Bár az Európai Unióban legalább az Európai Szabadalmi Egyezmény létrehozása óta, tehát mintegy három és fél évtizede törekedtek egy európai szabadalmi bíróság létrehozására, ezen a téren az első jelentős előrehaladás a Versenyképességi Tanács 2009. december 4-i ülésén történt, ahol elfogadtak egy javaslatot a szabadalmi jogviták elbírálására jogosult egységes bírói fórumrendszerről. Ezt a javaslatot az Európai Bizottság megküldte az Európai Unió Bíróságának (Court of Justice of the European Union), hogy állapítsa meg a tervezett rendszer összeegyeztethetőségét az Európai Uniót létrehozó szerződésekkel.[1] Az EU Bíróságának 2011. március 8-án nyilvánosságra hozott véleménye szerint a tervezett megállapodás nem volt összeegyeztethető az uniós szerződésekkel.[2]
Az Európai Bizottság ezért az Európai Unió tagállamaira korlátozta az egyezménytervezetben résztvevők körét, és megerősítette, hogy az európai szabadalmi bíróságnak összhangban kell lennie az európai uniós joggal. Így nem egy nemzetközi bíróság, hanem egy közös bíróság jöhet létre a tagállamok számára, amely új szabadalmi jogszolgáltatást fog képviselni, és lényegénél fogva része lesz az Egyezményben részes tagállamok jogi rendszerének. Ezt a megközelítést az Európai Bizottság egy 2011. május 26-i javaslata[3] alapján alapvetően támogatták a Versenyképességi Tanácsa 2011. május 30-i ülésén.
A magyar Elnökség által 2011. június 14-én bemutatott módosított egyezménytervezet kizárólagos hatáskört biztosított az Egységes Európai Szabadalmi Bíróságnak (a továbbiakban: ESzB) (Unified Patent Court of the European Union) az európai szabadalmak és az egységes hatályú európai szabadalmak (European patents with unitary effect) vagy röviden: egységes szabadalmak (unitary patents) [korábban, amíg egész Európára érvényes szabadalomról volt szó, közösségi (community) szabadalomnak nevezték] területén, majd a Versenyképességi Tanács elnökeként Cséfalvay Zoltán államtitkár és Michel Barnier európai belső piaci biztos 2011. június 27-én sajtókonferencián bejelentette, hogy a tagállamok elfogadták az egységes hatályú európai szabadalomra vonatkozó két rendelettervezetet.
Az Európai Tanács 2011. szeptember 2-án publikálta az ESzB-re vonatkozó Egyezmény tervezetét, amelynek bevezetője emlékeztet arra, hogy a szerződő tagállamok fontosnak tartják az
Európai Uniós Szerződés 4(3) cikkében körvonalazott együttműködés elvét, és ennek az elvnek az alapján hozzák létre az ESzB-t, összhangban az Európai Unió Működési Szerződésének (Treaty of Functioning of the European Union, TFEU) 267. cikkével.
A egyezménytervezetet a Versenyképességi Tanács 2011. december 5-i brüsszeli ülése vitatta meg. Itt azonban több kérdésben, így például az ESzB főbb részeinek a székhelyével és a működés pénzügyi feltételeinek biztosításával kapcsolatban nem tudtak közös nevezőre jutni.
2012. február 3-án egy szakértő bizottság tárgyalta meg az ESzB végrehajtási rendeletének tervezetét. Egy módosított szövegváltozatot 2012. március 30-án publikáltak[4]. Ehhez április 23-ig kérték a felhasználó szakemberek hozzászólását. Az eljárási szabályok tervezetét az Egyezmény aláírását követő három hónapon belül kell az ESzB Előkészítő Bizottságának kiegészítenie szakértő bírók, jogászok és ipari szakemberek véleménye alapján. Az így kimunkált eljárási szabályokat az ESzB Adminisztratív Bizottságának kell elfogadnia.
