ennek során végül határozni lehet a cég megszűntnek nyilvánításáról, feltéve, hogy a cég megfelelő tartalmú változásbejegyzési kérelem benyújtásával a törvényességi felügyeleti intézkedésre okot adó körülményt végérvényesen nem szünteti meg.
Az előzőekben felvázolt megközelítés a tőkefeltöltési kötelezettség határidejével és a mulasztás jogkövetkezményeivel kapcsolatban a Gt. 299. §-ának (3) bekezdéséből egy, a cégek számára betartható és számon kérhető eljárási rendet próbál levezetni. A Gt. 299. §-ának (3) bekezdése ugyanis vitatható törvényi rendelkezés, mert bejegyzéssel már korábban cégformát nyert, és a cégbejegyzéskor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelt gazdasági társaságokat kényszeríthet számottevő kiadásokra, más társasági alakzatba vagy jogutód nélküli megszűnésre. A tőkepótlás sok olyan cég gazdálkodására és a cégtulajdonosok vagyoni viszonyaira kihatással lesz, akik mindenképpen szeretnék fenntartani az egyszer már "megszerzett" cégformát. Mindezekre figyelemmel a Gt. 299. §-a (3) bekezdésének túlzottan szigorú szempontokon alapuló végrehajtása sok, egyébként eredményesen gazdálkodó cég gazdasági tevékenységében szükségtelen feszültséget okozhat. A jogszabályból adódó feladatok elvégzésekor méltányos jogértelmezéssel elsősorban a cégek működésének fennmaradását fontos szem előtt tartani. ■
Visszaugrás
