Tanulmányom célja, hogy röviden bemutassa azokat az izgalmas kihívásokat, amelyek nemzetközi szinten már jelen vannak és Magyarországon is észlelhetőek, ezért azokkal mind a nemzetközi, mind a magyar munkaerőpiacnak és jogi szabályozásnak is számolnia kell hamarosan. Ezek a kihívások a digitális technológiák egyre inkább elterjedő alkalmazásából fakadnak. Az információs és kommunikációs technológiák közül jó néhány már Magyarországon teret nyert, ilyenek az okostelefonok, tabletek, applikációk, távoli hozzáférést biztosító eszközök. Várható azonban, hogy a nemzetközi trendekkel összhangban a legújabb digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia (AI), 3D nyomtatás, felhő alapú számítástechnika, Internet of Things[2] és a robotika megváltoztatják a munkaerőpiacot hazánkban is. Ennek a digitális forradalomnak a hatásai jelenleg még kiszámíthatatlanok, az azonban biztos, hogy átalakítja a munkáról alkotott elképzeléseket, és új képességeket igényel majd a munkaerőpiaci szereplőktől.
1. Digitalizációs trendek a munka világában
2. Munkaerőpiaci törekvések
3. A digitalizáció hatásai a tradicionális munkaviszonyokban
4. Az online platformokon keresztül nyújtott munka és annak megítélése
5. Záró gondolatok
A digitalizáció hatására egy másik faktorral is számolni kell, ez pedig az ún. on-demand gazdaság. Az on-demand, vagyis igény alapú gazdaság alatt olyan gazdasági tevékenységet kell érteni, amelyet digitális piacterek és technológia cégek hoztak létre a fogyasztói igények kielégítése érdekében, azonnali hozzáférést biztosítva a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. Ennek köszönhetően a munka végzésének egy olyan formája alakult ki, amelyben a munkát teljesítő személy a digitális platformokon keresztül kerül közvetlen kapcsolatba az ügyféllel a szükség szerint felmerülő feladatok elvégzése érdekében, tipikusan ideiglenes jelleggel. A fogyasztók magatartása és igényei átalakultak, ugyanis egyre inkább a gyors, egyszerű és hatékony megoldásokat keresik, így ennek köszönhetően az on-demand gazdaság páratlan ütemben fejlődik. Ez főleg az Amerikai Egyesült Államokra igaz, Európában egyelőre kisebb mértékben.[3] Sok népszerű szolgáltatás van, amelyet ma már az emberek rendszeresen on-demand gazdasági tevékenység keretében vesznek igénybe. Ilyen például a közlekedés, melynek legelterjedtebb, világszerte - és egy ideig Magyarországon is - működő platformja az Uber. Találunk azonban példákat az utazás[4], ezermester és ház körüli szolgáltatások[5], takarítás[6], sőt mit több, a munkaerő-toborzás[7] területén is bőven.
A technológiavezérelt fejlesztések átalakítják a gyártási és a szolgáltatási szektort egyaránt.[8] Ezek a beépülő technoló-
- 51/52 -
giák egyszerre jelentenek fenyegetést és lehetőségeket a tradicionális értelemben vett munkaviszony szereplőinek. A digitalizációnak köszönhetően a munkavégzés helyi és időbeli kötöttségei oldódnak, rugalmasabbá válnak, így biztosítva nagyobb önállóságot a munkavállalók, illetve a munka eredményének lényegesen jobb ellenőrizhetőségét a munkáltató számára. Ezzel párhuzamosan egyre jobban elmosódnak a munka és a magánélet határai azáltal, hogy a munkavállalók folyamatosan elérhetőek, így különösen nagy figyelmet igényel az egészséges munka-magánélet egyensúly megőrzése. A magánélet védelmét szolgáló javaslatokra és intézkedésekre már most vannak nemzetközi példák, és várható, hasonló intézkedések és rendelkezések tendenciózusan megjelennek mindenütt, ahol a digitalizáció teret nyer magának. Franciaországban például azon cégek, ahol több mint ötven munkavállaló dolgozik és a munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselettel rendelkezik, kötelesek "elérhetetlenség jogát" vagy a digitális eszközöktől való kapcsolat megszakításának jogát belefoglalni ezekkel az érdekképviseleti szervekkel folytatott éves egyeztetésekbe.[9] Mivel a technológia adta rugalmasságból mind a munkáltató, mind a munkavállaló profitálhat, ezért mindkét oldal nyitott a digitalizáció adta lehetőségekre.
