A járási hivatalok kialakításával kapcsolatos feladatoknak köszönhetően napjainkban kevesebb szó esik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseiről. E cikk keretében elsősorban a képviselő-testület működésére és szerveire vonatkozó új szabályozás kerül górcső alá a Mötv. 2013. január 1-jén hatályba lépő szakaszai közül.
A jegyzők 2012. őszi feladatai közül kétségtelenül az a legfontosabb, hogy a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok átadását a járási hivatalok számára előkészítsék.
A nagy munka mellett kevesebb figyelem irányul a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseire.
Mint ismeretes a törvény több lépcsőben lépett, illetve lép hatályba.
2012. január 1-jétől hatályos az önkormányzati vagyonra és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozás.
2012. április 15-től kapott felhatalmazást a helyi önkormányzat képviselő-testülete arra, hogy önkormányzati rendeletben meghatározza a tiltott, közösségellenes magatartásokat. Az önkormányzati rendeletek megalkotását lehetővé tevő rendelkezéseket - a Mötv. 51. § (4) bekezdését, valamint a 143. § (4) bekezdésének e) pontját - az Alkotmánybíróság a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatával alkotmányellenesnek találta, ezért azokat megsemmisítette. A Mötv. hivatkozott rendelkezései 2012. november 15-én hatályukat vesztették.
A 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba a helyi önkormányzati képviselői megbízatás, valamint a polgármesteri megbízatás keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályozás, az összeférhetetlenség és a méltatlanság szabályaival együtt.
A Mötv. fent nem említett szakaszainak többsége 2013. január 1-jén lép hatályba.
Egy cikk keretében nincs arra lehetőség, hogy valamennyi hatályba lépő rendelkezést áttekintsünk, a figyelmet csak a képviselő-testület működésére és szerveire vonatkozó új rendelkezésekre kívánom felhívni.
Azokat a szabályokat, melyeket a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) is tartalmazott nem ismétlem, pusztán a főbb különbségeket, eltéréseket érzékeltetem a rövidebb áttekinthetőség kedvéért.
• A települési önkormányzatok vonatkozásában az alakuló ülésen a korelnök szerepe megszűnik. Az alakuló ülést is a polgármester vezeti. (A korelnök szerepe a megyei közgyűlés alakuló ülésén értelemszerűen megmarad.)
• Az alakuló vagy az azt követő ülésen meg kell alkotni vagy felül kell vizsgálni az SzMSz-t, s ekkor kerül sor a bizottságok tagjainak és az alpolgármestereknek a megválasztására, illetve az illetményükről, tiszteletdíjukról való döntésre. [Mivel a polgármester illetményét, tiszteletdíját a Mötv. fix összegben határozza meg, erről sem az alakuló ülésen, sem később nem kell dönteni. A Mötv. 80. §-a az alpolgármester illetményét is fix összegben állapította meg, így a Mötv. 43. § (3) bekezdése és 80. §-a között nincs összhang.]
• A törvényben meghatározottak kezdeményezésére a képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni. [Az Ötv. 12. § (1) bekezdése nem határozott meg időpontot.]
• Az Ötv. szerint választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor zárt ülést kell tartani, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A Mötv. szerint a fenti esetekben csak az érintett kérésére kell zárt tárgyalást tartani, de fegyelmi büntetés kiszabásakor zárt ülést kell tartani.
• A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője is részt vehet a képviselő-testület zárt ülésén.
• Közmeghallgatáson nem csak a választópolgárok, hanem a teljes helyi lakosság kérdezhet, illetve tehet javaslatokat. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
• A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. Ez az egész dokumentum nyilvánosságát jeleni, amely nincs teljesen összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szóhasz-
- 5/6 -
nálatával, mivel az utóbbi nem a dokumentumok, hanem az adatok nyilvánosságáról szól.
• A Mötv. szószerint megismétli azon Ötv. rendelkezést - amely 1990 óta változatlan formában hatályos -, mely szerint választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A már hivatkozott 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete által szabályozott általános közzétételi listában meghatározott adatokat, így a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit közzé kell tenni, így az bárki számára megismerhetővé válik. A Mötv. azonban csak a választópolgároknak ad betekintési lehetőséget, amely gyakorlása során a választójog leellenőrzése is számos kérdést felvet, (ki ellenőrzi, milyen adatbázisból stb.).
