Az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Parlament szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerve, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Tanulmányomban bemutatom a Hivatal szervezeti felépítését, ezen belül minden szervezeti egység tevékenységét felvázolom, majd kiemelem a Törvényhozási Igazgatóságot, amelynek munkájával behatóbban kívánok foglalkozni.
A Hivatal tevékenységét alapvetően a Házszabályi rendelkezésekben foglalt feladatok teljesítése érdekében végzi. A Házszabályi rendelkezések magába foglalja az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ogytv.) és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatban foglalt rendelkezéseket. Emellett a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt szabályozást és az Országgyűlés honlapján fellelhető egyéb belső joganyagokat és szakirodalmat felhasználva építem fel tanulmányomat.
A törvénygyárként ábrázolt képviselőház már a dualizmus korában is jól szervezett, összehangoltan működő hivatali szervezet volt. Az Elnöki Hivatal feladata a házelnök munkájának segítése volt, melynek keretében hármas feladatot látott el. Egyrészt előkészítette az aktuális ülésnap munkáját, megszerkesztette az elnöki előterjesztéseket, és regisztrálta a képviselők jogállásával kapcsolatos ügyeket. Másrészt az egyes képviselőházi hivatalok munkáját is segítette, vezette a szűkebb hivatalnoki kar minősítési lapjait, az esetlegesen felmerülő fegyelmi ügyeit, továbbá intézte az elnöki kinevezés alá eső álláshelyek pályáztatását. Végezetül feladatai közé tartozott az elnök házon belüli és kívüli programjainak, protokolláris teendőinek szervezése, a minisztériumokkal, vármegyékkel és az egyes állampolgárokkal folytatott hivatalos levelezés intézése.[1]
A Képviselőházi Iroda (Nagyiroda) és annak igazgatója nyújtott segítséget az elnöknek és a jegyzőknek az ülések folyamán. Sokszorosította az elhangzott határozati javaslatokat, rávezette a törvényjavaslatok példányaira a módosításokat, előkészítette a bizottsági üléseket, a szükséges iratokat megküldte a főrendiháznak. valamint nyilvántartotta az interpellációkat stb. Az itt dolgozó hivatalnokok vezették a postakönyveket és a kézbesítési íveket, illetve gondozták a Ház irattárait.[2] A Háznagyi Hivatal az épület üzemeltetéséért volt felelős, ugyanis a háznagy ellenőrizte a képviselőház takarítását és műszaki állapotát, a szükséges karbantartási munkálatok elvégzését, felügyelte az ülésterem megfelelő világítását és szellőztetését, illetve jóváhagyta az étteremben felszolgált ételek minőségét és árát is. A háznagy feladatai közé tartozott még a karzati jegyek elosztása a vendégek között, valamint a hajózási és vasúttársaságok által felajánlott ingyenes vagy kedvezményes utazási jegyek kiosztása. A ruhatárosokon, takarítókon és telefonkezelőkön túl az ő irányítása alá tartoztak még a terembiztosok, akik az ülésteremben, a karzatokon és a bizottsági termek előtt teljesítettek szolgálatot (a terembiztosok a jelenlegi szabá-
- 344/345 -
lyozás szerint a Szervezési Főosztály munkatársai).[3] A háznagy szerepét illetően jelentős eltérés tapasztalható a jelenlegi szabályozáshoz képest.
A Gyorsiroda volt a dualizmus korában a legnagyobb létszámú szervezeti egység: tagjai a mind a képviselő-, mint a főrendiházban szolgálatot teljesítettek. Feladatuk az volt, hogy a lehető legpontosabban rögzítsék az ülésteremben elhangzott szavakat. Két gyorsíró dolgozott egyszerre az ülésterem közepén elhelyezett asztalnál, ahogy az jelenleg is megfigyelhető. A gyorsírók ötpercenként váltották egymást, majd ezt követően lediktálták az elhangzottakat az írnokoknak, későbbi időszakban a gépíróknak. A beszédek másolatait még az ülés napján elkészítették, hogy az országos napilapok elkészíthessék a reggeli vagy esti lapszámokat. Az iroda csak ezután készítette el az ülésnap végleges szövegét, amelyet köteles volt 24 órán belül a naplószerkesztő számára kiadni.[4] A naplószerkesztő szintén jelen volt az ülésteremben, és figyelemmel kísérte a felszólalásokat, majd a kézirat alapján 48 órán belül elkészítette a hivatalos naplót, és hitelesítés céljából átadta a naplóbíráló bizottság két tagjának. Végezetül a jóváhagyott szöveget elküldte a nyomdába.[5]
A hivatali szervezethez tartozott még a Képviselőház Könyvtár, a Pénztár, a Számvevőség, és a Gazdasági Hivatal. Emellett műszaki alkalmazottak, altisztek és szolgaszemélyzet (pl. kapusok, nyomdász), nyugdíjra jogosult további szolgaszemélyzet (pl. telefonkezelő, ruhatáros) és napidíjasok (pl. takarítók, mesteremberek) dolgoztak a hivatali apparátusban. A Pénztár feladata az országgyűlés pénzügyeinek intézése, a rábízott értékek megőrzése és pontos kezelése volt. Valamint kifizette a képviselők tiszteletdíját, illetve az alkalmazottak munkabérét. A Számvevőség a Ház éves költségvetéséért és zárszámadásának az elkészítéséért felelt, míg a Gazdasági Hivatalnak az épület üzemeltetésével kapcsolatos feladatai voltak.
