Hírek (IJ, 2010/6. (41.), 222-223. o.)

Eltörölné a roaming extra költségét Neelie Kroes, az Unió távközlési biztosa. Az Európai Távközlési Szolgáltatók Szövetségének (European Telecommunications Network Operators Association, ETNO) brüsszeli konferenciáján arról beszélt Kroes, hogy a 27 államból álló blokkot egyetlen, egységes piacként kellene kezelni. Az Unió az utóbbi években erőteljesen csökkentette a roamingtarifákat. Az uniós roaming árát maximáló rendelet 2007-ben lépett hatályba, hatására az EU polgárai számára még abban az évben 49 eurócentre csökkent a hívásindítás, és 24 eurócentre a hívásfogadás díja az Európai Unió összes tagállamában. A rendelet értelmében a tarifák minden évben tovább csökkennek, míg végül 2011-re elérik a 35 és 11 eurócentes szintet. Később az adatforgalmazásra is kiterjesztette a szabályozást az Unió, utóbbi esetben azonban csak a nagykereskedelmi árakat szabályozza, az előfizetők felé számlázott díjakat nem. "Meg fogom vizsgálni a strukturális, gazdasági és jogi akadályokat, amelyek gátolják egy igazi egységes piac létrejöttét és nem félek a szükséges lépéseket megtenni, hogy ezeket lebontsuk" - jelentette ki Kroes. A londoni Tariff Consultancy Ltd. januárban nyilvánosságra hozott elemzése szerint az uniós beszédroaming tarifáját számos európai szolgáltató úgy csökkentette, hogy közben a többi zónában, más célországoknál árat emelt, így az elmúlt években több európai szolgáltatónál drágult az amerikai telefonszámok hívása, illetve az ügyfelek drágábban telefonálhatnak haza a tengerentúlról. (HWSW)

Az Európai Bizottság (EB) megszüntette azt a két vizsgálatot az Apple ellen, melyben a cég alkalmazásboltjának felhasználási feltételeivel kapcsolatos kifogásokat, illetve a vállalat által a készülékeikhez biztosított garanciális, jótállási szabályokkal kapcsolatos panaszokat nézték meg. A Bizottság azért döntött így, mert az Apple időközben a panaszokra okot adó esetekből tanulva megváltoztatta gyakorlatát - például az Unió polgárainak már nem okoz gondot egy iPhone javíttatása egy másik uniós országban, mint ahol vették a készüléket. Joaquín Almunia, versenypolitikáért felelős alelnök kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben nincs értelme egy hivatalos eljárásnak, mivel az Apple együttműködőnek bizonyult. Idén tavasszal az EB két párhuzamos vizsgálatot indított az Apple iPhone-nal kapcsolatos stratégiái miatt. Az egyik nagyon egyszerű volt: a fogyasztók azt panaszolták fel, hogy ha például külföldön vesznek egy készüléket, akkor - hiába egységes ebből a szempontból az EU - a garanciális, illetve szavatossági jogokat nem tudják érvényesíteni egy másik uniós országban. A másik vizsgálatot azért indították, mivel az Apple áprilisban kijelentette, hogy korlátozzák a külső fejlesztők megjelenését platformjukon (szigorú feltételekhez kötik): ebben a versenysemlegesség megsértését látták. (ITcafé)

Erőfölénnyel visszaélés miatt versenytársai által emelt panasz alapján hivatalos vizsgálatot indított a Google ellen az Európai Bizottság. A vizsgálatra kilenc hónappal azt követően kerül sor, hogy a brit Foundem ár-összehasonlító weboldal és a francia ejustice.fr jogi témákra szakosodott kereső portál panaszt emelt a Google ellen, azt állítva, hogy annak keresőmotorja hátrányos megkülönböztetést alkalmaz versenytársnak tekintett oldalaikkal szemben. A Microsoft tulajdonában lévő Ciao európai ár-összehasonlító portál szintén panaszt emelt az EU-Bizottságnál a Google által kínált üzleti feltételek és kondíciók ellen. "Az EU-Bizottság megvizsgálja, hogy valóban visszaélt-e a Google piaci erőfölényével az internetes keresések terén azáltal, hogy az ingyenes keresési eredmények között állítólag alacsonyabb rangsort ad a konkurens szolgáltatók oldalainak" - olvasható a Bizottság közleményében. A Google közölte, hogy együttműködik a felügyelettel a vizsgálatban: "A javításnak mindig helye van, ezért együttműködünk a bizottsággal minden vitatott kérdés rendezésében" - jelentette ki a Google szóvivője. A bizottság megvizsgálja azt a panaszt is, amely szerint a Google kizárólagossági követelményeket támaszt hirdető partnereivel szemben, megtiltva számukra versenytársai hirdetéseinek szerepeltetését honlapjaikon, valamint a számítástechnikai és szoftver vendorokkal szemben a konkurens kereső motorok hátrányára állítólag tett kikötéseket. (Jogifórum)

