Az 1337/2015. (V. 27.) Korm. határozat elrendelte a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmtvr.) átfogó korszerűsítését. Az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját és normaproblematikáját előkészítő Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság 2015 júniusa óta folyamatosan ülésezik. A nemzetközi magánjog reformja magában foglalja a fizetésképtelenségi eljárások nemzetközi magánjogának felülvizsgálatát is.
A fizetésképtelenségi eljárások nemzetközi magánjogi szabályozásának központi eleme a Tanács 1346/2000/EK rendelete (FR I.)[1], ami a joghatóságra, az alkalmazandó jogra, a határozatok elismerésére és végrehajtására, a nemzetközi eljárásra, illetve az Európai Unió tagállami szervei közötti együttműködésre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A rendelet mellékleteit elfogadása óta több ízben módosították.[2] A 2017. június 26-át követően megindított fizetésképtelenségi eljárásokra az Európai Parlament és a Tanács 2015/848/EU rendelete (FR II.) lesz irányadó hasonló szabályozási körben.[3] A rendeletek a szabályokat az Európai Unió tagállamaira, illetve azok egymás közötti viszonyaira vonatkozóan fogalmazzák meg. A rendeleteket azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor az adós COMI-ja (fő érdekeltségeinek központja) az Európai Unió területén található.
A rendeletek hatálya nem terjed ki a biztosítókra, hitelintézetekre és kollektív befektetési formákra (vállalkozásokra) vonatkozó fizetésképtelenségi eljárásokra. A hitelintézetek és egyes befektetési vállalkozások vonatkozásában az Európai Unió 2016. január 1-jétől kezdődően Egységes Szanálási Mechanizmust vezet be az eurózóna tagállamai, illetve azon tagállamok részvételével, amelyek az Európai Központi Bankkal szoros együttműködést kívánnak kialakítani.[4] Az Egységes Szanálási Mechanizmushoz autonóm nemzetközi magánjogi rezsim kapcsolódik. A jelenlegi álláspont szerint Magyarország várakozó álláspontot foglal el a csatlakozással kapcsolatban.[5]
Az FR I. úgy fogalmaz, hogy hatálya nem terjed ki a pénzeszközök és értékpapírok kezelését magukban foglaló szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokra. Az FR II. ennél egyértelműbb, és csak akkor veszi ki a befektetési vállalkozásokat a rendelet hatálya alól, ha azokra a 2001/24/EK irányelv vonatkozik.[6] A 2001/24/EK irányelv hatálya ugyanakkor csak a hitelintézetekre terjed ki, vagyis az FR II. hatálya alól a befektetési vállalkozások csak akkor esnek ki, ha egyúttal hitelintézetnek is minősülnek.
Az Európai Unió rendelkezik hatáskörrel az FR I. hatálybalépését követő időszakra kiterjedő hatállyal olyan nemzetközi szerződések megkötésére, amelyek harmadik országok viszonylatában a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmaznak. Ilyen megállapodások mindeddig nem születtek. Nincsen a fizetésképtelenségi eljárásokhoz kapcsolódó olyan többoldalú nemzetközi egyezmény sem, amelynek Magyarország közvetlenül részese lenne. A Magyarország által kötött kétoldalú nemzetközi szerződések sem tartalmaznak kifejezetten fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó nemzetközi magánjogi rendelkezéseket.
Az Nmtvr. hatályos szövege magyar bíróság vagy más hatóság kizárólagos joghatóságát állapítja meg belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fizetésképtelenségével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban[7], illetve kizárja magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fizetésképtelenségével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban.[8] Az Nmtvr. 70. § (1) bekezdése értelmében külföldi bíróság vagy hatóság által belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fizetésképtelenségével és megszűnésével kapcsolatban hozott határozat Magyarországon nem elismerhető. A külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fizetésképtelenségével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban külföldi bíróság vagy hatóság határozatát az Nmtvr. 71. §-a értelmében Magyarországon el kell ismerni, ha az nem ütközik az Nmtvr. 72. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiba (közrend, részvétel az eljárásban, alapvető eljárási elvek betartása). Az Nmtvr. egyebek-
- 11/12 -
ben kifejezetten fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályozást nem tartalmaz, és nem is utal az FR I.-re.
A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) hatálya főszabály szerint csak azokra a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, amelyek COMI-ja az FR I. értelmében az Európai Unió területén található. Ez gyakorlatilag feleslegessé teszi nemzetközi magánjogi szabályok elhelyezését a Cstv.-ben, mert annak érvényesülési köre megegyezik az FR I. szabályozási körével. A Cstv. ennek megfelelően csak speciális illetékességi szabályokat tartalmaz arra az esetre, ha az FR I. hatálya alá tartozó, de nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezettel szemben indul eljárás[9], illetve speciális közzétételi előírásokat fogalmaz meg arra az esetre, ha az FR I. alapján más tagállamban (is) indul fizetésképtelenségi eljárás.[10]
Ugyanakkor kivételként a Cstv. 2. § (4) bekezdése a Cstv. felszámolási eljárásra vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire is a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv. (továbbiakban: Fióktv.)-ben foglalt eltérésekkel. A Fióktv. 19. § (2) bekezdése nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetővé teszi, hogy a külföldi vállalkozással szembeni fizetésképtelenségi eljárás a fióktelepre is kiterjedjen. Amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a Fióktv. 19. § (3) bekezdése alapján a fióktelep felszámolását - a fióktelep tájékoztatása alapján - hivatalból el kell rendelni. A külföldi vállalkozás államával kötött nemzetközi szerződés vagy fennálló viszonosság hiányában a fióktelep ellen önálló felszámolási eljárás is indítható.[11] Az eljárás megindítását, illetve hitelezői igény érvényesítését nem zárja ki az, hogy a hitelező a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban is érvényesít igényt.[12] A Fióktv. tehát burkolt nemzetközi magánjogi szabályokat tartalmaz: egyrészt lehetővé teszi külföldi fizetésképtelenségi eljárás joghatásainak elismerését akkor is, ha a külföldi vállalkozás COMI-ja nem az Európai Unióban van, másrészt lehetővé teszi felszámolási eljárás megindítását olyan külföldi vállalkozás fióktelepével szemben, amelynek COMI-ja nem az Európai Unióban van. A Fióktv.-ben hivatkozott nemzetközi szerződésekről és viszonosságról a Fióktv. 21. § (2) bekezdése értelmében tájékoztatót kell közzétenni. Ilyen tájékoztató volt a 8001/2002. (II. 26.) KüM-GM-IM-PM együttes tájékoztató, ami azonban a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 47. §-a alapján 2012. január 1-jétől hatálytalan. A tájékoztató 3. pontjában az szerepelt, hogy a Fióktv. 19. és 20. §-aiban említett nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat egyetlen állammal szemben sem áll fenn. Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályának tájékoztatása szerint a jelenlegi gyakorlat az, hogy felmerülő kérdés esetén a Külgazdasági és Külügyminisztérium ad felvilágosítást az aktuális nemzetközi jogi kötelezettségekről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