A Horthy-korszak során a hivatali szervezet felépítése tekintetében számos változás született. 1935-ben a Gyorsirodát és a Naplószerkesztőséget összevonták, majd egy 1943-as reform ismét különválasztotta a két szervezeti egységet. A nemzetgyűlés 1922-ben hozott döntést a Képviselői Iroda megszüntetéséről, a Számvevőség és a Pénztár pedig összevonásra került. Az országgyűlés külön intézményeként működött a Képviselőházi Őrség, vagy más néven Palotaőrség. Az őrök négyféle tevékenységet láttak el: ügyeleti, kapus és üléstermi, valamint tűzőrségi szolgálatot.[6] Az 1944-1949 közötti időszakban több kisebb változás következett be a hivatali szervezetben, amelyek célja a háború előtti hivatali struktúra helyreállítása volt. A háznagyi intézmény 1949-ig állt fenn, ebben az évben megszüntették az Országgyűlési Őrséget és a Múzeumot is, valamint a Gyorsiroda Országos Gyorsirodává változott.[7]
Az 1949-ben megválasztott új országgyűlés a következő évben elfogadta új ügyrendjét, amellyel a hivatal szerepét jelentősen csökkentették. Ennek értelmében az Országgyűlés hivatali feladatait a Népköztársaság Elnöki Tanácsának (NET) titkársága látta el, emellett csupán az elnöknek maradt fenn egy titkársága. Az 1950-es években a Minisztertanács rendelkezett az Országházban a legnagyobb apparátussal.[8]
1956 és 1989 között az Országgyűlés Irodájáról beszélhetünk. 1956. augusztus 2-án az Országgyűlés új ügyrendet fogadott el, melyben külön rendelkeztek az Irodáról, és meghatározták annak feladatait. Ez a következőképpen rendelkezik: az Iroda "az országgyűlésnek és az országgyűlés elnökének adminisztratív szerve, (...) mely közvetlenül az elnöknek van alárendelve, (...) az elnök utasítása szerint vezeti a képviselőkkel kapcsolatos nyilvántartásokat, gondoskodik az országgyűlés és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséhez szükséges gyorsírók beállításáról, minden szervezési-technikai segítséget megad a bizottságoknak és a képviselőknek is feladataik teljesítéséhez." A rendszerváltást megelőzően Országgyűlés Irodája néven létező apparátus főként csak a pénzügyi-technikai működtetést ellátó hivatali szervezet volt. A nagy változás párhuzamosan zajlott azzal, hogy az Országgyűlés szerepe megváltozott, politikai súlya csökkent emiatt nem volt arra igény, hogy jól képzett szakemberek segítsék a Ház munkáját. Az Iroda felelősségi körébe tartozott a parlamenti cserelátogatások lebonyolítása, a külügyi és protokolláris ügyek intézése és lebonyolítása. Az elnök munkáját segítő apparátus az országgyűlési munka továbbfejlesztésének lehetőségeit tanulmányozta, valamint az Iroda látta el
- 345/346 -
az új Országgyűlés előkészítésével kapcsolatos feladatokat is.[9]
1989-ben a hivatali szervezet sok tekintetben átalakult. Az Iroda helyett létrehozták az Országgyűlés Hivatalát, amely hármas tagozódású volt (Főtitkárság, Országgyűlés Hivatala, Elnöki Titkárság)A Főtitkárság gondoskodott a bizottságok működésének feltételeiről és a szakértők igénybevételének lehetőségeiről. Jogi és szakmai segítséget nyújtott a képviselőknek és a bizottságoknak a törvényjavaslatok tárgyalásának előkészítése és vitája során, valamint részt vett az ülések előkészítésében, zavartalan menetének és rendjének biztosításában. Ezen túlmenően feladatai közé tartozott az is, hogy segítse az Országgyűlés elnökét és alelnökeit az ülések vezetésében és ennek során a házszabályi rendelkezések értelmezésében. A Főtitkárságon három főosztály alakult: a Szervezési és Tájékoztatási, a Bizottsági, valamint a Jogi Főosztály. Később a Szervezési Főosztályból a Jegyzői Iroda és a Tájékoztatási Főosztály kivált, majd Gyorsíró Iroda is létrejött. A hivatali szervezet második eleme az Országgyűlés Hivatala[10], amely az Országgyűlés működéséhez szüksége szakmai, technikai, gazdasági, igazgatási és ügyviteli feladatokat ellátó apparátus volt. 1989-ben Területi és Igazgatási Főosztályból, Főkönyvelőségből és Műszaki Főosztályból állt. A hivatali szervezet harmadik eleme az Elnöki Titkárság volt, mely a házelnök és az elnökök titkársági feladatait látta el, valamint biztosította a sajtó működési feltételeit.[11] 1990 óta az apparátus létszáma fokozatosan bővült és egy szakmailag is felkészült hivatali apparátus jelent meg, amely a törvényalkotás folyamatában képes eleget tenni az új és növekvő feladatoknak.
Kövér László házelnök 2012-ben határozta el a hivatal átszervezését, melynek során egy olyan szervezetben gondolkodott, amelyet egy vezető, a főigazgató irányít. Az új hivatali szervezet 2013-ban állt fel. Az egyes hivatali szervek feladatai nem változtak lényegesen, az elnevezésük azonban igen, valamint új belső szervezeti egységeket is létrehoztak. Jelenleg a Hivatal ellátja az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez, és az általa ellátott feladatokat költségvetési támogatásból és saját bevételből látja el.[12] Segíti az Országgyűlés, a bizottságok, a parlamenti tisztviselők és az országgyűlési képviselők munkáját, valamint a képviselőcsoportok a képviselőik létszámához igazodó frakcióhivatalt is működtetnek.
A Hivatalt az Országgyűlés elnöke irányítja, kinevezi és felmenti a vezetőit, valamint megállapítja Szervezeti és Működési Szabályzatát. Vezetője 2013. január 1. óta a főigazgató, akit a házelnök nevez ki és ment fel, és a házelnök irányítása alatt végzi a munkáját. Helyettesei a törvényhozási főigazgató-helyettes és a gazdasági és működtetési főigazgató-helyettes. A főigazgató közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit az Országgyűlés költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok és olyan költségvetési szervek tekintetében, amelyek esetében a költségvetési szerv vezetője nem rendelkezik fejezetet irányító szervi jogállással. A főigazgató a tárgyév január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra megállapított havi alapilletménye az Ogytv. 124/G. § (1) bekezdése szerint illetményalap 6,2-szerese, egyebekben az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint a minisztert megillető juttatásokra jogosult, valamint jogállására egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Országgyűlés ülésén - a Hivatal részéről - a főigazgató által kijelölt, Hivatallal szerződéses jogviszonyban álló személy részt vehet, de nem szólalhat fel.[13]
A Hivatal a következő hivatali szervekre tagolódik:
Az Elnöki Titkárság vezetője a titkárságvezető. A Titkárság ellátja a házelnök által meghatározott, az elnöki tevékenység elősegítésével kapcsolatos teendőket, továbbítja a Házelnök által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, ennek keretében a felelősöktől tájékoztatást kérhet. Gondoskodik az elnökhöz érkező iratok feldolgozásával, az iratokkal kapcsolatos ügyintézésről és a titkársági ügy-
- 346/347 -
viteli munka ellátásáról. Emellett intézi az Országgyűléshez, valamit a házelnökhöz érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendőket is, illetve szervezi a házelnöknek az érdek-képviseleti, polgári és társadalmi szervezetekkel, az egyházakkal, valamint az Országgyűlésben képviselettel nem rendelkező pártokkal való kapcsolatát is. Az Elnöki Titkárság további feladatai közé tartozik a Házelnök programjának szervezése és koordinálása, az azok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítása, és ennek során a más hivatali szervekkel való együttműködés. Emellett közreműködik a Hivatal felelős állampolgárrá nevelést elősegítő programjaiban. Az Elnöki Titkárság megbízásából az elnök által meghatározott feladatok ellátására elnöki tanácsadók tevékenykednek.[14]