A Mötv. döntéshozatalra vonatkozó szabályozása részletes, pontosító jellegű, orvosolja az elmúlt időszakban felmerülő, Ötv.-ben nem szabályozott gyakorlati problémákat.
• A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
• A nyílt szavazás módját a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) kell meghatározni.
• A név szerinti szavazás szabályait részletesen előírja a törvény.
• Titkos szavazás tartható a zárt üléseken. (Az Ötv. alapján az alpolgármestert minden esetben - nyílt ülésen is - titkos szavazással választja a testület.)
• A szavazást bármely önkormányzati képviselő kérésére egy alkalommal meg lehet ismételni, ha kétség merül fel a szavazás eredménye felől.
• A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit az SzMSz-ben kell meghatározni.
• A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki az általános választást megelőző év november 30. napját követően. (Az Ötv.-ben az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napja a határnap.)
• A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (Az Ötv. a hozzátartozó érintettségét tekintette relevánsnak. A két törvény által használt kategória között lényegi különbség, hogy az Ötv. szerinti hozzátartozó fogalomba beletartozik az egyeneságbeli rokon házastársa, ellentétben a Mötv.-ben használt közeli hozzátartozói körrel. A Mötv. által használt közeli hozzátartozók körébe továbbá nem tartozik bele az élettárs, csak abban az esetben, ha bejegyzett élettársi kapcsolat áll fenn. Az érintettség köre bővült viszont az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, valamint az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülővel.)
• A minősített többséggel hozandó döntések tágabb kört ölelnek fel, hiszen minősített többség szükséges például az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez. (Az összeférhetetlenségre és a méltatlanságra vonatkozó szakaszok a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba.)
• A jegyzőkönyv kötelezően meghatározott tartalmi elemei sokkal részletesebb jegyzőkönyv megírását teszik szükségessé.
• A Mötv. kimondja, hogy a jegyzőkönyv közokirat.
• Az Ötv. oly sokat idézett 16. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás értelemszerűen nem került át a Mötv.-be. Ennek indoka, hogy Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
• Rövidül az önkormányzati rendelet helyesbítésére nyitva álló idő, a kihirdetést követő tíz munkanapról hat munkanapra.
• A saját honlappal rendelkező önkormányzat a rendeletét a honlapján is közzéteszi.
• A kihirdetett önkormányzati rendeletet haladéktalanul meg kell küldeni a kormányhivatalnak.
• A közterületek elnevezésének rendje rendeletben kerül megállapításra.
• A képviselő-testület rendeletben határozhatja meg annak jogkövetkezményeit, ha a helyi közösség tagjai nem tartják be a közösségi együttélés szabályait, illetve képességük és lehetőségük szerint nem járulnak hozzá a közösségi feladatok ellátásához.
• Átruházott hatáskör címzettje lehet a jegyző is.
• A nemzetiségi önkormányzat testületére nem ruházhat hatáskört a képviselő-testület.
• Az át nem ruházható hatáskörök közül kikerült például a díszpolgári cím adományozása, azonban azok köre bővült többek között a területszervezési kezdeményezéssel és az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről szóló döntéssel (abban az esetben, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén).
A törvény garanciális jellegű szabályokat határoz meg, a részletes szabályok megalkotását azonban a képviselő-testületekre bízza, amelyek az SzMSz keretei között rögzíthetik a részletszabályokat.
A képviselő-testület szervei a jegyzővel és a társulással bővülnek. (Az Ötv. a társulást nem nevesíti szervként, bár a testület hatáskört törvényben meghatározottak szerint ruházhat a társulásra is.)
• A száz főt meg nem haladó lakosú településen nem hoz létre bizottságot a képviselő-testület, az ezer főt meg nem haladó településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja.
• Rendelkezik a Mötv. ideiglenes bizottság létrehozásáról, amely egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára hozható létre.
• A polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja, de nem kizárt, hogy az alpolgármester vagy a polgármesteri hivatal köztisztviselője a bizottságban helyet kapjon.
• A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoz. (A "szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását" szövegrész nem került átemelésre az Ötv.-ből.)
