Az osztrák StVG (Strafvollzugsgesetz, azaz a szabadságvesztés-büntetések és a szabadságelvonással járó megelőző intézkedések végrehajtásáról szóló szövetségi törvény) 20 § (1) megfogalmazza a büntetés-végrehajtás feladatát, amelynek elemei a következők:
- a bírósági ítéletben foglaltak végrehajtása,
- a visszaesés kockázatának csökkentése,
- a büntetés letöltése alatt biztosítani kell az olyan alapvető jogokat, mint az élet védelme, a tulajdonjoghoz való jog, a szexuális élethez való jog stb.,
- cél a káros szenvedélyek hátterébe szorítása, valamint, hogy hosszú távon is változás álljon be az elítélt magatartásában; azaz rendszeresen dolgozzon, képezze magát, meg tudjon birkózni a felmerülő problémákkal.
A büntetés letöltésének utolsó szakasza alatt lehetőséget kell biztosítani a rövidebb nappali eltávozásra. A szabadságvesztés ideje alatt az oktatás és nevelés folyamatos és szigorúan ellenőrzött. A büntetés idejének lejárata előtt már fokozatosan enyhülnie kell a szigornak.
A StVG 56 § kimondja, hogy a büntetés-végrehajtása alatt elsőbbséget kell, hogy élvezzen az oktatás biztosítása.
Az 1990-es évektől 2001-ig Ausztriában átlagosan 7000 elítélt volt büntetés-végrehajtási intézetben. 2002 óta a 7500-as létszám, 2003 decemberére, 8487-re nőtt. 2004 januárban legalább 8000 fő töltötte a büntetését, ebből 65% (5000 fő) bírósági ítélet alapján, 26% (2250 fő) előzetes letartóztatásban, 8% (620 fő) terápiás program résztvevőjeként, 1% pedig (130 fő) igazgatási büntetését töltötte. A fogva tartottak 5%-a nő, 3% fiatalkorú, 7% fiatal felnőtt korú, 150 fő életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, 39% (3100 fő) 90 különféle, más állam állampolgára volt.
A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium irányítja a büntető igazságszolgáltatás rendszerét.
A büntető bíróságok elnöke a legfőbb büntető hatalom a bírósági fogházak számára. Ennek egyben felügyeleti joga is van a bírósági fogházak felett. A bírósági fogházak büntetés-végrehajtási felsőhatósága tehát annak az első fokon, büntetőügyekben eljáró bíróságnak az elnöke, amelynek az illetékességi (működési) területén a fogházak találhatók. Tehát csak a bírósági fogházakra vonatkozóan van büntetés-végrehajtási felsőhatóság, a büntetés-végrehajtási intézetekre nézve nincs. Itt a megfelelő hatáskörrel, jogosultsággal a szövetségi igazságügyi minisztérium rendelkezik.
2002. január 1-jétől a civil alkalmazottakért való felelősség a szövetségi legfelsőbb bírósági elnöké lett. A börtönök közvetlen felügyelete a börtönigazgatóság feladata. Az igazgatóság a direktívák alapján működteti az intézetet. A fő feladata, hogy a büntető hatalmat képviselje a megfelelő jogi keretek között. Ezen kívül személyzeti igazgató a börtönszemélyzet felé, valamint felel a szövetségi költségvetésért is. A feladatok ellátására, a katonai szervezet mintájára, felfegyverzett egyenruhás büntetés-végrehajtási tiszteket jelöl ki.
A hierarchikusan szerveződő intézetek élére a Szövetségi Igazságügyi Miniszter nevezi ki az igazgatót. Minden intézet 24 órán át működik. A maximális biztonsági fokozatú intézetek a különösen veszélyes bűnelkövetőket szállásolják el. A női elítéltek az "anyagyermek szekcióban" tarthatják a gyermekeikkel a kapcsolatot.
2004-ben a 3300 fős börtönszemélyzetből 2900 büntetés-végrehajtási tisztviselő volt, 160 adminisztratív feladatot végzett, 240 az egészségügyi személyzethez tartozott. Bécs, Graz és Linz, Innsbruck Legfelsőbb Bírósági Elnöke felel a személyzeti ügyekért és az oktatásért.