Vezetője a Sajtófőnök. A Sajtóiroda tájékoztatja a sajtót és elősegíti a sajtó tájékozódását az Országgyűlés tisztségviselőinek hazai és külföldi programjairól, az Országgyűlés tevékenységi körébe tartozó valamennyi bel- és külföldi eseményről. Gondoskodik a plenáris ülések sajtó-előkészítéséről, a hazai és külföldi sajtó tájékoztatásáról, figyelemmel kíséri az ülésnapok eseményeit, annak sajtómegjelenítését, a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával segíti a hiteles tájékoztatást, szükség esetén saját hatáskörben sajtó-helyreigazítást kezdeményez, vagy javaslatot tesz a helyreigazításra. Valamint ellátja az Országgyűlés Bizottságainak munkájával kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, és kialakítja a hazai és külföldi parlamenti tudósítók Országházba és az Országgyűlés Irodaházába történő beléptetésének és épületek belüli mozgásának rendjét. Mindemellett gondoskodik a sajtó működéséhez szükséges technikai feltételek megteremtéséről, előállítja és az Országgyűlés honlapján rendszeresen közzéteszi a sajtó tájékoztatására szolgáló tartalmakat, valamint a házelnök számára tematikus sajtószemlét készít.[15]
Vezetője a külügyi igazgató.[16] A Külügyi Iroda szervezeti egységei az Európai Uniós Iroda, a Nemzeti Integrációs Iroda és a Protokoll Iroda.[17] Az Igazgatóság javaslatot készít az Országgyűlés éves nemzetközi programjára, amelyet jóváhagyásra a házelnök elé terjeszt. A házelnök döntése alapján kialakítja a más államok parlamentjeivel kapcsolatos országgyűlési tevékenysége kereteit, javaslatokat tesz az együttműködés tartalmi kérdéseire. Biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk felkészítését, ennek során gondoskodik a nemzetközi vonatkozású szakmai tájékoztatók összeállításáról és a delegáció tagjai részére történő eljuttatásáról, ellátja a tárgyaló delegációk titkári teendőit, jelentést készít a tárgyalásokról és eljuttatja azt az érdekelteknek, és figyelemmel kíséri a tárgyalásokon született megállapodások végrehajtását. Ellátja a nemzetközi parlamentekbe delegált országgyűlési küldöttségek titkársági teendőit. A nemzetközi jellegű találkozókról, látogatásokról jelentéseket, összefoglalókat készít, teljes terjedelmében dokumentálja a házelnök által jóváhagyott nemzetközi kapcsolatokat. Emellett tájékoztatókat készít a külföldi országokkal kialakított parlamenti kapcsolatokról, a nemzetközi parlamenti szervezetekről, és igény szerint megküldi ezeket az érintetteknek. Tájékoztatókat és elemzéseket készít az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók részére az Európai Unió, a nemzet- és biztonságpolitika témakörökben, valamint segíti a hivatali szerveket külföldi kapcsolataik kiépítésében és fenntartásában.[18]
Az Európai Uniós Iroda a házelnöknek, az alelnöknek és a háznagynak Magyarország európai uniós tagságából adódó feladataink ellátásához biztosítja a tárgyalási tematikákat, háttéranyagokat, átfogó szakértői elemzéseket, jelentéseket, valamint az Országgyűlés Európai Unióhoz kapcsolódó nemzetközi tevékenysége keretében háttéranyagokat biztosít a képviselők és szószólók számára. Az Iroda ellátja az Európai Uniós Konzultációs Testület titkársági feladatait, és elvégzi az európai uniós stratégiai tervezéssel kapcsolatos feladatokat, melynek keretében félévente javaslatot készít a házelnöknek az Országgyűlés európai uniós tevékenységének stratégiai szempontjairól. Biztosítja az állandó bizottságok nemzetközi kapcsolatainak keretében folytatott európai uniós tárgyú megbeszéléseihez a hivatali előkészítést és háttéranyagokat. Segíti az európai
- 347/348 -
uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot nemzetközi feladatainak végrehajtásában, valamint folyamatosan segíti a képviselők, szószólók európai uniós felkészülését és tájékoztatását. Emellett ellátja az összekötői feladatokat az Európai Parlamenttel, biztosítja a folyamatos információáramlást az EU nemzeti parlamentekkel kapcsolatot tartó intézményeivel, és működteti az Országgyűlés brüsszeli irodáját. Továbbá kapcsolatot tart az EP magyar képviselőivel és együttműködik a Nemzeti Integrációs Irodával annak EU-t érintő feladatainak végrehajtásában.[19]
A Nemzeti Integrációs Iroda tesz javaslatot az Országgyűlés nemzeti integrációval kapcsolatos tevékenységére. A házelnöknek, az alelnököknek, a háznagynak a külhoni magyar nemzetrészek képviselőivel és a szomszédos államok képviselőivel folytatott tárgyalásaihoz kapcsolódó feladatainak ellátásához biztosítja a tematikákat, háttéranyagokat, szekértői elemzéseket és jelentéseket. Az Iroda működteti a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, illetve ellátja annak titkársági feladatait. Koordinálja az Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért feladatait, az alapítvány igazgatóságaként gondoskodik az ügyvitelről, valamint felügyeli az alapítvány brüsszeli irodájának tevékenységét. Az állandó bizottságoknak a külhoni magyar nemzetrészek képviselőivel folytatott megbeszéléseihez biztosítja a háttéranyagokat és a hivatali előkészítést. A Törvényhozási Igazgatósággal együttműködve segíti a nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot feladatainak végrehajtásában. Kapcsolatot tart külhoni magyar parlamenti, tartományi és európai parlamenti képviselőkkel.[20]
A Protokoll Iroda szervezi a házelnöknek, az alelnököknek, a háznagynak, az Országgyűlés bizottságainak, baráti tagozatainak, valamint a hivatali szerveknek hazai, nemzetközi, illetve külföldi programjait, részt vesz e programok lebonyolításában. A Külügyi Igazgatóság egyéb szervezeti egységeivel együttműködve programot készít a hazánkba érkező delegációk, parlamenti képviselők, nemzetközi parlamenti szervezetek delegációi, külföldi képviselők egyéni látogatása részére és szervezi a programokat. Közreműködik az Országygyűlés nemzetközi tevékenységéről készített éves program lebonyolításában, valamint az Országgyűlés által szervezett nemzetközi rendezvények, konferenciák előkészítésében és lebonyolításában, magyar részről ellátja a nemzetközi szervezetek Országházban rendezendő konferenciáinak szervezői feladatait. Gondoskodik a képviselők, szószólók hivatalos utazásaihoz szükséges adminisztratív feladatok ellátásáról, a belső szabályzatnak megfelelően biztosítja a ki- és beutazó delegációk ellátásának tárgyi és pénzügyi feltételeit. Ezen kívül együttműködik a Sajtóirodával, tájékoztatja azt az Országgyűlés nemzetközi kapcsolataiból adódó eseményekről. Végezetül feladatai közé tartozik az is, hogy gondoskodjon a hivatalos nemzetközi programok során a belső szabályzatnak megfelelően a protokolláris ajándékozásról.[21]
Az Elnöki Titkárság, a Sajtóiroda és a Külügyi Iroda szakmai tevékenységét közvetlenül a házelnök irányítja. Valamint e három szerv munkatársai feletti alapvető munkáltatói jogok gyakorlásához is szükséges a házelnök egyetértése.[22]
