Buga Imre: A Cstv. gyakorlati megvalósulása 300 lezárt felszámolási eljárás tükrében III. (CH, 2005/3., 11-13. o.)

Regisztrációs díjat fizetett hitelezőik száma

Hajdú-Bihar megyében 100 felszámolásból 58%-ban fordult elő, hogy senki sem fizetett regisztrációs díjat. 24%-ban egy hitelező, 11%-ban pedig 2-3 hitelező fizetett regisztrációs díjat a felszámolás során. Csupán 4%-ban fordult elő, hogy 4-5 hitelező, és 3%-ban, hogy 5-nél több hitelező fizette be a nyilvántartásbavételi díjat.

Heves megyében 100 felszámolásból 44%-ban nem volt nyilvántartásbavételi díj, 33%-ban pedig csupán egy hitelező fizette meg. Csak 19 %-ban fizetett 2-3 hitelező, 1%-ban 4-5, és 3-ban 5-nél több hitelező.

A fővárosban Hajdú-Bihar megyéhez hasonlóan 58%-ban nem fizettek nyilvántartásbavételi díjat a hitelezők. 21%-ban csak egy hitelező, 13%-ban pedig 2-3 hitelező fizetett regisztrációs díjat. Csupán 3%-ban fordult elő, hogy 4-5 hitelező, és 5%-ban, hogy 5-nél több hitelező fizetett.

A fentiek alapján jól látszik, hogy a Cstv. törvénymódosításainak hatására a nyilvántartásbavételi díjat fizető hitelezők aránya rendkívüli mértékben lecsökkent. A két megyében és a Fővárosban átlagosan 53%-ban nem fizettek regisztrációs díjat a hitelezők.

A felszámolóknak a vagyontalan cégek eljárásánál, függetlenül attól, hogy a hitelezők nyilvántartásbavételi díjat nem fizetnek be, a Cstv.-ben előírt feladataikat el kell végezniük.

A befizetett regisztrációs díjak összege

Az 1999. évben befizetett 420 millió Ft-os nyilvántartási díjjal szemben 2000. évben, a fenti módosítás következményeként, ennek kevesebb, mint a negyedét fizették be a hitelezők a követelésük érvényesíthetősége érdekében a FOE tájékoztatása szerint.

Az alábbi táblázat adatsorai szerint láthatóan összvolumenében és leginkább az állami hitelezőknél az 1999. évi több mint 400 millióhoz képest jelentősen csökkentek a nyilvántartásbavételi díjak. (Forrás: a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala)

A táblázatból jól látszik, hogy a felszámolásokat elsősorban az ún. "egyéb" hitelezők finanszírozzák, amely vállalkozások jó része komoly veszteségeket könyvelhet el az eljárás végeztével, és esetleg önmaga is csődközeli állapotba kerülhet.

A Hajdú-Bihar megyében megvizsgált 100 felszámolásban 42%-ban fizettek a hitelezők regisztrációs díjat. A hitelezők által befizetett összeg összesen 1 265 050 Ft volt, ami a 42 felszámolásra vetítve felszámolásonként 30 120 Ft-nak, 100 felszámolásra vetítve pedig átlagosan 12 650 Ft-nak felel meg.

Heves megyében 100 felszámolásból 56%-ban fizettek a hitelezők regisztrációs díjat. A hitelezők által befizetett összeg itt 1 267 546 Ft volt, ami az 56 felszámolásra vetítve felszámolásonként 22 635 Ft-ot, 100 felszámolásra vetítve pedig átlagosan 12 675 Ft-ot jelent.

A fővárosban lezárt 100 felszámolás közül - Hajdú-Bihar megyéhez hasonlóan - 42%-ban fizettek a hitelezők regisztrációs díjat. A hitelezők a 42 felszámolásban összesen 976 886 Ft regisztrációs díjat fizettek, ami a 42 felszámolásra lebontva 23 259 Ft-ot, 100 felszámolásra vetítve pedig átlagosan 9769 Ft-ot jelent.

Hitelezői igények alakulása

Harmincnégymilliárd forintnak veszett nyoma 10 év alatt - legalábbis ezt állítja egy felszámolási ügyekben nagy gyakorlatot szerzett fővárosi bíró a saját praxisára vonatkozóan. Ekkorára tehető ugyanis az az összeg, amelyet a hitelezők a bíróság előtt eredménytelenül próbáltak meg az adós cégekkel szemben érvényesíteni 1992 és 1999 között. Pontos adat egyébként azért nincs, mert senki sem vállalkozott arra, hogy összesítse a bíróságok előtt lévő valamennyi felszámolási ügyet, s ily módon kiszámolja a roppant vagyontömeget. A szakemberek becslése szerint ugyanakkor ennek az irdatlan számnak a többszörösét, az ezermilliárd forintot is meghaladj a az az érték, amelyik egyszerűen köddé vált. A FOE adatai szerint míg a rendszerváltást követő első években a hitelezői igényeknek körülbelül 3 százalékát elégítették ki, addig 1997 és 2001 között már csak alig 1 százalékát.

A Hajdú-Bihar megyében megvizsgált 100 felszámolásból 22%-ban a hitelezői igények összesen az 1 millió Ft-ot sem érték el. A legtöbb esetben, 42%-ban a hitelezői igények összesítve 1 és 5 millió Ft közé estek.

13%-ban fordult elő, hogy ez az összeg 5 és 10 millió Ft közé esett, és 20%-ban, hogy a hitelezői igények összesen 10 és 50 millió Ft közé estek. Sajnos arra is volt egy példa, hogy az összes hitelezői igény

Hitelezőik által befizetett regisztrációs díj összege (eFt)

az 50 millió Ft-ot is meghaladta, és 2%-ban még az is előfordult, hogy ez a szám 100 millió Ft fölé kúszott.

Heves megyében a megvizsgált felszámolások alapján leggyakrabban, konkrétan 100-ból 45%-ban azzal találkozott a felszámoló, hogy a hitelezői igények összege az 1 millió Ft-ot sem érte el. Mintegy 30%-nál esett ez az összeg 1 és 5 millió Ft közé, és 9%-nál 5 és 10 millió Ft közé. A Heves megyében tevékenykedő felszámolók 100 esetből 13%-ban találkoztak 10 és 50 millió Ft közé eső hitelezői igénnyel, valamint 3%-ban az is előfordult, hogy a hitelezők követeléseinek összege az 50 millió Ft-ot meghaladta.

A fővárosban csupán 17%-ban tudtak a hitelezői igények 1 millió Ft alatt maradni, míg 37%-ban összértékük 1 és 5 millió Ft közé esett. Mindössze 7%-ban fordult elő, hogy a hitelezői igények összesítve 5 és 10 millió Ft közé estek, viszont 29%-ban találkoztak a fővárosi felszámolók 10 és 50 millió Ft közötti hitelezői igénnyel.

Ezen túlmenően 4%-ban 50 millió Ft felett, 6%-ban pedig 100 millió Ft felett nyújtottak be hitelezői igényt az adós céggel szemben.

Fentiek alapján látható, hogy a 300 felszámolásban a leggyakoribb eset az, amikor a hitelezői igények összértéke 1 és 5 millió Ft közé esik. Ez az esetek 36%-ában következett be. Ezt követi 28%-kal az 1 millió Ft alatti, illetve 21%-kal a 10 és 50 millió Ft közé eső hitelezői igény. ■