Ideális esetben a különélő szülő és a gyermeke közötti kapcsolattartás fontosságát nem kérdőjelezi meg egyik érintett sem: azt a gyermeket gondozó szülő (a kapcsolattartásra kötelezett) nem akadályozza, hanem támogatja, a kapcsolattartásra jogosult szülő pedig a határozat/egyezség szerinti időpontban a gyermekkel tartalmas, minőségi időt tölt, amely a gyermek számára is kívánatos találkozás, örömteli együttlét. Gyakran azonban az érintettek egyike másként viszonyul ehhez: a kapcsolattartásra kötelezett nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást, a kapcsolattartásra jogosult nem vagy nem a szabályozásnak megfelelően gyakorolja a jogát, vagy a gyermek zárkózik el az érintkezéstől. Ilyenkor - a gyermek érdeke szem előtt tartásával - a végrehajtás eszközével lehet érvényt szerezni az egyezségen vagy határozaton alapuló szabályozásnak. Hosszú ideig a gyámhatóság hatáskörébe tartozott a kapcsolattartás végrehajtása, azonban a rendelkezésére álló eszközök nem bizonyultak kellően hatékonynak. [A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 2020. február 28-ig hatályos 33. § (2) bekezdése értelmében a kapcsolattartás végrehajtása elrendelésének akkor volt helye, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. Az első bizonyított kötelezettségszegés tehát még nem alapozta meg a végrehajtás elrendelését, a szankciók alkalmazását megelőző felhívás pedig nem bírt valódi visszatartó hatással.[1]]
2020. március 1-jétől bírósági hatáskörbe került a kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása[2] oly módon, hogy a 2019. évi CXXVII. törvény[3] önálló nemperes eljárást hozott létre e tárgyban. A törvény végső előterjesztői indokolása szerint a módosítást a hatékonyság és a fokozott eljárási garanciák követelménye indokolta. Az eljárás szabályait a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnt.) 7/A. fejezete tartalmazza,[4] emellett a külön nem szabályozott eljárási szabályok tekintetében a Bpnt. 1. §-ában foglalt utaló szabály alapján a Pp. alkalmazandó. A korábbi szabályozáshoz[5] képest több jelentős tartalmi változtatás is történt a végrehajtás elrendelésének törvényi feltételét (a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése mibenlétét), a kérelem és a végrehajtást elrendelő végzés tartalmát, az alkalmazható jogkövetkezményeket érintően. Tartalmi változtatás nélkül csupán a végrehajtási eljárás felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések kerültek át a Bpnt.-be.
E tanulmány célja nem a részletszabályok bemutatása (a jogalkalmazók számára azok - két és fél éve hatályban lévő jogszabályról lévén szó - nyilvánvalóan ismertek). Ehelyett írásomban a hatályba lépés óta eltelt időben felmerült jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozom, megkísérelve azok megválaszolását is, saját szakmai álláspontom, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék másodfokú gyakorlata alapján.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti kérelmet az illetékes, azaz a gyermek belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti járásbíróság előtt a kapcsolattartásra kötelezett (a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám) és a kapcsolattartásra jogosult (a különélő szülő) terjesztheti elő. E rendelkezés alkalmazásában értelemszerűen az minősül kapcsolattartásra jogosultnak, akire az adott ha-
- 30/31 -
tározat rendelkezést tartalmaz. Amennyiben valamely más, az anyagi jogszabályok[6] alapján kapcsolattartásra jogosult személy nyújtja be a kérelmet, azt a Bpnt. 1. §-a és a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja értelmében vissza kell utasítani.
