Az elmúlt időszakban több jelzés és kezdeményezés érkezett hozzánk, hogy a Jegyző és Közigazgatás foglalkozzon a szociális temetés új jogintézményével. Ennek eleget téve adjuk közre állandó szerzőnk, szerkesztőbizottsági tagunk írását.
A szociális temetés mint fogalom bevezetéséről első ízben a főszabályként 2013. november 1-jén hatályba lépő, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) módosításáról rendelkező 2013. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2014. január 1-jével hatályba lépő szabályai rendelkeztek. A Módtv. indokolása szerint a szociális temetés intézményének megteremtésével lehetőség nyílik arra, hogy alanyi jogon mindenki számára ingyenesen választható legyen az elhunyt hozzátartozó eltemettetése. A törvénymódosítás értelmében ugyanis a szociális temetés az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes [Ttv. 3. § k) pont].
Az új jogintézmény - előzmények és a gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt - vegyes visszhangot váltott ki a közvéleményben, ugyanakkor a törvény 2013 telén a köztemetővel rendelkező önkormányzatok számára rendeletalkotási, illetve rendeletmódosítási helyzetet teremtett, több településen megkezdődött a szociális parcellák kimérése. A Ttv. 6. § (4) bekezdése értelmében ugyanis köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők (így például egyházi temetők) esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni. A Módtv. módosította a Ttv. felhatalmazó rendelkezéseit is, miszerint eredetileg 2014. január 1-jétől a települési önkormányzatoknak rendeleti úton meg kell határozni - többek között - a temetési szolgáltatás, a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét.
Ismeretlen okokból és indokolás nélkül módosult a szociális temetésre vonatkozó szabályok hatálybaléptetésének eredeti elképzelése az Országgyűlés 2013. december 17-i ülésnapján elfogadott és 2013. december 29-én kihirdetett, a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCLI. törvény 27. §-a által. Így voltaképpen változatlan szabályozás mellett továbbra is jogrendünkben maradt a szociális temetés intézménye, csupán annak hatálybalépése változott meg. A Módtv. szociális temetésre vonatkozó rendelkezései tehát 2015. január 1-jével lépnek hatályba. A fő szabályok a Ttv. 24/A-24/C. §-ában nyertek elhelyezést, de a szociális temetést érintően a törvényben még számos helyen, elszórtan találhatók további rendelkezések.
Így például a Módtv. 4. §-a érintette a szociális temetés kapcsán a temető üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket is. A törvény értelmében a temető üzemeltetését a Ttv.-ben, kormányrendeletben, továbbá temetőszabályzatban vagy köztemető esetén önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. A módosítás értelmében szociális temetés esetén az üzemeltető:
- biztosítja a szociális temetés temetői rend szerinti ellátásának lehetőségét;
- ellenőrzi a szociális temetési helyek elhelyezésére, méretezésére vonatkozó előírások betartását;
- biztosítja a sírhely kiásásához, a koporsó leengedéséhez és a betemetéshez szükséges eszközöket.
Ezen túlmenően, az új 16/A. § alapján a köztemető üzemeltetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a szociális temetés lebonyolításában résztvevők megismerhessék a temetéssel összefüggő munkavédelmi, közegészségügyi, járványügyi szabályokat, illetve ellenőrzi a személyes közreműködést végzők temetőben végzett tevékenységét. A jogszabályban foglaltak be nem tartása esetén a köztemető üzemeltetője felhívja a személyes közreműködést végzőt a munkavédelmi, közegészségügyi, járványügyi előírások betartására. Ezek nem teljesítése esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket a feladat elvégzése érdekében, melynek költségei a személyes közreműködést vállalót terhelik.
A köztemető fenntartója - jogszabályban meghatározott esetben - a köztemetőben a koporsós temetések számára szociális parcellát, urnás temetések számára szociális temetkezési helyet jelöl ki. A Ttv. végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 379/2013. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) szerint, amennyiben a települési önkormányzat fenntartásában több köztemető is van, a települési önkormányzat határozza meg, hogy mely köztemetőben kerüljön sor szociális parcella, temetkezési hely kijelölésére. A Módr. által beiktatott új 17/A-17/D. § eredetileg szin-
- 9/10 -
tén 2014. január 1-jén lépett volna hatályba, amely azonban a decemberi jogalkotási folyamat eredményeképpen 2015. január 1-jével válik hatályossá. Mint ahogyan nem idegen a magyar jogrendtől az ún. "saláta" jogszabályok általi kodifikáció, dereguláció, úgy az sem érte a gyakorlott jogászt meglepetésként, hogy a temetkezésre vonatkozó új végrehajtási szabályok hatálybaléptetésének módosítása az e tárgykörtől teljesen idegen, a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ában került megállapításra.
Az új szabályok értelmében, ha az önkormányzat tulajdonában a településen nincs köztemető, vallási közösség tulajdonában lévő köztemetőben kell kijelölni szociális parcellát, szociális temetkezési helyet. A szociális parcella, szociális temetkezési hely elhelyezkedéséről az önkormányzat a vallási közösség tulajdonában levő temető fenntartó véleményének kikérését követően dönt. Mindenképpen üdvözlendő, hogy a jogtechnikai megoldás során vindikálásra került az a gondolat, hogy a döntés a temető fenntartójának véleményadásához kötött. Ez összhangban van a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 8. §-ában foglaltakkal. Ennek értelmében ugyanis a vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül. Az egyházakra vonatkozó, 2012. január 1-jén hatályba lépett új állami törvény, az Ehtv. 6. §-a értelmében vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház (bevett egyház) és a vallási tevékenységet végző szervezet. Vallási tevékenység alatt olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet kell érteni, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. A vallási közösségek szertartásrendjének tiszteletben tartása eklatáns módon nyilvánul meg az Ehtv. 19/C. §-ában, miszerint - különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében -, a templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül. Így tehát különösen fontos a vallási közösség belső szabályaira is tekintettel lenni akkor, amikor vallási közösség tulajdonában lévő köztemetőben kell kijelölni szociális parcellát, szociális temetkezési helyet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