A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt a következő feladatoknak kell megvalósulni a büntetés-végrehajtási intézetekben: a büntetések és a terápiák végrehajtása, gazdálkodás, építkezés, az elítéltek munkavégzése, oktatás és képzés, panaszok kivizsgálása, elítéltek besorolása és nemzetközi kapcsolatok építése.
Ausztriában 28 büntetés-végrehajtási intézet és 15 külső, a büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó (többek között gazdasági és termelő tevékenységet végző) büntetés-végrehajtási intézet működik, amelyek 63-1000 főt képesek fogadni. Hét intézet a férfiak számára fenntartott. Ezek 18 hónaptól életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket szállásolnak el. Steinben, Graz-Karlauban és Garstenben hosszabb szabadságvesztés-büntetések végrehajtására rendezkedtek be, amelyek elkülönített részleggel rendelkeznek a mentálisan beteg elítéltek számára (StBB. 21 § (2) A közepes időtartamú szabadságvesztés büntetések végrehajtására a Vienna-Simmering, a Hirtenberg, a Sonnberg és a Suben áll rendelkezésre. A fiatalkorúak a Gerasdorfban laknak, a nők a Schwarzauban, ahol a fiatalkorú nők is helyhez jutnak. [StGB 21 § (2), 22 §]. Férfiak számára három intézet biztosít terápiás programot. A Göllersdorf és a Vienna-Mittersteig a mentálisan beteg fogva tartottak számára van fenntartva. Az utóbbi a nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövetők helye is egyben. A Vienna Favoritenben a szenvedélybetegek és a szabadlábra kerülés előtt álló nők vannak elszállásolva. A megyei bíróságokhoz igazodva 16 bírósági fogház van, amelyek feladata az előzetesen fogva tartottak és a 18 hónapnál rövidebb szabadságvesztésre ítéltek elhelyezése, valamint ide érkeznek az igazgatási büntetést (az igazgatási büntetőtörvény ismeri büntetésként a szabadságvesztést és az igazgatási hatóságok által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására vonatkozóan speciális szabályokat is tartalmaz) töltő és a kiutasításra váró személyek is. Ide tartoznak a következő intézetek: Eisenstadt, Feldkirch, Graz-Jakomini, Innsbruck, Klagenfurt, Kornenburg, Krems, Leoben, Linz, Ried, Salzburg, St. Pölten, Steyr, Wels, Vienna Neustadt és Vienna Josefstadt.
Érdekességképpen említem, hogy a fogva tartottak munkájából származó éves bevétel 30 millió euró, a büntetés-végrehajtás működtetésére szánt éves összeg 230 millió euró, de ez évente változik. Egy elítéltre jutó napi költség 82 euró. 2006-ban is működik a "Global budget" program, amelyben résztvevők eddig három intézet St. Pölten, Sonnberg, Leoben rugalmasabban rendelkezhetnek a személyi forrásokkal és a pénzösszegekkel.
A külső világtól való elszigetelés mellett kell megvalósulnia a büntetés biztonságos végrehajtásának. Ez utóbbi a következőket jelenti:
- a szökés megakadályozását,
- az elítéltek egymás elleni, valamint börtönszemélyzet és harmadik személyek elleni támadásainak az elkerülését,
- az általános biztonság megteremtését,
- rendfenntartást.
Ehhez aktív és passzív eszközök és intézkedések alkalmazása szükséges. A passzív eszközökhöz soroljuk a következőket: falak, rácsok, elektromossággal működő biztonsági berendezések.
Az aktív eszközök közé az elítéltekről való gondoskodás eszközei tartoznak: orvosi (pszichiátriai) ellátás, spirituális gondozás, szabadidős és sporttevékenység megteremtése, foglalkoztatás és képzés.
Ausztria sikeresen csatlakozott az IVV-hez, azaz az "integrált börtön ügyvitelhez". Ez a papír alapú igazgatás háttérbe szorítását és a számítógép hálózat kiépítését takarja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