Szigorú szabály vonatkozik a kérelem benyújtásának határidejére: a határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napos határidő.[7] A határidő elmulasztása szintén a kérelem visszautasítását vonja maga után,[8] ugyanakkor a mulasztás jogkövetkezményei az egyidejűleg benyújtott igazolási kérelem útján orvosolhatók. Ezzel kapcsolatban felmerült a gyakorlatban az a jogalkalmazási kérdés, hogy több napig tartó kapcsolattartás esetén (ez a tipikus eset) a kapcsolattartás kezdő vagy befejező időpontjától számítandó-e a kérelem benyújtásának határideje. Álláspontom szerint (összhangban a Zalaegerszegi Törvényszék gyakorlatával[9]) a kapcsolattartás megszegésének törvényi meghatározásából kiindulva a szigorúbb, tehát az előbbi értelmezés a helyes. A Bpnt. 22/B. § (4) bekezdése alkalmazásában a kapcsolattartásra kötelezett törvényi kötelezettsége a határozat szerinti időpontokban/időtartamokban a kapcsolattartás (zavartalan) biztosítása, míg a kapcsolattartásra jogosultnak a gyermek átvétele és vele a kapcsolattartás gyakorlása, mely kötelezettségek a határozat szerinti kezdő időpontban állnak be. Ezért a kérelem elkésettnek minősül, ha az nem érkezik meg a bírósághoz a kérelemmel érintett kapcsolattartás kezdő időpontjától számított 30. napon. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában véleményem szerint az ellenkező értelmezés nem indokolható.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozatok esetében is felmerülhet a külföldi végrehajtás kérdése. A Bpnt. 22/B. § (1) bekezdés a) pontja külföldi elem esetén a kérelem kötelező tartalmi elemeként rögzíti az eljáró bíróság joghatósága megállapításához szükséges adatok megjelölését. E rendelkezés álláspontom szerint a Tanács 2201/2003/EK rendelete (a továbbiakban: Brüsszel IIa rendelet), valamint a 2022. augusztus 1-jétől hatályos (EU) 2019/1111 rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIb rendelet) szabályaival nem áll összhangban és a joggyakorlatban bizonytalanságot eredményezhet a következők miatt.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás fogalmilag feltételez egy - a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vagy bíróság által - a kapcsolattartás tárgyában meghozott határozatot. Alapvetően tehát végrehajtási eljárásról van szó, azzal a specialitással, hogy az eljárás első szakaszában - a végrehajtás elrendelését megelőzően - a bíróság nem a Vht. 13. § szerinti feltételeket ellenőrzi, hanem azt vizsgálja, hogy felróható-e a kötelezettségszegés. A kapcsolattartásra vonatkozó határozatok ugyanakkor a Brüsszel IIa rendelet 41. cikke, illetve a Brüsszel IIb rendelet 34. cikke alapján elismertek és - közvetlenül, non exequatur eljárásban - a határozatot hozó bíróság igazolása alapján végrehajthatók a végrehajtás helye (azaz a gyermek tényleges tartózkodási helye) szerinti tagállamban.[10] A kérelemben a joghatóságra vonatkozó adatok megjelölésére vonatkozó előírás tehát nincs összhangban az uniós jogszabályokkal. A joghatóságot meghatározó nemzetközi szabályok (a Brüsszel IIa, IIb rendelet, a hágai gyermekvédelmi egyezmény) a kapcsolattartás anyagi jogi szabályozására joghatósággal rendelkező fórum megjelölésére vonatkoznak, míg az ennek megfelelően meghozott határozatok végrehajtása az uniós tagállamokban a megjelölt uniós rendeleteknek megfelelően zajlanak: a végrehajtás szerinti tagállamban, e tagállami jog alapján.[11] Mindebből az következik, hogy Magyarországon a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerinti járásbíróságnak a más tagállamban hozott kapcsolattartásra vonatkozó határozat és a Brüsszel IIa rendelet - illetve 2022 augusztusát követően a Brüsszel IIb rendelet - szerinti tanúsítvány birtokában a végrehajtás elrendelése iránti kérelem alapján el kell járnia. (Eljárása során pedig a Bpnt. alkalmazásával kell döntenie a végrehajtás elrendelése törvényi feltétele fennálltáról: a kötelezettség felróható megszegéséről.) Nem uniós tagállam által hozott határozat esetén a hágai egyezmény[12] rendelkezései irányadók, amelynek 8. cikke külön - az egyezményben részletesen nem szabályozott - eljárásban írja elő a végrehajthatóvá nyilvánítást. Mindezek miatt a joghatóságra vonatkozó adatoknak a végrehajtásra irányuló kérelem tartalmi elemeként való megkövetelését jogszabályalkotási hibának tartom.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