• Nem lesz lehetősége a bizottságnak arra, hogy ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának, a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
• A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
• A bizottságot a polgármester indítványára nyolc napon belül össze kell hívni.
• Az SzMSz-ben meghatározottak szerint hozható létre.
- 6/7 -
• Önkormányzati hatósági hatáskör címzettje nem lehet.
• Szervezetére és működésére főszabályként a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A polgármesterre vonatkozó szabályok egy része - a polgármesteri tisztség megszűnése és az összeférhetetlenségre vonatkozó szakaszok - 2014-ben lépnek hatályba.
• Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
• A polgármester dönthet, ha a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést. Az SzMSz-ben kell meghatározni azon - át nem ruházható hatáskörbe tartozó - ügyek körét, amelyekben dönthet a polgármester.
• A polgármester dönthet az át nem ruházható hatáskörök kivételével, az SzMSz-ben meghatározott, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, ha az halaszthatatlan és a két ülés közötti időszakban merül fel. A képviselő-testületi hatáskörben hozott döntéseiről a polgármester utólag a képviselő-testületet tájékoztatja.
A polgármester díjazásának megállapítása kikerül a képviselő-testület hatásköréből, mivel azt a Mötv. határozza meg.
• A főállású polgármester vonatkozásában a Mötv. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott miniszteri, illetve a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényben meghatározott helyettes államtitkári alapilletményből, illetménykiegészítésből, vezetői illetménypótlékból álló illetmény összegéhez viszonyítva települési (területi) önkormányzat típusokra lebontva fix összegben határozza meg az illetmény összegét.
• A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a törvény a tisztség főállásban történő betöltése esetén irányadó mértékhez viszonyítva, annak százalékos mértékében határozza meg. A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
• A polgármester havonta illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.
(A Mötv. 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § és 4. §-át, amely a polgármester díjazásáról szól, de hatályban marad a költségtérítést szabályozó 18. §).
(Nem szerve a képviselő-testületnek, a díjazása miatt kerül itt feltüntetésre.)
A Mötv. alpolgármesterre vonatkozó szakaszai közül csak a díjazással kapcsolatos rendelkezések lépnek hatályba 2013. január 1-jétől.
• A főállású alpolgármester illetményét is fix összegben határozza meg a Mötv., a polgármesteri illetményhez viszonyítva, annak 90%-ában.
• A társadalmi megbízatású alpolgármester a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 90%-ával megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult.
• A társadalmi megbízatású alpolgármester is lemondhat tiszteletdíjának egészéről, vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával.
A jegyző vonatkozásában a Mötv. jelentős változásokat hoz.
• A jegyző a képviselő-testület szerve.
• Pályázat alapján, határozatlan időre a polgármester nevezi ki.
• Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki jegyzőt - meghatározott feltételek mellett - a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal megfelelő jelöltet bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.
• Dönt önkormányzati hatósági ügyekben, átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hozhat.
• Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.
• A munkáltatói jogainak gyakorlása során a polgármester egyetértését az Ötv.-ben meghatározott eseteken túl, a polgármester által meghatározott kör vonatkozásában a bérezéshez is be kell szereznie a jövőben.
• A közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző kinevezésére általános szabály, hogy a kinevezésről a közös önkormányzati hivatalt alkotó települések polgármesterei többségi döntéssel határoznak. A többségi döntés a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések lakosságszámához igazodik.
• A Mötv. nem használja a főjegyző elnevezést a megyei önkormányzat hivatalának vezetője esetén, így a jövőben csak a főpolgármesteri hivatal vezetője lesz főjegyző.
(Nem szerve a képviselő-testületnek, de a kinevezési eljárásban történt lényeges változás indokolja a feltüntetését.)
• Az aljegyzőt - pályázat alapján, határozatlan időre, a jegyző javaslatára - a polgármester nevezi ki.
• A törvényi szabályozás arra utal, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál aljegyzőt kell kinevezni.
• Csak a fővárosban és fővárosi kerületben kerülhet sor több aljegyző kinevezésére.
• A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére az SzMSz rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról legfeljebb hat hónap időtartamra.
• Az Ötv. körjegyzőségről szóló rendelkezései hatályukat vesztik. A Mötv. közös önkormányzati hivatal felállításáról rendelkezik.
• Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.
• A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését az SzMSz-ben kell feltüntetni.
• A polgármesteri hivatal működési költségét az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékéig és a hivatal által ellátott feladatokkal arányban finanszírozza.
A Mötv. hatályba lépő rendelkezései gyakran utalnak az SzMSz-ben szabályozandó területre. 2013. január 1-jétől a helyi önkormányzatok a jelenleginél tágabb körben, részletesebb szabályokat alkotnak működési rendjükre vonatkozóan.
Az alábbi táblázatban összevetve az Ötv. és a Mötv. szabályait, segítséget kapunk az új SzMSz megalkotásához, illetve a hatályos SzMSz-ek módosításához.
- 7/8 -
Az SzMSz-ben kötelezően szabályozandó tárgykörök a Mötv. alapján
| A szabályozás tárgya | Ötv. | Mötv. |
| a képviselő-testület működésének részletes szabályai | 18. § (1) bekezdés | 53. § (1) bekezdés |
| az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye | - | 53. § (1) bekezdés a) pont |
| a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása | - | 53. § (1) bekezdés b) pont |
| a képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje | - | 53. § (1) bekezdés c) pont |
| az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések | - | 53. § (1) bekezdés d) pont |
| a nyilvánosság biztosítása | - | 53. § (1) bekezdés e) pont |
| a döntéshozatali eljárás, a szavazás módja | - | 53. § (1) bekezdés f) pont |
| rendeletalkotás, határozathozatal | - | 53. § (1) bekezdés g) pont |
| a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve | - | 53. § (1) bekezdés h) pont |
| közmeghallgatás | - | 53. § (1) bekezdés i) pont |
| az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai | - | 53. § (1) bekezdés j) pont |
| a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége | - | 53. § (1) bekezdés k) pont |
| a képviselő-testület bizottságai | - | 53. § (1) bekezdés l) pont |
| az évente tartandó képviselő-testületi ülések száma | 12. § (1) bekezdés | 44. § |
| a képviselő-testület összehívása, vezetésének módja a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén | 31. § | 45. § |
| a megyei közgyűlés elnökének megválasztása (csak a megyei önkormányzat SzMSz-ében) | - | 43. § (2) bekezdés |
| azon önszerveződő közösségek meghatározása, melyek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein | 8. § (5) bekezdés | 53. § (3) bekezdés |
| azon fórumok rendje, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják | - | 53. § (3) bekezdés |
| a kerületi küldött részvétele a fővárosi közgyűlés ülésén (csak a fővárosi SzMSz-ben) | 62. § (4) bekezdés | - |
| a minősített többségű döntést igénylő ügyek köre | 15. § (1) bekezdés | 50. § |
| a nyílt szavazás módja | - | 48. § (2) bekezdés |
| név szerinti szavazás módjának meghatározása | - | 48. § (3) bekezdés |
| titkos szavazás tartásának módja | - | 48. § (4) bekezdés |
| a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei | - | 49. § (2) bekezdés |
| a bizottságok, a bizottság tagjainak számának meghatározása, a bizottságok feladat- és hatásköre, működésük alapvető szabályai | - | 57. § (1) bekezdés |
| a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végző bizottság meghatározása | 22. § (3) bekezdés | 57. § (2) bekezdés |
| településrészi önkormányzat létrehozása | 28. § (1) bekezdés | 62. § (1) bekezdés |
| azon előterjesztések meghatározása, amelyeket bizottság nyújt be | - | 59. § (2) bekezdés |
| azon előterjesztések meghatározása, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek | - | 59. § (2) bekezdés |
| azon ügyek meghatározása, melyekben a polgármester döntést hozhat, amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést | - | 68. § (2) bekezdés |
| azon halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek meghatározása, melyekben a polgármester a két ülés közötti időszakban dönthet | - | 68. § (3) bekezdés |
| az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja | 16. § (2) bekezdés | 51. § (2) bekezdés |
| a jegyzői feladatok ellátásának módja a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén | - | 82. § (3) bekezdés |
| a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése | - | 84. § (2) bekezdés |
■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző jegyző, Debrecen Megyei Jogú Város.
Visszaugrás