Felszólította a távközlési adó eltörlésére Spanyolországot és Franciaországot az Európai Bizottság, mert az ellentétes a közösségi hírközlés-szabályozással. Az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivethető bármilyen adó és díj esetében az EU az adott tagállamtól megköveteli, hogy azok indokolt mértékűek és az elektronikus hírközléssel kapcsolatos igazgatási költségekből levezethetőek legyenek. További szempont a 2002-es távközlési keretirányelv szerint az is, hogy az adók és díjak rendszere úgy legyen kialakítva, hogy az ösztönözze a beruházásokat. A Bizottság szerint az adott országok távközlési adói e feltételeknek nem felelnek meg, és ha a spanyolok és a franciák továbbra is tartják az adót, akkor bíróság elé citálják majd a két kormányt. Franciaország ellen már jó ideje folyik eljárás, mert a kormány a távközlési cégekre kivetett adóval próbálja ellensúlyozni a közszolgálati tévécsatornák kieső bevételeit - azokon ugyanis megszüntették a fizetett reklámokat. Az adó bevezetésekor a kormány 400 millió eurós bevétellel kalkulált - a teher az árbevétel 0,9 százaléka. A bizottság szerint ez az adó lényegében egy adminisztratív díj, és ez nem egyeztethető össze a fentebb már ismertetett európai joggal. Spanyolországban is hasonló rendszerű az adó, csak más a kulcs, és szélesebb cégkört érint, mert a médiavállalatokat is fizetésre kötelezték. Emiatt márciusban már az új távközlési biztos, Neelie Kroes indított eljárást Spanyolország ellen, lényegében azonos indokolással, mint a franciák esetében. Kiegészítve azzal, hogy az adó torzítja a távközlési piacot, és hátrányos a fogyasztókra nézve is, hiszen végső soron ők fizetik meg a szolgáltatások árában. (Népszabadság)

A digitális átállási folyamat a nyár közepén kissé megtorpant, de a felek így is bíznak benne, hogy tartani tudják a határidőket - hangzott el a Corvinus Egyetemen rendezett konferencián. Az NHH az átállás indulásakor fokozatos, szigetszerű analóg lekapcsolást képzelt el, vagyis az ország különböző régióiban - a tévénézők felkészítésétől és a műszaki feltételek teljesülésétől függően - más-más időpontban, de legkésőbb 2011. december 31-én megtörténik az analóg csatornák lekapcsolása. Fontos törekvése a kormányzatnak, hogy a lekapcsolást követően senki ne maradjon tévénézési lehetőség nélkül, ez többek közt olyan támogatási konstrukciók megjelenését teheti szükségessé, melyek hozzásegítik az anyagilag rászoruló rétegeket ahhoz, hogy a vételhez szükséges berendezéseket beszerezzék. Egyelőre ezen a két ponton komoly hiányosságok tapasztalhatók, ezt mind Vasváriné dr. Menyhárt Éva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkára, mind Mátrai Gábor, az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese elismerte mai előadásában a Corvinus Egyetemen. "Azt gondolom, kicsit el vagyunk késve, nyugodtabb lennék, ha kicsit előbbre tartanánk" - fogalmazott nyitóelőadásában a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a támogatási rendszer alapjait jogszabályokkal kell megteremteni, ennek részleteiről azonban kevés konkrétum hangzott el. Mátrai szerint a DVB-T ellátottság kiépítése megfelelő ütemben halad, ami jó alapot ad az analóg lekapcsolás előkészítéséhez. Az Antenna Hungária jelenleg 88 százalékos lakossági lefedettséget biztosít, az év végéig azonban négy fő, és több kisebb adóállomás üzembe állításával, összesen húsz adóval több mint 95 százalékos lefedettséget ígér. A műsorszóró eltökélt, hogy a tartalomkínálatot is bővítse - mondta el a konferencián Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária vezérigazgatója. Ennek legfőbb akadálya, hogy a jelenlegi programkínálat teljes mértékben kimeríti a rendelkezésre álló két multiplex kapacitását, a mobiltévés szolgáltatásra (DVB-H) fenntartott multiplex felszabadítása kapcsán pedig egyelőre a hatóságnál a labda.