A Csődtörvény 2006. július 1-jével hatályba lépett 2006. évi VI. törvénnyel történt nagy mértékű módosítása után azt vártuk, hogy ilyen jelentőségű változtatásra a közeljövőben nem kerül sor anélkül, hogy a korábbi módosítások hatását fel lehetne mérni.
A 2006. évi VI. törvénnyel a törvényalkotó a jogszabály két leglényegesebb pontjához nyúlt hozzá, egyrészt a felszámolás megindításának feltételeihez (fizetésképtelenségi okok), másrészt pedig a kielégítési sorrendhez, tehát a már megindult felszámolás során összegyűjtött vagyon szétosztásának kérdéséhez. Ez a két alappillér határozza meg a felek magatartását az eljárásban, az egyik az eljárások megindulását megelőzően, illetve az eljárások első fázisában, míg a kielégítési sorrend milyensége a felek szerződéskötési magatartását, illetve a hitelezők felszámolás során tanúsított viselkedését befolyásolja.
A gyakorlat ki sem alakulhatott, amikor megérkeztek az első hírek arról, hogy a törvényelőkészítés műhelyében újabb módosítások készülnek, mégpedig ismét a fizetésképtelenségi okokhoz akarnak hozzányúlni, részben a korábbi hiányosságokat kipótolni, részben pedig újra (vissza?)szabályozni a fizetésképtelenségi okok közül leggyakrabban használtat. A hírek sajnos igaznak bizonyultak, s a jogszabályelőkészítők anélkül írtak új szöveget a Csődtörvény 27. § (2) bekezdés a) pontjára, s ennek megfelelően módosították a kapcsolódó rendelkezéseket, hogy megnézték volna, vajon milyen hatással volt a korábbi - még nem egészen 1 éves - új rendelkezés a gazdaságra, beigazolódtak-e a félelmek, amelyek hozzájuk kapcsolódtak, nem gondolták végig az új rendelkezéseknek az eljárást módosító hatásait, egyáltalán az alkalmazhatóságukat.
Időben előbb született a 2007. évi LXI. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról (MK 75. szám), melyet a továbbiakban Módosítás 1. néven fogok emlegetni. A törvény rendelkezéseinek többsége már a kihirdetést követő napon 2007. június 16-án hatályba lépett, van olyan rendelkezése, amely 2007. szeptember 1-jén fog, s van olyan, amely csak 2008. január 1-jén - ha hatályba lép -, de erről majd később szólok.
Másodjára született meg a 2007. évi LXXVIII. törvény a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról (MK 83. szám) - ennek a neve a továbbiakban: Módosítás 2., ez a törvény a kihirdetését (2007. június 29.) követő 8. napon lépett hatályba, tehát 2007. július 7-én.
Mit tartalmaznak a törvénymódosítások s mi a következményük?
A módosítások néhány, a 2006. évi VI. törvényben elrontott rendelkezések kijavításán felül alapvetően három dologgal foglalkoznak:
- a csődeljárás egyes rendelkezéseinek módosításával,
- a fizetésképtelenségi okokkal és
- a hitelezői igénnyel rendelkező tulajdonosok kielégítési jogával a zálogjoggal biztosított követelések tekintetében és a kielégítési sorrendben [57. § (1) bekezdés h) pont].
Tekintettel arra, hogy 2006-ban egész évben országosan összesen 8 csődeljárás volt, ennek gazdasági jelentősége jelenleg még igen kicsiny, ezért inkább nézzük először a fizetésképtelenségi okokkal kapcsolatos módosítást.
Az ismertetés technikájaként azt választottam, hogy egy-egy intézménynél kiemelem, melyek léptek hatályba 2007. június 16-án, melyek július 7-én és melyek fognak szeptember 1-jén, illetve 2008. január 1-jén, ugyanis előfordult, hogy egy szakasz különböző bekezdéseit a két különböző törvény módosította különböző hatályba lépési időponttal.
Mindkét módosítás esetén a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetén kell a rendelkezéseket alkalmazni.
A 2006. évi VI. törvénnyel történt módosítást követően négy fizetésképtelenségi okot tartalmazott a Csődtörvény, melyből a 27. § (2) bekezdés a) pontjának új megfogalmazására, s a hozzá kapcsolódó IM rendelet létrehozására azért került sor, hogy a felek és a bíróság számára is tisztábbá váljanak a viszonyok, még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtása előtt megismerhesse a hitelező az adós álláspontját, s ha az adós vitatja a követelést bármilyen indokkal, akkor a hitelező ne a felszámolási eljárást válassza a követelés behajtásának eszközéül, hanem azonnal peres eljárást kezdeményezzen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
