Magyarország Európai Unióba való belépése, s ennek következtében a 1346/2000/EK rendelet kötelező alkalmazása, valamint a Csődtörvény 2004. május 1-jén történt módosítása (lásd a Céghírnök 2003 /8-9. Számában megjelent cikkeket) Európához való viszonyunkat ezen a területen alapjaiban változtatta meg. Eddig úgy tekintettünk a felszámolási eljárásra, mintha az egy "fallal" körülhatárolt területen levő vagyonra - a Magyarországon levő vagyonra - vonatkozna kizárólag, a külföldi kapcsolatok csak mint zavaró tényezők szerepeltek, s egyedi megoldásokra volt szükség a problémák rendezéséhez.
2004. május 1-je óta minden más. Részben valamennyi csődeljárással és felszámolási eljárással foglalkozó bíróságot érintő rendelkezések léptek hatályba, részben kizárólag a Fővárosi Bíróság vonatkozásában születtek rendelkezések. Az elméleti okoskodások helyét a gyakorlati feladatok megoldásának kényszere vette át, mert az azóta eltelt időben már elindultak olyan eljárások, amelyekben a fenti jogszabályokat kell alkalmazni.
*
2004. május 1-jét követően az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a Csődtörvényben meghatározott Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek ellen benyújtott kérelmek alapján megindított felszámolási eljárásokban a bíróságnak egyértelműen ki kell mondania a felszámolást elrendelő határozatában, hogy az eljárást főeljárásként, vagy területi eljárásként folytatja le. Ez a következtetés a Rendelet 3. cikk (1) bekezdéséből vonható le, ugyanis a bíróságnak meg kell vizsgálnia hivatalból, hogy vajon az adósként megjelölt
- alanya lehet-e a Csődtörvény szerinti fizetésképtelenségi eljárásnak, ha igen, akkor
- a fő érdekeltségeinek központja itt van-e, illetve
- ha nem itt van a fő érdekeltségeinek központja, akkor van-e telephelye.
Az egyetlen probléma ebből a szempontból a nem az Unióban bejegyzett külföldi vállalkozás fióktelepe tekintetében van. Az 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szól. A nem uniós külföldi vállalkozás fióktelepével szemben is meg lehet indítani a felszámolást, ennek az alapja azonban nem a Rendelet, hanem a Fióktelepekről szóló törvény, mely a Csődtörvény általános szabályaihoz képest speciális rendelkezéseket tartalmazza.
Vajon ezt az eljárást milyen eljárásnak kell hívni, főeljárásnak, vagy területi eljárásnak? Az Unió tagállamai rendelkeznek olyan jogszabályokkal, amelyek ezt a kérdést rendezik, általában a nemzetközi magánjogra vonatkozó jogszabályok, vagy a csődtörvények tartalmazzák a nem uniós országok vállalkozóinak fizetésképtelenségi eljárásaival kapcsolatos rendelkezéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