Az Európai Tanács 2012. június 28-án és 29-én tartott ülésén jelentősen megváltoztatták az egységes szabadalomra vonatkozó rendelettervezetet, mert annak 6-8. cikke a közvetlen és a közvetett bitorlásra és így a szabadalmi oltalom terjedelmére vonatkozott, ami viszont így - harmadfokon - az EU Bírósága hatáskörébe tartozott volna. E 6-8. cikk tartalma szerepel az ESzB-re vonatkozó Egyezményben is. Mivel sokan nem tartották helyesnek, hogy szabadalmi anyagi jogban az EU Bírósága harmadfokként jelenjen meg, a viták utáni kompromisszumként a 6-8. cikket törölték a rendelettervezetből, és helyette egy "egységes oltalomra" vonatkozó új 5(a) cikket fogadtak el, amely szerint egy egységes szabadalom tulajdonosa jogosult "meggátolni, hogy egy harmadik fél fellépjen az ellen, amire a szabadalom oltalmat biztosít". Ettől a megoldástól azt remélik, hogy szűkül azon jogi kérdések köre, amelyek kapcsán az EU Bírósága harmadfokként jelenik meg a rendszerben.
Egységes szabadalmat az Európai Unió 27 tagországa közül 25-ben engedélyeznek, mert Olaszország és Spa-
- 20/21 -
nyolország az EU Bíróságánál kifogást emelt az Európai Tanács azon döntése ellen, amely az Európai Unió 27 tagállama közül 25-öt felhatalmazott "megjavított együttműködésre".
2012. szeptember 25-én Yves Bot, az EU Bíróságának főtanácsnoka elutasítani javasolta az Olaszország és Spanyolország által benyújtott kereseteket. Az EU Bírósága 2013. április 16-án - összhangban Bot főtanácsnok véleményével - elutasította Olaszország és Spanyolország egységes szabadalom elleni keresetét.[5]
2012. december 17-én két európai uniós rendeletet (European Union Regulation) publikáltak. Az 1257/2012 számú uniós rendelet létrehozza az egységes hatályú európai szabadalmat, míg az 1260/2012 számú uniós rendelet az egységes szabadalom számára a fordítási megállapodásokat ismerteti.[6] Ezt a két rendeletet az Európai Unió Megerősített Együttműködési Rendelkezései (Enhanced Cooperaton Provisions) alapján alkották meg, amelyek az Európai Uniónak csak a részt vevő tagállamai számára teszik lehetővé a rendelkezések megszavazását.
Ugyanakkor elfogadták az ESzB-t létrehozó egyezménytervezetet, amelyet 2013. január 11-én 1635/12 számú Egyezményként (Agreement) publikáltak.[7] Ezt az Egyezményt hivatalosan 2013. február 19-én Brüsszelben ünnepélyes keretek között az Európai Unió 27 tagországa közül 24 írta alá. Az aláírási ceremóniát az Európai Unió akkori elnökeként Richard Bruton, az ír munkaügyi és innovációs miniszter az alábbi szavakkal nyitotta meg: "Az Egységes Szabadalmi Bíróságra vonatkozó Egyezmény aláírása valódi történelmi pillanat, mert a vállalkozók számára meg fogja könnyíteni a hozzáférést az európai szintű szabadalmi oltalomhoz." Meglepetésre Olaszország is az aláírók közé tartozik, jóllehet korábban kifogásolta az egységes szabadalmat és az ESzB-t. Az Egyezményt nem írta alá Bulgária, Lengyelország és Spanyolország.
Bulgária 2013. március 5-én aláírta az Egyezményt. Lengyelország számos pontban kifogásolta az Egyezményt[8], míg Spanyolország még korábban (Olaszországgal együtt) az Egyezmény alapjait kifogásolta.
Az egységes szabadalomra és az ESzB-re vonatkozó rendeleteket "egységes törvénykezési vagy szabadalmi csomagnak" ("unitary legislation or patent package") vagy "európai szabadalmi csomagnak" ("European patent package") nevezik.
Az egységes európai szabadalom az Európai Unió Megerősített Együttműködési Rendszerének (Enhanced Cooperation System) 25 tagországában lesz érvényes. Olyan módon kapható, hogy a bejelentő az európai szabadalom engedélyezését (megadásra elfogadását) követő egy hónapon belül kérelmet nyújt be az Európai Szabadalmi Hivatalnál (ESzH), hogy az európai szabadalmat "egységes hatályúként" jegyezzék be. Az így létrejövő egységes szabadalom fenntartásához az ESzH-nál kell évenként egyetlen megújítási díjat fizetni. Ha az európai szabadalom engedélyezésétől számított egy hónapon belül nem nyújtanak be kérelmet egységes hatályú szabadalom iránt, az európai szabadalmat a mostani rendszernek megfelelően nemzeti szabadalmak kötegeként továbbra is érvényesíttetni kell a megjelölt országokban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