E szerv vezetője az ellenőrzési irodavezető.[23] Az Iroda a főigazgatónak közvetlenül alárendelve végzi tevékenységét, jelentéseit a főigazgatónak küldi meg. Az Iroda ellátja a Hivatal szerveinek felügyeleti és belső ellenőrzését, melyhez szükség esetén szakértőt is igénybe vesz. Elkészíti a jogszabályoknak megfelelően a belső ellenőrzési tervet, melyet a főigazgató hagy jóvá. Összehangolja és ellátja a hivatali szervek gazdálkodásának jog- és célszerűségi szempontú belső ellenőrzését, valamint a vezetői gazdasági döntések megalapozása érdekében téma- és célvizsgálatot folytathat le. Összehangolja a gazdasági folyamatokkal összefüggő vezetői, a munkafolyamatba épített és helyszíni ellenőrzéseket, továbbá értékeli a működés és a gazdálkodás célszerűségét, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának hatékonyságát. Ellenőrzi és értékeli a jogszabályok, a belső szabályzatok és az utasítások gazdasági, működési előírásainak megtartását, a tulajdon védelmét, ellenőrzési tapasztalatai alapján javaslatot tesz a működés és a gazdálkodás ésszerűsítésére. Emellett elő-
- 348/349 -
készíti a felügyeleti és belső ellenőrzés egységes rendjének szabályozását, és véleményezi a Hivatal munkavédelmi szabályzatát, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi előírások végrehajtását. Az informatikai biztonsági felelős útján ellátja a Hivatalnál működtetett informatikai rendszerek folyamatos biztonsági szempontú vizsgálatát. Végezetül feladatai közé tartozik az Országgyűlés Őrség belső ellenőrzési feladatainak ellátása is.[24]
Ezen hivatali szerv vezetője a gazdasági és működtetési főigazgató-helyettes[25], és a következő szervezeti egységekből áll: Gazdasági Főosztály, Műszaki Főosztály, Informatikai Belső Fejlesztési és Ügyfélszolgálati Főosztály, Információs Rendszer Üzemeltetési Főosztály, Közszolgálati Főosztály, Igazgatási Iroda, Közbeszerzési Iroda, Fejezeti Ügyeket és Szervezetfejlesztést Koordináló Iroda.[26]
Az Igazgatóság a Hivatal gazdasági szervezete.[27] Ellátja a főigazgató hatáskörébe utalt tervezési, felhasználási és beszámolási feladatainak előkészítését, gondoskodik a kifizetések teljesítéséről. A hivatali szervek vezetőivel történt egyeztetést követően javaslatot tesz a Hivatal intézményi költségvetési tervére, az ingatlanokkal és ingóságokkal történő gazdálkodásra, valamint javaslatot készít a jóváhagyott költségvetés felhasználására, az egyes hivatali szervek létszám- és gazdálkodási kereteire. Továbbá javaslatot tesz a gazdálkodással és működéssel kapcsolatos területek szabályozására, valamint a belső szabályzatban meghatározottak szerint kötelezettséget vállal, utalványozza a kifizetéséket és végzi a kötelezettségvállalások ellenjegyzését, véleményezi a Hivatallal szerződéses kapcsolatban álló személyekkel való megállapodásokat, szerződéseket. Közreműködik a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatok ellátásában és a tulajdonosi joggyakorlói hatáskörben kiadott alapítói határozatok előkészítésében. Végül a belső kontrollrendszer működtetésével és a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat is az Igazgatóság végzi.[28]
A Gazdasági Főosztály tervezi a Hivatal költségvetési előirányzatait, azok felhasználását, és beszámol az éves gazdálkodástól, valamit gazdálkodik a Hivatal költségvetési címén jóváhagyott előirányzatokkal, intézményi szinten koordinálja a Hivatal vagyonának és bevételeinek felhasználását. Ellátja a Hivatal számviteli feladatait, nyilvántartja a Hivatal vagyonát és regisztrálja annak változásait. A Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósággal egyeztetve és együttműködve ellátja az Országház látogatásával összefüggő jegypénztári és jegyellenőri feladatokat. Biztosítja a volt köztársasági elnökök, illetve özvegyeik részére a jogszabályban megállapított juttatásokat, valamint ellátja az Országgyűlési Őrség gazdálkodási feladatait.[29]
A Műszaki Főosztály látja el az Országházzal és az azzal összefüggő épületekkel kapcsolatos műszaki, üzemeltetési feladatokat, gondoskodik a felügyelete alá tartozó épületek tisztán tartásáról, a berendezési tárgyak épségéről. Folyamatosan ellenőrzi a vezetői szobák, üléstermek, tárgyalótermek, és a kiemelt fontosságú közös területek, valamint a protokollútvonalak műszaki állagát, a berendezési, felszerelési tárgyak épségét, használhatóságát, szükség szerint gondoskodik soron kívüli javításukról. Folyamatosan karbantartja a felügyelete alá tartozó épületek energiaellátó központjait és elosztó hálózatait, elvégezteti a karbantartási munkákat. Gondoskodik a felügyelete alá tartozó épületekben a rendezvények technikai feltételeiről, valamint ellenőrzi a feladatkörében kezelt ingatlanok rendeltetésszerű használatát, szükség szerint intézkedik vagy intézkedést kezdeményez a rendeltetésszerű használat biztosítására. Évente elkészíti a hatáskörébe tartozó üzemeltetési, karbantartási, felújítási, fejlesztési és beruházási költségek tervezetét, középtávú terveket készít vagy készíttet az épületek felújítására. Vezeti az épületek helyiség-nyilvántartását, abból adatokat szolgáltat, kezeli és tárolja az Országház eredeti tervrajzait és gondoskodik azok restaurálásról és digitalizálásáról. Végezetül előkészíti a belső tűzvédelmi szabályozásokat, végzi a dolgozók oktatását, vizsgáztatását.[30]
Az Informatikai Belső Fejlesztési és Ügyfélszolgálati Főosztály ellátja a Parlamenti Információs Rendszer adatbázisának és az alkalmazási programok felhasználói igényeknek megfelelő kialakítását, a szükséges alkalmazási szoftverek tervezését, bevezetését, működ-
- 349/350 -
tetését stb. Működteti a törvényalkotást segítő információs rendszert és koordinálja annak támogatását, fejlesztését, valamint működteti az elektronikus beléptető rendszert is. Üzembe helyezi, telepíti és felügyeli az ügyféloldali informatikai eszközöket, közreműködik a számítástechnikai oktatási terv elkészítésében, szervezi a munkatársak számítástechnikai oktatását, továbbképzését. Gondoskodik a Hivatal által üzemeltetett épületekben megtartott rendezvények informatikai eszközökkel való ellátottságáról, valamint közreműködik az informatikai stratégia kidolgozásában, karbantartásában.[31]
Az Információs Rendszer Üzemeltetési Főosztály üzemelteti és karbantartja a Hivatal elektronikus információs rendszerei informatikai hálózatát és háttéreszközeit, valamint a telekommunikációs hang- és videotechnikai gépparkot. Működteti az üléstermi szavazatkezelő és konferencia programrendszereket és a belső televíziós hálózatot. Főbb feladatai között szerepel az is, hogy beszerezze az informatikai, telekommunikációs és irodatechnikai eszközöket, valamint lebonyolítsa az új alkalmazásokkal kapcsolatos projekteket. Gondoskodik a Hivatal által üzemeltetett épületekben megtartott rendezvények informatikai hálózati és háttéreszköz, valamint hangosítási feltételeiről. Emellett működteti és korszerűsíti a Hivatal, valamit egyes szervezeti egységek külön honlapjait, ellátja a tartalomszolgáltatással kapcsolatos informatikai feladatokat.[32]
A Közszolgálati Főosztály készíti elő a Hivatal országgyűlési köztisztviselői jogviszonyával keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, illetve a személyi javaslatokat. Feladatai közé tartozik az előmenetelhez előírt képzési, átképzési, továbbképzési tervek, minősítések, teljesítményértékelések előkészítése, a személyzeti és közszolgálati nyilvántartások vezetése kialakítása és vezetése. Megállapítja és nyilvántartja a dolgozók éves szabadságát, és felhívja a munkáltató figyelmét a szabadságok esetleges halmozódására, valamint felkérésre közreműködik fegyelmi és kártérítési ügyekben. Az országgyűlési képviselőt, nemzetiségi szószólók munkáját segítő személyek alkalmazásával kapcsolatos szerződéseket előkészíti, nyilvántartja és szakmailag ellenjegyzi. Végezetül gazdálkodik a Hivatal személyi juttatásokra rendelkezésre álló előirányzataival is.[33]
