Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) és a hamburgi Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht (MPI) által Budapesten 2012. szeptember 24-25-én "Privatrechtskodifikation im 21-sten Jahrhundert - Grenzen und Modelle für einen EU-Mitgliedstaat" címmel rendezett konferencia programja napjaink magánjogi kodifikációinak problematikája köré épült. A kétnapos tudományos ülés tematikai középpontját a jelenleg az Országgyűlés plénuma előtt lévő, Magyarországnak új polgári törvénykönyvet adó törvényjavaslat képezte. Az ELTE ÁJK előadói referátumaikban a magyarországi kodifikációs munka során felmerülő kérdésekről, kételyekről és megoldási irányvonalakról számoltak be. A német vendégek pedig az európai jog és a jogösszehasonlítás területéhez kapcsolódó előadásaikban reflektáltak a magánjogi kodifikáció aktuális problémáira. A konferenciát Király Miklós, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg. Szívhez szóló szavakkal emlékezett meg mesteréről, Mádl Ferencről, akinek emlékét méltóképpen ápolta a konferencia.
Az első referátumot Reinhard Zimmermann professzor, az MPI egyik igazgatója tartotta. "Codification - The Civilian Experience Reconsidered on the Eve of a Common European Sales Law" című előadásában elsőként a klasszikus magánjogi kodifikáció szerepét és az ahhoz szükséges feltételeket elemezte (a modern állam és a jogállamiság kialakulása, a politikai és kulturális egység létrejötte stb.). Ezután azt mutatta be, hogy milyen koncepciók és tévképzetek társulnak a kodifikációhoz. Végül azt vizsgálta meg a közös európai adásvételi jogról szóló rendeletjavaslat (CESL) kapcsán, hogy ma mennyiben van lehetőség az Európai Unió szintjén a magánjog legalább részleges kodifikációjára. Vékás Lajos professzor, az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottságának elnöke (ELTE, Konzeptionelle Fragen einer verspäteten Privatrechtskodifikation) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kelet-közép-európai régió országaiban, így Magyarországon a közelmúltban lezajlott, illetve jelenleg folyó magánjogi (újra)kodifikálás csak történelmi szempontból tekinthető elkésettnek, társadalmi szerepét tekintve két okból sem az. Egyrészt az Európai Unióban megkezdődött, a polgári jogot érintő jogharmonizációs folyamatok (pl. PECL, DCFR és CESL) még nem jutottak olyan fázisba, ami ne engedne teret a tagállami kodifikációnak. Másrészt a régióban az utóbbi években célul tűzött társadalmi és gazdasági változás, nevezetesen a magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaság megteremtése ugyanolyan jelentős átalakulás, mint amilyen a 19. századi klasszikus kodifikációk idején az érintett országokban végbement. Az új Ptk. kapcsán két koncepcionális kérdést emelt ki. Kiállt a monista kódex mellett, mivel a mai világban (egyebek mellett a fogyasztóknak a klasszikus kereskedelmi szerződésekben való megjelenése miatt) nincs szükség külön kereskedelmi jogi szabályozásra. Megállapította továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi magánjogi szabályoknak csak a már kiforrott része ültethető át az új Polgári Törvénykönyvbe; a még folyamatosan csiszolódó rendelkezéseket egy átfogó fogyasztóvédelmi törvénynek kell tartalmaznia, mert csak így kerülhető el a Ptk. ismétlődő módosítása.
A magánjogi kodifikáció koncepcionális kérdéseinek megvitatását követően az előadók a kártérítési jog felé fordultak. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE, The Limits of Codification - Tort Law in the New Hungarian Civil Code) előadásában azt a nézetet tette magáévá, amely szerint a kártérítési jogban a jogalkotás szerepe és lehetőségei korlátozottak, csak azokat a koncepcionális kereteket határozhatja meg a törvényhozó, amelyek segítségével az ítélkezés kiszámíthatósága és méltányossága biztosítható. Referátumában azt vizsgálta, hogy az új Ptk. deliktuális felelősséget szabályozó részének szerinte legfontosabb újításai (a jogellenesség koncepciójának részletes kibontása a törvényben, az előreláthatóság fogalmának bevezetése és a vezető tisztségviselő egyetemleges felelőssége) mennyiben felelnek meg a fenti modell alkalmazásából fakadó feltételeknek. Eike Hoseman (MPI, Verleitung zum Vertragsbruch) előadásában a kártérítési felelősség európai szabályozási módszerei felé fordult: a híres Lumley v. Gye (Wagner) angol jogesettől elindulva jutott el a "Principles of European Tort Law" és a "Draft Common Frame of Reference" megoldásaihoz.
Ezt követően a társasági jog került a konferencia fókuszába. Kisfaludi András professzor (ELTE, Implementation of European Company Law by Default Rules of Hungarian Civil Code) referátumában először ismertette a hallgatósággal az új Ptk. legfontosabb, a társasági jogra kiható koncepcionális változtatásait. Az új kódex a korábbi külön törvényi szabályozást felváltva beemeli a Ptk.-ba a társasági jogot, és megváltozik a szabályozás koncepciója is: a kógenciát felváltja a diszpozitivitás elve. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az európai társasági jog kógens szabályozása hogyan ültethető át a diszpozitiv szabályozás elvére épülő törvénykönyvbe. Felix Steffek egyetemi docens (MPI, Company Law in the European Union, England and Germany: Competition, Influence and Inspiration) a tagállami és uniós szabályozás együttélésének másik vetületére világított rá. A különböző jogrendszerek (az előadás az angol, a német és az uniós jogra fokuszált)
- 124/125 -
által szabályozott társasági formák közötti eltérések nem feltétlenül akadályokat képeznek a gazdasági kapcsolatok további fejlődése előtt, hanem adott esetben a versenyt is elősegíthetik azzal, hogy a különböző szabályrendszerek egymást inspirálják. Véleménye szerint hasonló folyamatok ismerhetők fel az egyes nemzeti fizetésképtelenségi eljárásokban is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
