A Szegedi Közjegyzői Kamara népes küldöttsége 2008. május közepén látogatást tett Prágában, fő célként a cseh közjegyzők helyzetének összehasonlító elemzését tűzve ki. Az egyik délelőtt fogadott bennünket a cseh közjegyzői kamara nemzetközi ügyeiért felelős (mely funkciót magam is hosszú évekig elláttam a magyar közjegyzői kamaránál) prágai közjegyző Bohdan Hallada úr és segítője, a magyarul is beszélő Petra ©atavová közjegyzőhelyettes. A magam részéről a program kiegészült a prágai magyar követségen tett látogatással, ahol néhány percre fogadott Szabó István távozó nagykövet úr, rövid tájékoztatást nyújtott a konzuli munkáról Kiss Károly alkonzul, végezetül hosszas tájékozódásra nyújtott lehetőséget Dr. Gyurcsík Iván első beosztott - jogász kollégánk -, kiknek ezúton is köszönetet mondok a jelen cikk megírásához nélkülözhetetlen információkért.
Egyetlen gondolat erejéig érdemes elmerengeni azon, hogy Csehország Szlovéniával, Szlovákiával és az észtekkel együtt, az Uniós csatlakozás nyertese, mintaország, sikergazdaság, magunkról pedig semmi hasonló nem mondható el. Míg 17-18 éve a magyar közjegyzőség példát tudott mutatni, most már nekünk érdemes körbetekintenünk a szomszédok - egyes talán követésre érdemes - megoldásai felé.
A cseh jogi háttér annyiban eltér a magyartól, hogy külön polgári törvénykönyv és külön kereskedelmi törvénykönyv van hatályban, mely utóbbi tartalmazza a társaságokra vonatkozó szabályozást is. Az újra kodifikálás lehetőségeiről az 1998. májusi Magyar Jogban Prof. Dr. iur. Kanda Anton "A cseh magánjog újrakodifikálásához" című írásában értekezett. További, már a két jogszabály által közjegyzői feladatként megjelölt részletszabályokat találhatunk Dr. K. Wawerka "A cseh közjegyzők feladatai a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Közjegyzői törvény alkalmazásában" című írásában a Közjegyzők Közlönyében.1
"A közjegyzőnek a társasági jog területén már korábban is jelentős szerepét a EU-joggal való harmonizáció folyamatában a kereskedelmi törvénykönyv 2001. I. 1-jén hatályba lépett módosításával még tovább bővítették. A társaságalapítás területén arra az esetre is jegyzőkönyvi tanúsítványt írtak elő, ha az rt.-t vagy a kft.-t több személy alapítja, míg az korábban csak az egyszemélyes társaság alapítása esetén volt előírás."2
Mindig csak közjegyzöi okirat lehet a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság részére, és az alapító okirat a részvénytársaságok részére. Ezt a kereskedelmi törvénykönyv szabályozza olyan módon, hogy előírja, melyek a kötelezően közjegyzői okiratok, pl. az alapító okirat módosítása. A cégbíróság előtti eljárást végezheti akár közjegyző, akár ügyvéd, vagy maga az ügyfél. A cégbírósághoz a cégiratokat legalább egy példányban papír alapon is be kell nyújtani, elektronikus irattározás 2006-tól létezik.3
További cseh polgári jogot érintő írások olvashatók még egyebek mellett a Magyar Jog 2004 2. számában4, továbbá a Digital Evidence Journal című lapban.5
A 358/1992. számú cseh közjegyzői törvény számomra érdekesebb rendelkezései az alábbiak:
Az első részbe foglalt általános szabályok 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra utaló 23. § c) pont alapján a közjegyzőhelyettes is adhat jogi tanácsot.
3. § (2) bekezdés rendelkezéseire utaló 23. § c) pont nyomán a helyettes is köthet ingatlanra vonatkozó szerződést, és e körben képviselheti a felet.
3. § (3) bekezdés szerint jogosultságai vannak a közjegyzőnek a csőd, felszámolási eljárásban és ezzel kapcsolatos egyezségekben.
Az összeférhetetlenségre vonatkozóan az 5. § (2) bekezdése szerint a közjegyző ellenérték fejében fordítási és szakértői tevékenységet is elláthat.
II. rész 7. § (1) bekezdés szerint csak cseh vagy szlovák nemzetiségű állampolgár nevezhető közjegyzővé, akik létszáma egyébként Csehországban 437, ebből 67 prágai. Összesen 5 év gyakorlat szükséges és közjegyzői vizsga letétele, mellyel azonosnak sok egyéb vizsgát is elfogadnak.
Vannak gyakorlati idők, amelyeket teljesen, másokat csak részben fogadnak el.
Helyettesítés esetén, ha helyettes közjegyző a saját bélyegzőjét használja, ha a helyettes közjegyzőhelyettes akkor a helyettesített közjegyző bélyegzőjét használja.