Az Igazgatási Iroda az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók és az Európai Parlament magyar képviselői részére igazolványt készít, és kiadja az Országházba és az Irodaházba érvényes belépési engedélyeket, valamint részt vesz a beléptetési és parkolási rend kialakításában. Az Iroda szervezi a Hivatal egészségügyi ellátását, melynek keretében gondoskodik az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók és a Hivatal dolgozóinak egészségügyi szűréséről és ellátásáról, valamint orvosi ügyeletről a plenáris ülésen. Megszervezi és lebonyolítja a képviselők és a szószólók lakás-, szálloda-, szálláshely és irodahasználatra való jogosultsága teljesülésével kapcsolatos feladatokat. Emellett koordinálja az Országházban tartandó rendezvényeket, és ellátja a központi postázással kapcsolatos feladatokat. Az Iroda szervezi meg a képviselők, szószólók, a hivatali dolgozók, valamint a bizottsági és protokollrendezvények külső vállalkozó által történő vendéglátását. Előkészíti és koordinálja a Lakásbizottság és a Kegyeleti Bizottság tevékenységét, valamint kapcsolatot tart a Hivatal nyugdíjasaival és az Országházi Dolgozók Érdek-képviseleti Szövetsége nyugdíjas bizottságával.[34]
A Közbeszerzési Iroda készíti elő a Hivatal éves költségvetési tervét és módosításait, valamint a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó éves statisztikai összegzést, és közreműködik a Hivatal és a képviselőcsoportok közbeszerzési eljárásainak előkészítésében. Lebonyolítja a közbeszerzési eljárásokat, és előkészíti a közbeszerzési eljárások eredményeként létrejövő szerződéseket, valamint gondoskodik a közbeszerzési eljárások dokumentálásáról is. Részt vesz a Hivatal közbeszerzési eljárása során esetlegesen indított jogorvoslati eljárásokban, valamint elvégzi a központosított közbeszerzés rendszerében történő beszerzéseket.[35]
A Fejezeti Ügyeket és Szervezetfejlesztést Koordináló Iroda állítja össze a fejezet költségvetési tervét, elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, felülvizsgálja az intézmények és a képviselőcsoportok elemi költségvetését, valamint összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatok és a tulajdonosi joggyakorló beszámolóját, felülvizsgálja az in-
- 350/351 -
tézmények beszámolóját. Közreműködik a tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatok ellátásában, valamint gazdálkodik a fejezeti kezelésű előirányzatokkal, intézi az adományokkal és a támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat. Közreműködik a személyes adatok kezelésével és biztonságával, valamint a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ellátja az Állami Számvevőszék Országgyűlés fejezetnél végrehajtott ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Emellett koordinálja a belső kontrollrendszer működését, melynek keretében figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat, ellátja az integritás-bejelentéssel kapcsolatos feladatokat, koordinálja a belső szabályozók és azok módosításai előkészítését, valamint a Hivatal folyamatrendszerezési és kockázatkezelési tevékenységét, továbbá monitoring tevékenységet végez.[36]
E szervezeti egység vezetője a közgyűjteményi és közművelődési igazgató.[37] Az Igazgatóság működteti az Országgyűlési Könyvtárat, az Országgyűlési Múzeumot, a Látogatóközpontot és a Képviselői Információs Szolgálatot, valamint a könyvkiadással és egyéb kiadványok megjelentetésével kapcsolatos feladatok is végez.[38]
Az Országgyűlési Könyvtár gondoskodik a könyvtári gyűjtemények állományépítéséről, állományba vételéről és sokoldalú feltárásáról, valamint biztosítja a könyvtár nyilvános használatának feltételeit és gondoskodik az állományvédelmi feladatok ellátásáról. Felel a raktározás rendjéért, valamint a jogszabály szerint esedékes vagy egyéb okból előírt leltározás előkészítéséért, lebonyolításáért és ellenőrzéséért. Az olvasók számára információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít, valamint őrzi és hozzáférhetővé teszi az Országgyűlés jegyzőkönyveit, az Országgyűlési Naplót és a bizottsági jegyzőkönyveket.[39] A könyvtár 1868-as megalapításától 1952-ig a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött, és alapvető feladata a törvényhozók munkájának és tudományos érdeklődésének támogatása volt. 1902-ben költözött be a Steindl Imre által tervezett új Országházba, amely azóta is otthont ad neki.[40]
A Parlamenti Múzeum létrehozásáról szóló döntést 1922.november 22-én hozta meg a Nemzetgyűlés. A múzeum feladata az volt, hogy pozitív példákon keresztül mutassa be a magyar alkotmányos fejlődést, ezzel is igazolva azt, hogy a magyar nemzet az elcsatolások után sem veszett el. A múzeumot 1949-ben a kommunista hatalomátvételt követően a Népköztársaság elnöki tanácsa felszámolta. Ezt követően csupán 2014-ben jött létre újra Országgyűlési Múzeum azzal a céllal, hogy összegyűjtse, és a nyilvánossággal megismertesse a magyar parlamentarizmus emlékeit.[41] Az Országgyűlési Múzeum készíti el a saját, illetve más múzeumok közreműködésével készülő egyéb kiállítások koncepcióit, és kiállításra alkalmassá teszi a gyűjteményt. Gyűjti, rendszerezi és tudományosan feldolgozza a magyar országgyűlések történetének, épületeinek tárgyi, dokumentációs és audiovizuális emlékeit. Kutatásának eredményeit nyilvánossá teszi a tudományos közélet és a közvélemény számára. Végezetül feladatai közé tartozik a Hivatal felelős állampolgárrá nevelést elősegítő programjainak megszervezése is.[42]
A Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg) információs és kutatási szolgáltatásokat biztosít az országgyűlési képviselők és munkatársaik részére, valamint megválaszolja a hozzá intézett egyedi országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói és szakértői kérdéseket. Kérésre vagy kezdeményezésre rendszeres és alkalmi háttéranyagokat, elemzéseket készít, amelyeket elérhetővé tesz az arra jogosultak számára. A Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Irodával együttműködve Képviselői Tájékoztatási Központot működtet, amely segíti a képviselők és szakértők munkáját. Szolgáltatásuk alapelve a pontosság, gyorsaság, szakszerűség, pártatlanság és a kérések bizalmas kezelése. Az egyéni kérdések megválaszolásához felkutatja, szelektálja a rendelkezésekre álló információkat, majd a konkrét dokumentumokból álló információs csomag, szerkesztett háttéranyag és rövid összefoglaló (Infojegyzet) formájában válaszolja meg azt. Emellett előre előkészített összeállításokkal is támogatja a képviselők munkáját, valamint a bizottsági referensi rendszer keretében kiemelt
- 351/352 -
támogatást nyújt az állandó bizottságoknak is. A referensek a bizottsági munkatársak kérésére, valamint velük egyeztetve háttéranyagokat készítenek a bizottsági ülések egyes napirendi pontjaihoz, és ezeket elektronikus vagy nyomtatott formában eljuttatják a bizottság tagjaihoz.
A Közönségszolgálati Főosztály működteti a Látogatóközpontot, ahol időszaki kiállításokat, rendezvényeket szervez. A Gazdasági és Működtetési Igazgatósággal együttműködve ellátja a belépőjegyek értékesítését, és nyilvántartja a látogatócsoportokat. Az Országház idegenforgalmát a beléptetési rend szabályainak betartásával szervezi, ehhez idegenvezetést biztosít, valamint részt vesz a látogatócsoportok felkészítésében, tájékoztatásával. Tartalommal tölti fel, rendszeresen frissíti és üzemelteti a Hivatal közgyűjteményi, közművelődési és idegenforgalmi honlapját.
