A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatói 2019. szeptember 13-án Tilk Péter tanszékvezető egyetemi docens kíséretében látogatást tettek a Szombathelyi Törvényszéken, ahol a törvényszék elnöke, Andor Szabolcs, valamint Szőke Zoltán, az Észak-Dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium megbízott vezetője fogadta a hallgatókat.
Érkezésünket követően Andor Szabolcs elnök úr, valamint Szabó Ákos könyvtáros által elmondott érdekességeket hallhattunk a Szombathelyi Törvényszék Nagytermében, az épület és az ott dolgozók történetéről. Előadásukban külön kiemelték az intézményben egykor ítélkező kiemelkedő jelentőségű bírák munkásságát, így például Zsitvay Leóét, a törvényszék egykori elnökéét, későbbi kúriai tanácselnökéét, akinek állásfoglalásai a bírói függetlenséget illetően a mai napig helytállóak. Szó volt továbbá Gáyer Gyula életpályáról is, aki 1918-tól a szombathelyi törvényszéken bíróként, majd törvényszéki tanácselnökként működött, emellett botanikusként a sisakvirágfélék rendszertani feldolgozásával is kitűnt. Emlékét többek között egy a bíróságon elültetett sisakvirág őrzi. A törvényszék épületében megtekinthettük még az 1956-os forradalom eszméivel azonosuló, majd üldözött és börtönbüntetést szenvedett bírák - név szerint Augusztinovicz István, Szenkovits Tibor, Unger József - emlékét őrző márványtáblát is.
A történeti ismertető után a bíró urak jóvoltából lehetőségünk volt bővíteni ismereteinket a bírósági távmeghallgatás rendszeréről, valamint egy erre a célra kialakított, kép- és hangrögzítésre alkalmas tárgyalótermet is megtekinthettünk működés közben. Az új technológiai megoldás egyik vitathatatlan előnye, hogy például büntetőeljárás esetén a sértett nyugodtabb körülmények között tehet vallomást, hiszen nem tartózkodik egy helyiségben az elkövetővel. A vádlottnak ugyanakkor lehetősége van arra, hogy védőügyvédjével egy speciálisan erre a célra kialakított mobiltelefonon keresztül kommunikáljon. Az említett hívásokba harmadik személy nem hallgathat bele, azt nem rögzíti a rendszer. A papír alapú dokumentumokba speciális objektum-kamera segítségével van lehetőség betekinteni, amely lehetőséget biztosít akár egy lefoglalt bűnjel megtekintésére is. Ezen iratok kivetítése külön erre a célra szolgáló képernyőn történik. A tárgyalás során elhangzottakról kép- és hangfelvétel, valamint írásos jegyzőkönyv is készül.
További, a távmeghallgatás mellett szóló érv az is, hogy az ország különböző pontjain tartózkodó szakértőket is lehetséges ily módon bevonni a tárgyalásba anélkül, hogy a távolság - ennek minden időbeli és anyagi vonzatával együtt - nehézséget jelentene. A rendszer az állampolgárok szempontjából is költséghatékony megoldásokat kínálhat, például az adott személynek nem szükséges messzire utaznia tanúkihallgatás céljából, amennyiben az ügyben illetékes bíróság távol esik a lakhelyétől. Meghallgatására egy tartózkodási helyének megfelelő bírósági tárgyalóteremben kerülhet sor. Az említett helyiségek kollégiumvezetői és más bírósági megbeszélések lebonyolítására is alkalmasak. Számos büntetés-végrehajtási intézményben is alakítottak ki erre a célra szolgáló szobákat, így nem szükséges gondoskodni többek között az fogvatartott szállításáról, illetve kíséretéről.
A közös ebédet követően a helyi kultúra is helyet kapott, egy színvonalas idegenvezetés formájában megtekinthettük a szombathelyi Fő téren található OTP bankfiók alatt feltárt római kori utcarészletet és megismerhettük az ókori Savaria sajátosságait.
Szakmai programunk a törvényszéken folytatódott, amelynek keretében Szőke Zoltán bíró úr az ebben az évben 150 éves, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk máig tartó jelentőségét ismertette, kitérve az igazságszolgáltatás és a közigazgatás egymástól való elválasztására, valamint a mai értelemben vett bírói hivatás kialakulásának főbb állomásaira. Az említett jogszabályt a szombathelyi születésű Horvát Boldizsár volt
- 566/567 -
igazságügyminiszter, a város volt főjegyzője, majd később országgyűlési követe előterjesztésében fogadta el az Országgyűlés. Mindezeket követően az Alkotmánybíróság bírákat érintő jelentősebb döntéseit ismerhettük meg, így például szó volt a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatról, amely a bírák nyugdíjazásával összefüggésben született. Ehhez kapcsolódóan a jelenlegi bírósági szervezetrendszerről is hallhattunk, különösen a közigazgatási bíráskodással összefüggő eddigi jogalkotási folyamatokra, azok hatásaira.
Látogatásunk végén Szőke Zoltán kollégiumvezető úr minden résztvevőnek emlékül átadott egy-egy példányt Horvát Boldizsár egykori igazságügyminiszter és a szombathelyi kerület képviselőjének a bírói hatalomról szóló törvényjavaslat megvitatása alkalmával, 1869. július 3-án az Országgyűlés Képviselőházában elhangzott beszédének leiratából, illetve az azt követően elfogadott 1869. évi IV. törvénycikk szövegéből.
A résztvevő hallgatók nevében ezúton is köszönjük a lehetőséget és a tanulmányaink szempontjából igen értékes szakmai programot Andor Szabolcs törvényszéki elnök úrnak, Szőke Zoltán kollégiumvezető úrnak, Hoós Tibor bíró úrnak, valamint Tilk Péter tanszékvezető úrnak. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató demonstrátor, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék.
[2] A szerző joghallgató demonstrátor, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék.
Visszaugrás