Közjegyző a 19. § szerint felhatalmazhatja a jelöltjét másolathitelesítésre, bizonyos kivételekkel aláírás hitelesítésre és hivatalos tanúsítványok kiadására, adhat tanácsot is és eljárhat tulajdoni ügyekben.
A közjegyző helyettes a 23. § rendelkezései alapján a közjegyző felhatalmazásával bizonyos kivételekkel jogi tényeket és nyilatkozatokat tanúsíthat, hacsak azt jogszabály ki nem zárja, letét felvételét vagy kiadását eszközölheti, különbözo hivatalos tanúsítványokat bocsájthat ki, továbbá elvégezhet minden a közjegyzőjelöltnél felsorolt feladatot.
"Minden közjegyzőnél meghatározatlan számú jogász dolgozhat, de csak egyetlen állandó helyettese lehet, aki saját jogán jár el, nem szorul a közjegyző ellenjegyzésére, jóváhagyására vagy megerősítésére, de az okiraton fel kell tüntetni,hogy az állandó helyettesről van szó."6
A 31. § (2) bekezdése szerint a közjegyző helyetteseknek a kamarában csak "tanácsadói szavazata" (advisory vote) van. Ugyanakkor a közjegyző írásbeli meghatalmazással meghatalmazhat másik közjegyzőt a közjegyzői tanácsban (közgyűlés) történő szavazásra.
A 35. a) § a végrendeleti nyilvántartást szabályozza 35. b) § a zálognyilvántartás szabályait rögzíti.
A közjegyző ingatlan forgalommal kapcsolatos jogosultságai nem kizárólagosak (eltekintve az ingatlan nyilvántartásban nem szereplő ingatlanokról, ami elhanyagolható terjedelmű tevékenységet jelent).7
Az adásvételi szerződést mindkét szerződő félnek alá kell írnia saját kezűleg, és azt hatóságilag "de nem feltétlenül közjegyzőileg" hitelesíteni kell, "idegen nyelven szövegezett szerződéshez hitelesített fordítást kell csatolni."8
Némileg eltérő a magyartól a közjegyzői okiratok nyelvére vonatkozó szabályozás, ugyanis az 58. § kimondja, hogy a közjegyzői okiratokat csak cseh vagy szlovák nyelven lehet szerkeszteni. A 69. § szerint, ha a fél, vagy a jogügylet tanúja nem ismeri a közjegyzői okirat nyelvét, akkor tolmácsot kell alkalmazni, azonban aki közeli hozzátartozó, vagy aki érdekelt a jogügyletben nem lehet tolmács. Az idézett szakasz "2" bekezdése szerint, ha a közjegyző vagy az alkalmazottja ismeri a fél, vagy a tanú által ismert nyelvet, a tolmács alkalmazásától eltekinthet.
A váltó óvásra külön jogszabály vonatkozik a cseh közjegyzői törvény szerint is.
Alaposabb elemzés jóval időigényesebb lenne, ennyi információ ismeretében számomra a jelöltek szerény jogosultságai tűnnek a legmegfontolandóbbnak, ugyanis a magam részéről nem látok okát annak, hogy a jogi végzettséggel rendelkező közjegyző-jelöltek ne adhatnának ki hiteles cégkivonatot, tulajdoni lap másolatot, hiteles másolatot ha ezt a törvényalkotó is így látja, arra is figyelemmel, hogy az azonosan képzett ügyvédjelölt a legtöbb Bíróság előtt elláthat védői vagy jogi képviselői feladatokat. ■
JEGYZETEK
1 Dr. K. Wawerka: A cseh közjegyzők feladatai a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Közjegyzői törvény alkalmazásában, Közjegyzők Közlönye 7-8/2002. 6. évf. XLIX. évf. 7-8. szám, 3-5. o.
2 Walter H. Rechberger A közép-európai közjegyzőkép. Az EU-belépés előtt álló vizsgált államok közjegyzőképe jogi összehasonlításban, Közjegyzők Közlönye 7-8/2007. 7. évf., XLX. évf. 7-8. szám, 11. o.
3 Forrás Petra ©atavová.
4 Fiala, Josef - Hurdik, Jan - Telec, Ivo (BRNO): Az úgynevezett fogyasztói szerződések szabályozása a Cseh Köztársaságban. Magyar Jog Ötvennegyedik évfolyam 2004. február, 119-124. o.
5 Professor Vladimír Smejkal: Contemporary Enactment of the electronic signature in the czech republic. Digital Evidence Journal 28. o. (2006).
6 Forrás Petra ©atavová.
7 Bohdan Hallada: The Civil Law Notary in the Czeh Republic. 135. o.
8 Sauer, Stefan (Heidelberg): Ingatlanszerzés és hitelek biztosítása ingatlanfedezettel Csehországban, Magyar Jog Negyvennegyedik évfolyam, 1997. május, 308-311. o.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Mándoki István LL. M. közjegyző, Kecskemét
Visszaugrás