A munkaerőpiac is elkerülhetetlenül át fog alakulni, hiszen folyamatosan nő azoknak a munkáknak a száma, amelyek a jövőben automatizálva lesznek, így emberi beavatkozás nélkül elvégezhetőek.[10] Az automatizálás nem csak a repetitív, egyszerű, alacsony képzettséget igénylő munkákat érinti; az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb és összetettebb munkákat is képesek lesznek emberi munkaerő nélkül elvégezni, ez pedig csökkenteni fogja az igényt az alacsony és közepes végzettségű, de kismértékben akár a magasan képzett munkaerő egy része iránt is. Mindezek mellett a digitalizáció elsődlegesen az egyszerű feladatokat automatizálja, így a magasabban kvalifikált munkaerő iránti kereslet fog növekedni. Ezzel párhuzamosan növekvő igény keletkezik olyan kompetenciák iránt, mint a technikai tudás és a kreativitás. Mivel a digitalizáció a munkavégzés hatékonyságát is növeli, így kevesebb ember is képes lesz ellátni ugyanazt a feladatot. Általános félelem a digitalizáció következményei kapcsán, hogy az emberi beavatkozást, munkaerőt igénylő munkák, munkahelyek sokasága fog megszűnni és ez minden bizonnyal így is lesz. Ez azonban csak az érem egyik oldala, hiszen várhatóan új iparágak keletkeznek majd, amelyek új feladatokat adnak és munkahelyeket teremtenek a megfelelően képzett munkaerő részére. Az olyan új technológiák, mint a nagy adatelemzés, additív (3D) nyomtatás, automatizálás, virtuális valóság és az Internet of Things új, kifinomult és komplex termékeket és szolgáltatásokat hoznak magukkal. Ezek az újonnan létrejövő munkakörök, mint az adatszakértők, felhőmérnökök és biztonsági elemzők, magasan képzett munkaerőt igényelnek. Annak érdekében, hogy megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre, az egyes országok oktatási programjainak előrelátóan arra kell helyezniük a hangsúlyt, hogy a technikai, kreatív és vállalkozói készségeket fejlesszék, amelyeket az automatizálás igényel. Bizonyos kompetenciák, mint a komplexitás kezelése, az információs túlterhelődés kezelése, az együttműködés, a rugalmasság és az élethosszig tartó tanulás, felértékelődnek. A munka világa a korszerű szakmai ismeretek meglétén túl megköveteli a digitális kompetencia birtoklását is, hiszen olyan szakemberekre van szükség, akik képesek kezelni a digitális eszközöket.
A magyar munkaerőpiaci szereplők és a kormány is felismerte, hogy az ilyen digitális kompetenciákkal rendelkező munkaerő megteremtésére nagy szükség van. A Szövetség a Digitális Gazdaságért (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) 2016-ban alakult, és alapszabály szerinti célja az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: IKT) szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, az infokommunikáció és a digitalizáció hazai és nemzetközi elismertségének növelése, valamint, az IKT kutatás fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása és végzése.[11] A szövetség honlapján kifejti, hogy a digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényezőként azonosítja az informatikai és digitális munkaerőhiányt, ezért a probléma több elemére kiterjedő átfogó programként elkészítette a Digitális Munkaerő Programot (DMP).[12] A Digitális Munkaerő Program mind a krónikus informatikushiány enyhítéséhez, mind pedig a nem informatikus végzettségű, de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának növeléséhez hozzá kíván járulni. 2017-ben bejelentették, hogy közös programot valósít meg Magyarország kormánya a piaci szereplőkkel és a gazdasági érdekképviseletekkel a Digitális Munkaerő Program keretében. A magyar kormány célkitűzése, hogy rövid távon jelentős változásokat mutasson be: bevezetik a rövid ciklusú, munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló képzési formákat, új célcsoportokat vonnak be a képzésekbe, csökkentik a képzésekbe való belépési korlátokat az e-learning lehetőségek kiterjesztésével a rendszer minden szintjén, továbbá bővítik a tanulói kedvezmények és támogatások körét.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