1989-től az országgyűlés hivatali szervezete három pilléren nyugodott, melynek eredményeként a hivatalnak nem volt közös vezetője. A szervezeti rendszer első eleme a mai Törvényhozási Igazgatóság elődje, a Főtitkárság volt. A szerv élén 1989 és 2012 között Soltész István állt, aki az Országgyűlés első és egyben utolsó főtitkára volt. A szerv feladatai négy csoportba sorolhatók: egyrészt a bizottságok működésének feltételeiről gondoskodott, biztosította a szakértők igénybevételének lehetőségét. Másrészt részt vett a plenáris ülések előkészítésében, zavartalan menetének és rendjének fenntartásában. Emellett a képviselőknek és a bizottságoknak szakmai segítséget nyújtott a törvényjavaslatok tárgyalásának előkészítése és vitája során. Végezetül feladata volt az is, hogy segítse a házelnököt és alelnökeit a plenáris ülések vezetésében, valamint a házszabályi rendelkezések értelmezésében.[43]
1989-ben a Főtitkárság három főosztályból állt: a Szervezési és Tájékoztatási, a Bizottsági, valamint a Jogi Főosztály. Később a Jegyzői Iroda és a Tájékoztatási Főosztály kivált a Szervezési Főosztályból, majd Gyorsíró Iroda is alakult. Kövér László házelnök 2012-ben határozta el a hivatal átszervezését. Az elképzelés központi gondolata az volt, hogy az egész szervezeti rendszert, hivatalt egyetlen vezető, a főigazgató irányítsa. Az egyes szervek feladatai alapvetően nem változtak, elnevezésük azonban átalakult. Tanulmányom ezen részében csak a Törvényhozási Igazgatóság szervezeti egységeit ismertetem, a Hivatal egyéb szerveinek bemutatására már fentebb sor került.
A Törvényhozási Igazgatóság vezetője a törvényhozási főigazgató-helyettes (jelenleg dr. Bárány Tibor). Az Igazgatóság hat szervezeti egységből áll: a Bizottsági Főosztályból, a Kodifikációs Főosztályból, a Szervezési Főosztályból, a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Irodából, a Jegyzői Irodából és a Gyorsíró Irodából. Ezek közül elsőként a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Irodával foglalkozom, mely nevéből is adódóan a feladatok két nagyobb területét öleli fel: az irományok nyilvántartása és kezelése, valamint a tájékoztatással összefüggő feladatok.
A parlamenti szervezeten belül a más hivataloknál is alkalmazott iratnyilvántartáson túl egy kifejezetten a törvényalkotást szolgáló iromány-nyilvántartó rendszer is működik. A nyilvántartások között vannak törzs jellegű és operatív nyilvántartások. A törzs jellegű nyilvántartások tartalma időben csak ritkán változik, míg az operatív nyilvántartások a napi munkát segítik, így tartalmuk naponta módosul (operatív nyilvántartás pl. az iromány-nyilvántartás, törzs jellegű pedig pl. a képviselők adatbázisa).[44]
A rendszerváltást követő parlamenti információs rendszer még statikus volt, így kevés segítséget nyújtott a törvényalkotás folyamatához. Ennek kiküszöbölésére 1993-ban bevezették az ORACLE-alapú adatbázis-kezelő rendszert, majd a következő években a programot összekapcsolták a Napló-programmal és a szavazatszámláló rendszerrel is. A fő törekvés az volt, hogy a törvényalkotót segítő információs rendszert hozzanak létre, melynek fejlesztése 25 éve tart. Az 1994-1998-as ciklusban bevezették az önálló indítványok betűjeles megkülönböztetését, melynek köszönhetően sokkal átláthatóbb rendszer alakult ki (a következő jelzések jelentek meg pl.: törvényjavaslat T, határozati javaslat H, kérdés K stb.). A nyilvántartási rendszer a benyújtástól a törvények és határozatok Magyar Közlönyben való kihirdetéséig, egyéb irományok esetében azok le-
- 352/353 -
zárásáig részletes tájékoztatást ad az iromány sorsáról, így a következőkről lehet tájékozódni: benyújtás dátuma, benyújtó neve, a plenáris ülés és a bizottsági ülés eseményei, az iromány jellege, a kihirdetés dátuma, a Magyar Közlöny száma és még sok más információ.[45]
A képviselők csak akkor tudják megfelelően ellátni feladataikat, ha rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, információkkal, melyek a munkájukhoz szükségesek. Az Ogytv. ezt kétféleképpen segíti elő: egyrészt az állami szervek oldaláról kötelezettségként (arra vonatkozóan, hogy adják meg a képviselők részére a szükséges tájékoztatást), másrészt a képviselők oldaláról jogként (közintézményekbe való bejutás, dokumentumokhoz való hozzáférés).[46] A képviselők tájékoztatását a Hivatal is elősegíti, ugyanis 1991. szeptember 1-jével a főtitkár Képviselői Tájékoztató Központot hozott létre a Képviselői Irodaház épületében, annak érdekében, hogy a képviselők tevékenységét a Hivatal az Irodaház épületében is megfelelően támogatni tudja. A képviselők törvényalkotó munkájával kapcsolatos tájékoztatás három csoportba sorolható. Az elsőbe azok a kérések tartoznak, melyek megadott témakörben kérik a hatályos joganyag összegyűjtését, a második csoportba azok az igények, melyek egy konkrét javaslattal kapcsolatos összes információ kigyűjtésére irányulnak, a harmadik csoportot a képviselők törvényhozói tevékenységével kapcsolatos kérdések alkotják.[47]
Az Iroda tehát ellátja a Törvényhozási Igazgatóság hatáskörébe tartozó tájékoztatási feladatokat, valamint gondoskodik az irományok és az igazgatóság tevékenységéhez kapcsolódó egyéb dokumentumok nyilvántartásáról, feldolgozásáról és a hozzáférhetőség biztosításáról is. Részt vesz a törvényalkotást segítő információs rendszerek (PAIR, ParLex) fejlesztésében és karbantartásában. Az Országgyűlés adatbázisaiban, azaz a Parlamenti Informatikai Rendszerben (PAIR) tárolt adatok kiegészítése az adatrögzítést követően azonnal megjelenik a honlapon, ez is biztosítja a parlamenti munka aktualitását.[48] A ParLex (a Törvényalkotás Parlamenti Informatikai Rendszere) egy olyan dokumentum- és irományszerkesztő, valamint folyamatkezelő rendszer, amely biztosítja az egyes irományok szerkesztését és elektronikus benyújtását.[49] Napjainkban az a tendencia figyelhető meg, hogy a parlamenti munkatársak azon fáradoznak, hogy minél több irományt elektronikusan (is) lehessen benyújtani. Így jelenleg folyamatban van az írásbeli és szóbeli kérdések benyújtásának és az írásbeli kérdések megválaszolásának elektronikussá tétele. A Házbizottság állásfoglalást fogadott el azzal kapcsolatban, hogy mely irományokat kötelező ParLex-ben benyújtani, és mely esetekben lehet azon kívül, papír alapon benyújtani a törvényjavaslatot és határozati javaslatot[50]. Alapvetően elfogadott az a felvetés, hogy a ParLexben benyújtott irományoknál sokkal kisebb a kodifikációs, szerkesztési és jogtechnikai hibázási lehetőség, ugyanis a program sok esetben nem is engedélyezi a nem megfelelően felépített vagy megszerkesztett iromány benyújtását, elmentését. Automatikus sablonkezelő moduljai és egyéb kényelmi funkciói lehetőséget teremtenek arra, hogy több idő maradjon az érdemi kérdések eldöntésére.[51] Ez a rendszer szinte teljesen egyedülálló az európai parlamentekben, kevés országban van hasonlóan fejlett program, amely a jogalkotó munkáját ilyen mértékben segíti.
