Cabrera Alvaro: Parlamenti hatásvizsgálatok (PSz, 2019/1., 31-53. o.)

A tanulmányban a hazai szakirodalomban elsőként kerül sor a parlamenti hatásvizsgálat fogalmának meghatározására és típusainak elhatárolására. A parlamenti hatásvizsgálat a hatásvizsgálatok egy speciális típusa. A parlamenti hatástanulmány elsősorban nem műfajában vagy más jellegzetességeiben, például az alkalmazott módszertan tekintetében tér el a többitől, hanem az a kontextus teszi egyedivé, ahogyan közvetlenül a törvényalkotó szerv igényeihez és logikájához igazodik. Független kutatás, amelyet a parlament saját testülete vagy szervezeti egysége, szakértője, illetve parlament által megbízott független szakértő, kutatóintézet végez. Tárgya lehet bármely törvényalkotási téma (elsősorban törvényjavaslat vagy törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány) előzetes hatásvizsgálatként, továbbá már elfogadott és alkalmazott törvény hatásainak felmérése utólagos hatásvizsgálatként. Mindennek politikai-szakmai dimenziója a törvények hatásait feltáró tudományos-szakértői megalapozottságú bizottsági ellenőrző tevékenység. A hatásvizsgálatok mind a bizottsági, mind plenáris szinten érinthetik, befolyásolhatják a vitákat és a döntéshozatalt egyaránt. A minőségi jogalkotás egyik fontos elemét jelentik. A parlamenti hatásvizsgálatok tipizálása során az alábbi változatokat határozhatjuk meg:

1. Előzetes parlamenti hatásvizsgálat;

1.1. Teljes előzetes parlamenti hatásvizsgálat;

1.2. Kiegészítő előzetes parlamenti hatásvizsgálat;

1.2.1. Az eredeti javaslathoz készített kiegészítő parlamenti hatásvizsgálat;

1.2.2. Az eredeti javaslathoz benyújtott módosító indítványhoz készülő ki- egészítő hatásvizsgálat;

2. Utólagos parlamenti hatásvizsgálat és a bizottsági posztlegiszlatív ellenőrző vizsgálat.

A tanulmány részletesen bemutatja az európai gyakorlatot és annak fontosabb típusait, így például az Európai Parlament, a német, a francia, spanyol és skandináv országok gyakorlatát. A kutatás fő következtetése, hogy a parlamenti hatásvizsgálatok megjelentek az európai parlamentek gyakorlatában és szerepük várhatóan növekedni fog a jövőben.

Abstract - Parliamentary regulatory impact assesments

For the first time in the Hungarian scientific literature, the study describes the definition and characterizes the different types of parliamentary regulatory impact assessment.

Parliamentary regulatory impact assessment is a specific type of impact assessment. Parliamentary Regulatory Impact Assessment differs from the others not primarily in its genre or other characteristics, such as the methodology used, but rather in the context in which it responds directly to the needs and logic of the legislature. It is an independent research carried out by the Parliament 's own body or department, an expert or an independent expert or research institute commissioned by Parliament. The subject may be any legislative topic (primarily a bill or a proposed amendment to a bill) as an ex-ante impact assessment, as well as an assessment of the effects of an already adopted and applied law as an ex-post impact assessment. The political-professional dimension of this is the Committee's post legislative scrutiny, based on scientific evidence of the impact of laws. Regulatory impact assessments can affect both the committee and the plenary level debates and can influence decision-making as well. Parliamentary impact assessment are important elements of high quality legislation. Describing the different types of parliamentary impact assessments, we can define the following variations:

1. Ex-ante parliamentary impact assessment;

1.1. Full ex-ante parliamentary impact assessment;

1.2. Additional ex-ante parliamentary impact assessment;

1.2.1. Additional ex ante parliamentary impact assessment for the original proposal;

1.2.2. Complementary ex ante impact assessment for the amendment to the original proposal;

2. Ex post Parliamentary Impact Assessment in connection with committee's post-Legislative scrutiny;

The study presents in detail the European practice and its main types, such as the ones used by the European Parliament or French, Spanish and Scandinavian examples. The main conclusion of the research is that parliamentary impact assessments have already been introduced into European practice and their role is expected to increase in the future.

Keywords: ex ante regulatory impact assesment, ex post regulatory impact assesment, parliamentary foresight activity, parliamentary post legislative scrutiny, parliamentary impact assesment

Bevezetés

A parlamentek működése kapcsán ritkán gondolunk innovációra, hiszen a népképviseleti testületek szinte minden országban az állandóság, a nemzeti politikai identitás és az intézményesült tradíció őrzői. Ennek ellenére a törvényhozás intézményei folyamatosan változnak és fejlődnek, ahogyan a körülöttünk lévő vi-

- 31/32 -

lág is dinamikusan átalakul. A parlamenteket érintő három jelentősebb technológiaorientált változásnak az e-parlament megjelenését, ehhez szorosan kapcsolódóan az állampolgárokkal történő kommunikációs csatornák és konzultáció új lehetőségeit[1], végül harmadikként a parlamenti döntéshozatalt segítő hatásvizsgálatok megjelenését tartom, ez utóbbiról szól ez a tanulmány.

A hatásvizsgálatok célja a jogalkotó segítése azzal, hogy felmérik a jogszabálytervezet, esetünkben a törvénytervezet[2] várható pénzügyi, gazdasági, környezeti, társadalmi stb. hatásait. Ezáltal a döntéshozók objektív, tudományos alapokon nyugvó információt kapnak arról, hogy döntésük a jövőben milyen várható következményekkel jár. Természetesen a hatástanulmány nem jelent felmentést az önálló véleményalkotás és döntéshozatal alól, hiszen más szempontok is léteznek, így előfordulhat, hogy a hatásvizsgálat megállapításai ellenében születik meg egy törvény. A hatásvizsgálatok térnyerése önmagában nem jelent újdonságot, azonban a legtöbb országban ez kormányzati feladat, amely végeredményben a minőségi jogalkotást és a parlamenti képviselők döntéshozatalra való felkészülését segíti. A jog hatékonyságát tárgyaló hazai szakirodalomban[3] és egyes európai nemzeti parlamentek, továbbá az Európai Parlament gyakorlatában a hatékony törvényalkotás új elemeként jelenik meg a törvényjavaslatok és törvénytervezetek kormánytól független hatásvizsgálata. Ennek egyik hulláma a képviselők döntését támogató hatásvizsgálatok egy most formálódó új típusa, amely a parlamentek saját erőforrásaira, illetve a parlamenti hivatalok által felkért szakértőkre és erre szakosodott intézményekre alapozott rendszert és az ennek keretében születő hatástanulmányok körét fedi. Minderről eddig még nem született hazai tanulmány, sőt legjobb tudásom szerint általában a szakirodalom külön nem tárgyalja ezt a kérdéskört. Ezért írásomban ezt a hiányt szeretném pótolni ennek az új jelenségnek a bemutatásával.

A parlamenti hatástanulmány elsősorban nem műfajában vagy más jellegzetességében, például az alkalmazott módszertan tekintetében tér el a többitől, hanem az a kontextus teszi egyedivé, ahogyan közvetlenül a törvényalkotó szerv igényeihez és logikájához igazodik. A döntéshozatalt előkészítő, azt megalapozó különböző típusú vizsgálatoknak és az ebből készült tanulmányoknak kialakult gyakorlata, terjedelmes szakirodalma létezik. Ennek eredményeképpen nagy-