A felelősségbiztosítás tárgyával foglalkozó tanulmány központi témája a közjegyzői és ügyvédi kötelező felelősségbiztosítás elmúlt évtizedekben lezajlott változásai. A szerző aktualitásként megemlíti, hogy a 2019. novemberében Debrecenben megrendezett 31. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium tematikája is a felelősségbiztosítás hatályos szabályozása köré épült fel.
Kiindulópontként a szerző megállapítja, hogy a szakmai felelősségbiztosítás megkötésének célja mind az ügyvédi, mind a közjegyzői kar számára azonos. Egyfajta stabilitást nyújt az ügyfelek kárigényének megtérüléséhez és védi a biztosítottakat az egzisztenciális ellehetetlenüléstől. A szakmai felelősségbiztosítást a szerző elválasztja a szolgáltatási felelősségbiztosítástól, mivel az utóbbi a tevékenység végzése során okozott és nem a szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó károkra vonatkoztatható.
A szakmai felelősségbiztosítás területén megmutatkozó úgynevezett "long-tail risk" általános jelenségét ismertetve a szerző a közjegyző működés köréből említ példát. Amennyiben a közjegyző alakilag hibás végrendeletet készít, amely a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) bejegyzés kerül, a kár bekövetkezése az örökhagyó halála utáni hibás végrendelet kihirdetésekor realizálódik. Ezzel a felelősség akár több évtizedes időbeli elhúzódását szemlélteti a szerző.
A tanulmány röviden bemutatja az elmúlt 30 év közjegyzői felelősségbiztosítást érintő főbb módosításait. Elsőként a szabadfoglalkozású, polgári közjegyzőség visszaállításának 1991-ben végbement változását ismerteti, mivel ekkortól szűnik meg a közjegyzői tevékenység körében okozott károkért való állami helytállás. Innentől a károkozó közjegyző helytállási kötelezettsége válik elsődlegessé és szükséges a kötelező felelősségbiztosítás bevezetése. A következő jelentős dátumként a szerző 2002. január 1-jét jelöli meg. Ettől kezdve a kötelező felelősségbiztosításokat nem a közjegyzők kötik meg külön, hanem a MOKK szerződik a biztosítóval és szintén a kamara fizeti a biztosítási díjat is.
-83/84 -
A kinevezett közjegyzők esetében az "automatikusság" jellemzőjét - vagyis, hogy már a kinevezéssel kezdődően létrejön a biztosítási fedezet -, a nyugállományba vonuló közjegyzők felelősségbiztosításával összefüggésben pedig az utófedezet megkötését emeli ki a cikk szerző.
A tanulmány az utolsó mérföldkőnek 2018. január 1-jét tekinti, hiszen a jogalkotó döntése következtében a közjegyzői kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege duplájára emelkedik: ötvenmillió forintról százmillió forintra. A szerző álláspontja szerint az emelés indokolható volt, amely a hivatásgyakorlók és az ügyfelek érdekeit is szolgálja.
A tanulmány második része az ügyvédi felelősségbiztosítással foglalkozik. Hasonlóan a közjegyzőséghez az 1991. év hozott változásokat a magyar ügyvédség történetében, hiszen ekkor kötelező előírás az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyvédi felelősségbiztosítás.
Az ügyvédek számára létrejövő non-profit, szakmai felelősségbiztosító szervezettel -Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete, továbbiakban: MÜBSE - kötött biztosítás lehetővé teszi a kártérítési ügyek során a károsultak részére történő minimális fedezet meglétét.
A tanulmány elemzi továbbá az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint a sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás mértékével is. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) alapján ez az összeg káreseményenként tizenötmillió forint. A felelősségbiztosítási fedezet minimális összegét a MÜK szabályzata mondja ki, amely káreseményenként 19,2 millió forint. Érdekesség, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítási piacon bár több biztosító is nyújt szolgáltatásokat, azonban az ügyvédek 90%-a MÜBSE-nél rendelkezik felelősségbiztosítással. Ami a biztosítási szerződés megkötését illeti, a szerződés a biztosító és az ügyvéd között jön létre, így a MÜK félként nem vesz részt a biztosítási jogviszonyban. Az ügyvédi kamara a felelősségbiztosításokra vonatkozó szabályzat és a minimumkövetelmények meghatározását biztosítja. A szerző meglátása szerint ez a rendszer némiképp hátrányos lehet az ügyfelekre és a hivatásukat gyakorló ügyvédek számára is, főként az alacsony összeghatár vonatkozásában. Hangsúlyozza a szerző, hogy az ügyvédek részére lehetőséget kínálnak már a káreseményenként 100 millió forint összeghatárig történő biztosításra is, azonban a MÜBSE tagjainak több mint 90%-a nem él ezzel a lehetőséggel.
Összehasonlítva a közjegyzői és ügyvédi felelősségbiztosítási konstrukciókat fontos különbségként taglalja a szerző, hogy a közjegyzők vonatkozásában retroaktív és jövő irányába nyitott fedezet érvényesül. Ezzel ellentétben az ügyvédek tekintetében időben korlátozottabb fedezetnyújtás figyelhető meg. Álláspontja szerint az ügyvédi felelősségbiztosításnak a biztosítás megkötését megelőzően okozott, de a szerződés hatályba lépését követően bekövetkezett és bejelentett kárigényekre is fedezetet szükséges nyújtani. Gyakorlati példaként - hasonlóan a közjegyzői felelősségbiztosítás során már említett -végrendelet készítését hozza fel: egy 1990-ben alakilag hibás magánvégrendelet érvénytelenségének létére a későbbiekben kerül sor, így az 1991. évet megelőző műhibákból eredő károk megtérítésére a biztosító nem nyújt fedezetet.
- 84/85 -
Jogesetek elemzésén keresztül a tanulmány szerzője bemutat kártérítési pereket, amelyek álláspontja szerint igazolhatják az értékhatár emelésének igényét. Életjáradéki szerződéssel kapcsolatos kártérítési igényként 47,8 millió forint és kamatait, míg adásvételi szerződés során 19 millió forint vételárat és 12,2 millió forint elmarad hasznot próbáltak érvényesíteni. Bár a felperesek kereseteit a bíróság elutasította, az érvényesíteni kívánt igényekből levonhatóak következtetések.
A tanulmány utolsó részében a szerző a felelősségbiztosítási konstrukciók lehetőségeinek jövőbeli fejlesztésére tesz javaslatokat. A közjegyzők esetén kialakított felelősségbiztosítási rendszert alkalmasnak és hatékonynak találja. Ismertetésre kerül egy, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében ismert módszer, amelynek bevezetésével az ügyvédi felelősségbiztosítás során a szerződés megszűnése esetén sem maradna fedezetlenül a károsult igénye. További javaslatként fogalmazza meg a szerző egyfajta kvázi kaució bevezetését is, amelynek alapján szintén erősödhetne az ügyvédi felelősségbiztosítás rendszere. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Hajdúszoboszló.
Visszaugrás