A következőkben a Jegyzői Irodát mutatom be. Feladata nevéből adódóan is az országgyűlés jegyzői munkájának a segítése. A jegyzők az Ogytv. 5. § (1) bekezdés szerint a következő feladatokat látják el: közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, valamint jelzik az ülést vezető elnöknek a beszédidő lejártát. Emellett a szavazásokkal összefüggésben is vannak kötelezettségeik: a kézfelemeléssel történő szavazásnál összeszámolják a szavazatokat, a titkos szavazásnál (pl. köztársasági elnök megválasztása) szavazatszámláló bizottságként járnak el. Végezetül az egyik legfontosabb feladatuk még az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyveinek a hitelesítése. A Jegyzői Iroda ezzel összefüggésben ellátja a jegyzők munkájával kapcsolatos hivatali teendőket, valamint gondoskodik a plenáris ülések jegyzőkönyveinek korrektúrájáról és szerkesztéséről (az Iroda munkatársai között egy állandó és több külsős korrektor látja el a nyelvészi feladatokat). Az Iroda biztosítja, hogy a plenáris ülések szó szerint jegyzőkönyvét a parlamenti nyilvánosság huszonnégy órán belül megismerje, a hitelesített jegyző-
- 353/354 -
könyvet pedig egy héten belül nyilvánosságra hozza. Az Országgyűlési Napló kiadvány szerkesztéséről és terjesztéséről szintén az Iroda munkatársai gondoskodnak. Fontos - bár nem a jegyzők munkájához kapcsolódó - feladatuk az ülést vezető elnök számára a forgatókönyv elkészítése. Ezeket több csoportba sorolhatjuk, pl. napirend elfogadás előtti, szavazási, interpellációs forgatókönyv stb. A tárgyalás folyamatosságának biztosítása érdekében gondoskodik a résztvevők előzetes értesítéséről, 2018. június 15-étől pedig az interpellációkkal, kérdésekkel, azonnali kérdésekkel kapcsolatos teendőket is az Iroda intézi (ez a feladat korábban a Szervezési Főosztályhoz tartozott). Emellett elvégzi a benyújtott előterjesztések, házelnöki rendelkezések és hivatali szabályzatok nyelvi korrektúráját.
A Szervezési Főosztály tevékenysége alapvetően három csoportba sorolható: egyrészt ellátja a klasszikus szervezéssel kapcsolatos feladatokat, másrészt működteti a Terembiztos Szolgálatot, valamint az iratkezelési, irattári és levéltári feladatokat is e főosztály munkatársai látják el. A Házbizottság üléseinek előkészítése során összeállítja a soron következő plenáris ülés napirendi javaslatát, valamint az azt követő két ülés tervezhető napirendi javaslatait, valamint előkészíti a Házbizottság számára a döntési javaslatokat és tájékoztatókat. Gyakorlatilag a Házbizottság titkársági munkáját is ellátja, közreműködik az üléseinek lebonyolításában. Gondoskodik az Országgyűlés ülésszakonkénti és rövid távú üléstervének előkészítéséről, a Házbizottság állásfoglalásainak és a házelnök intézkedéseinek figyelembevételével. A főosztály munkatársai készítik el az ülésszakok elnöklési beosztását, mely az alelnökökkel folytatott egyeztetés eredményeként születik meg, valamint szükség esetén előkészítik az alelnöki értekezletet is. A ciklus elején a frakciók közti megállapodásnak megfelelően elkészíti és folyamatosan karbantartja, a változásoknak megfelelően kiigazítja a plenáris ülés üléstermi ábráját. A parlamenti patkóban a képviselők a megállapodásnak megfelelően foglalnak helyet, a független képviselők a frakciók mögötti sorban kapnak helyet. Ellátja az időközi mandátumigazolással kapcsolatos feladatokat, előkészíti a szükséges iratok, valamint az eskü szövegét, tájékoztatja az újonnan mandátumot szerzett képviselőket a parlamenti munka menetéről, felvilágosítást ad a szavazógép használatáról stb. Gondoskodik a házelnök által évente meghirdetett Hans von Dohnanyi Ösztöndíjas Program megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokról. A program célja, hogy a magyar politikai rendszer, a közjogi berendezkedés iránt érdeklődő német fiatalok megismerkedjenek a magyar államszervezettel, így különösen az Országgyűlés munkájával.
A Gyorsíró Iroda munkatársai készítik el a plenáris ülések, a Házbizottság, az állandó bizottságok és albizottságaik, az eseti és vizsgálóbizottságok, valamint a jelölőbizottságok üléseinek jegyzőkönyvét. A főigazgató engedélye alapján és igény szerint a Hivatal egyéb tanácskozásairól is készít jegyzőkönyvet. Egy plenáris ülésen általában nyolc-tíz gyorsíró dolgozik tízperces váltásokban, ugyanis egy tízperces szöveg áttételi ideje körülbelül egy óra. Bizottsági üléseken általában két gyorsíró dolgozik. Munkájuk során követelmény a szó szerintiség és a szabad előadásokban gyakran előforduló nyelvi és nyelvtani pontatlanságok, kisebb mondatszerkesztési, szórendi botlások kiigazítása, az élőszó hangsúlyának az írás alkalmas eszközeivel történő pótlása, összhangban a szónok kifejezésmódjával. A mondatokat csak olyan mértékben szabad korrigálni, hogy az a hitelességet ne sértse.[52]
A Bizottsági Főosztály az állandó bizottságok, a nemzetiségeket képviselő bizottságok, az eseti és vizsgálóbizottságok működésének támogatásával kapcsolatos feladatokat és titkársági teendőket lát el, valamint koordinálja a bizottsági titkárságok munkáját. A főosztály egyrészt ún. törzskari szervezetként, másrészt az egyes bizottságok mellett létrehozott "részlegekben" működik. A törzskari rendszer hatékonyan szolgálja a több bizottságot érintő feladatok összehangolását, valamint az információáramlást a Hivatal szervezeti egységei, a plénum és az egyes bizottságok között. A rendszer előnyös olyan feladatok megoldása esetén is, melyek a bizottsági rendszer egészét érintik.[53] Előkészíti a bizottságok üléseit, a bizottságok kijelölésére vonatkozó nem önálló indítványokat, valamint a bizottságok döntéseinek tervezeteit, és gondoskodik azok véglegesítéséről. Megszervezi és koordinálja a bizottsági
- 354/355 -
kihelyezett üléseket és egyéb szakmai rendezvényeket, valamint előkészíti a Bizottsági elnöki értekezlet üléseit. Szerkeszti az Országgyűlés honlapján megjelenő egyes tartalmakat, valamint a bizottsági honlapok adattartalmát.
A Kodifikációs Főosztály korábbi elnevezései Jogi Osztály, Jogi Főosztály és Jogi Titkárság volt. A rendszerváltást megelőző évtizedekben a parlamenti jogalkotás igen szerény volt, általában öt-hat törvény született évente. A törvények előkészítése az Országgyűlés falain kívül zajlott, így szakmai munkára a Hivatal szervezetén belül nem is volt szükség. Ennek igénye 1989-ben jelent meg, melynek eredményeként a főtitkári szervezet keretein belül Jogi Titkárság jött létre.[54] A Kodifikációs Főosztály véleményezi a benyújtott önálló indítványokat, azokról szakmai véleményt készít, és azt egyezteti az előterjesztővel. Gyakorlatilag a benyújtástól a kihirdetésig végigkíséri a törvényalkotás folyamatát a főosztály. A módosító javaslatok alapján egységes tárgyalási anyagot készít a tárgyaló bizottságok számára. A Törvényalkotási Bizottság eljárásait előkészíti, véleményezi a bizottság számára megtárgyalásra javasolt, tárgyalási háttéranyagba nem foglalt módosítási javaslatokat. Ellátja a Törvényalkotási Bizottság, valamint a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság titkársági teendőit. Ez a két bizottság kivételes, ugyanis rajtuk kívül valamennyi bizottság titkársági teendőit a Bizottsági Főosztály látja el. Emellett a főosztály ellenőrzi az előterjesztő által megküldött egységes javaslattervezetet, illetve képviselői önálló indítvány, valamint bizottsági indítvány esetén azokat a főosztály készíti el. Benyújtásra előkészíti a TAB által benyújtandó nem önálló indítványokat. Emellett a főosztály számos jogi feladatban közreműködik, így például előkészíti az Országgyűlés személyi döntésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatainak tervezeteit (a tisztségviselő megválasztására, a bizottsági tagok jelölésére vonatkozó határozati javaslatok szövegét). A házszabályi értelmezések kapcsán előkészíti az Igazságügyi bizottság állásfoglalásait, valamint a Házbizottság állásfoglalásainak és döntéseinek szövegét. Megszövegezi az Országgyűlés fegyelmi döntései tervezetének szövegét, valamint a Hivatal adatvédelmi tisztviselőjével együttműködve a GDPR rendelethez kapcsolódó, parlamenti munkát érintő feladatokban közreműködik. Az Országgyűlés jogi munkájával kapcsolatos kiadványok készítésében közreműködik, illetve előadásokat tart a témában.
Amint az a fentiek alapján kiderül, a rendszerváltás előtt a hivatali szervezet feladatai közül a törvényalkotás szakmai segítése elenyésző volt. A Főtitkárság, majd a Törvényhozási Főigazgatóság az elmúlt 29 évben kapott meghatározó szerepet a jogalkotás folyamatában (főként az Ogytv. és a Határozati házszabályi rendelkezések elfogadását követően). 2014-től az új házszabály rendkívüli mértékben átalakította a törvényalkotás menetét, új határidőket és bizottsági rendszert létrehozva. Tanulmányomban a történelmi előzmények rövid ismertetése után bemutattam a Hivatal szervezetét, azon belül elhelyezve a Törvényhozási Igazgatóság tevékenységét. Napjainkban az Igazgatóság szervezeti egységei nélkül az Országgyűlés működésképtelenné válna, és magában a törvényalkotás folyamatában is jelentős szakmai véleményező és előkészítő feladatokat látnak el a Hivatal jogász munkatársai. ■
JEGYZETEK
* A tanulmány az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.
[1] Cieger András: A képviselőház hivatali működése a dualizmus korában. In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest 2018. 15. o.
[2] Cieger: i.m. 15. o.
[3] Cieger: i.m. 15-16.o.
[4] Cieger: i.m. 17. o.
[5] Cieger: i.m. 17-18. o.
[6] Püski Levente: Folytonosság és részleges megújulás: a Horthy-korszak. In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest 2018. 29-37. o.
[7] Feitl Irisz - Villám Judit: A Nemzetgyűlés/Országgyűlés hivatala. In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest 2018. 42-47. o.
[8] Feitl Irisz - Villám Judit: A hivatal elsorvasztása. In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest 2018. 48-53. o.
[9] Feitl Irisz - Villám Judit: Az Országgyűlés Irodája. In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest 2018. 54-56. o.
[10] Az elnevezés megegyezik az egész hivatali szervezet megnevezésével, ugyanakkor ez annak csupán egy szervezeti egysége.
[11] Soltész István: Az Országgyűlés Hivatalának története: az irodától a professzionális hivatalig. Parlamenti Szemle
- 355/356 -
2017. 2. sz. 153-157. o.
[12] Az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ): 2. § (1) bekezdés
[13] 2012. évi XXXVI. törvény 123. §
[14] SzMSz 11. §
[15] SzMSz 32. §
[16] SzMSz 5. § d) pont
[17] SzMSz 6. § (3) bekezdés
[18] SzMSz 25. §
[19] SzMSz 26. §
[20] SzMSz 27. §
[21] SzMSz 28. §
[22] SzMSz 8. §
[23] SzMSz 5. § g) pont
[24] SzMSz 33. §
[25] SzMSz 5. § c) pont
[26] SzMSz 6. § (2) bekezdés
[27] SzMSz 18. §
[28] SzMSz 19. §
[29] SzMSz 20. §
[30] SzMSz 21. §
[31] SzMSz 22/A. §
[32] SzMSz 22/B. §
[33] SzMSz 23. §
[34] SzMSz 23/A. §
[35] SzMSz 24. §
[36] SzMSz 24/A. §
[37] SzMSz 5. § e) pont
[38] SzMSz 6. § (4) bekezdés
[39] SzMSz 29. §
[40] Villám Judit: Az Országgyűlési Könyvtár (In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest, 2018) 73-74. o.
[41] Feitl Irisz - Püski Levente - Villám Judit: Az Országgyűlési Múzeum (In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest, 2018) 79-82. o.
[42] SzMSz 30. §
[43] Soltész István: Az Országgyűlés Hivatala 1989-2017 között (In: Az Országgyűlés Hivatala 2014-2018; Országház Könyvkiadó, Budapest, 2018) 62-63.o.
[44] Fülöp Árpádné - Soltész István: Az iromány-nyilvántartó rendszer és szolgáltatásai (In: A plenáris ülés 1. rész, 96-104. oldal) 96.o.
[45] Fülöp - Soltész: i.m. 99-100.o.
[46] Soltész István (2018): Az Országgyűlés. Kézirat. Az Országgyűlés Hivatala, Budapest
[47] Kilin Józsefné: A Képviselői Tájékoztató Központ szolgáltatásai a törvényalkotáshoz (In: A törvényalkotó Országgyűlés, Parlamenti Dolgozatok III., Budapest, 1994) 203.o.
[48] http://www.parlament.hu/tajekoztatasi-rendszer
[49] http://www.parlament.hu/elektronikus-iromanyszerkesztes-es-benyujtas-a-parlex-rendszer-
[50] A Házbizottság 5/2018-2022. (X.11.) HB állásfoglalása egyes indítványok elektronikus úton történő benyújtásáról. http://www.parlament.hu/documents/10181/111782/5__2018_2022_HB_AF.pdf/1d0f1832-cb45-8f7c-8483-b68709727aac
[51] Parlamenti jog. Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2018. 349.o.
[53] Daku Magdolna: Az országgyűlési bizottságok működésének hivatali háttere (In: Magyar Közigazgatás, 1994. 9. szám) 572.o.
[54] Bánki Miklós - Háziné Varga Mária: A Jogi Titkárság részvétele a parlamenti jogalkotási eljárásban (In: A törvényalkotó Országgyűlés, Budapest, 1994) 122.o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, Országgyűlés Hivatala jogi munkatárs.
Visszaugrás
