Az 1990. január 1-jén hatályba lépett 1989. évi 23. számú tvr. (Ctvr.) 23. §-24. §-ai iktatták be azokat a rendelkezéseket, amelyeknek következtében lehetőség nyílt a székhelyükön fel nem lelhető cégek hivatalbóli - felszámolási és végelszámolási eljárás lefolytatása nélküli - törlésére. A jogszabály az új jogi lehetőséget azzal indokolta, hogy a cégnyilvántartás közhitelességével állna ellentétben, ha abban olyan vállalkozásokat is nyilván kellene tartani, amelyek valójában már nem léteznek, tevékenységet nem folytatnak, és velük a kapcsolat sem székhelyükön, sem képviselőjük útján nem vehető fel. Ezeknek az úgynevezett fantomcégeknek rendszerint feltalálható vagyona sincs, vagy ha lenne is, azok felkutatása - a céggel, képviselőjükkel való kapcsolat hiányában - gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
A hivatalbóli törlési eljárás szabályrendszere az évek folyamán, - egészen az 1997. évi CXLV. törvénnyel (Ctv.) történt hatályon kívül helyezéséig, 1998. június 16-ig - több alkalommal módosult, változatlan volt azonban abban a tekintetben, hogy a törlés következtében, és az azt követő időre nem oldotta meg a megmaradt/esetlegesen megmaradt vagyon sorsát, és a rendezetlen hitelezői igényeket. A bírói gyakorlat is egyértelmű volt, a hivatalból történt törlési eljárás során, az eljárás megakasztására csak olyan kifogás, illetve bejelentés volt alkalmas, amely a cég fellelhetőségére nézve tartalmazott adatokat.
Kétségtelenül, ez az eljárás jó eszköze volt a "rendcsinálásnak". Az évek folyamán azonban egyre több gondot okozott az egyéb szervek, hatóságok által vezetett, szintén közhitelesnek minősülő nyilvántartásokban szereplő, korábban a hivatalból törölt cég tulajdonában állt vagyontárgyak helyzete, a kielégítetlenül maradt, nemegyszer jelentős köztartozásként jelentkező hitelezői igények rendezetlenségéről nem is beszélve.1
A Ctvr.-t felváltó Ctv. eredeti, első szövege maga sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, a probléma megoldását azonban már nem lehetett kikerülni. A gazdasági élet által kikényszerített, a vagyonrendezésről szóló rendelkezések meghozatalára - a Ctv.-be történt, 58/C. §-58/G. §-ok alatti beillesztéssel - a 2003. évi XLIX. törvény 30. §-ával került sor. Az új, önálló, nemperes eljárás szabályainak hatályba lépése 2004. január 1-jén megtörtént, alkalmazni az ezt követően indult eljárásokban lehet. Az említett törvény azonban nem csak a vagyonrendezési eljárást iktatta be, hanem 29. §-a módosította a hivatalbóli törlési eljárás szabályait is, és ez utóbbi a 2005. évi LXIX. törvénnyel, 2005. július 7-i hatállyal újból módosításra került.
A két új rendelkezés a vagyonrendezés pontján találkozik egymással. A hivatalból történő törlési (2005. július 7-től törlési) eljárás új szabályai ugyanis már figyelemmel vannak a rendezetlenül maradó vagyoni kérdésekre, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy az eljárás közzétételt követő szakaszába a hitelezők, vagy egyéb érdekeltek is bekapcsolódhassanak, a cég vagyonára, és saját hitelezői igényeikre nézve bejelentést tegyenek. A cégbíróságnak intézkednie kell az egyéb, közhiteles nyilvántartást vezető hatóság megkeresése iránt is, az eltűnt cég esetleg nyilvántartásban szereplő vagyontárgyainak felkutatása érdekében. Ha a cégnek vagyona van, törlésre nem kerülhet sor, az eljárás megszüntetése mellett intézkedni kell felszámolási eljárás lefolytatása felől. (Ctv. 57. §, 58. §-ok) Az új szabályok jelentősége tehát igen nagy, mivel évtizedes problémát kísérelnek megoldani az eltűnt cégek hátramaradt, rendezetlen vagyoni kérdéseinek rendezésével.
A leggondosabban lefolytatott törlési eljárás mellett sem hárítható el, hogy a törlést követően ne kerüljenek elő olyan további vagyontárgyak, amelyeknek a jogi sorsa felől intézkedni kell. Erre az esetre született meg a vagyonrendezési eljárás új intézménye, amely az említett módon a Ctv. szabályai között, 58/C. §-58/G. §-ok alatt került beiktatásra.
A vagyonrendezési eljárás szabályai röviden az alábbiak szerint foglalhatók össze:
A Ctv. 58/C. § (1) bekezdés értelmében vagyon-rendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból -lefolytatni, ha hivatalból történő törlési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyon kerül elő, melynek a törölt cég volt a tulajdonosa. A (3) bekezdés kimondja, hogy az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyonra tulajdoni igényt támaszt. A (4) bekezdés értelmében hivatalból kell lefolytatni a vagyonrende-zési eljárást, ha a közhiteles nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.
A Ctv. 58/D. § (2) bekezdése kimondja, hogy kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén, ha egyértelműen megállapítható, hogy a megjelölt vagyontárgy a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását. A (4) bekezdés alapján a vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő végzésben a bíróság vagyonrendezőt rendel ki, és felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait (részvényeseit), hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket 30 napon belül a vagyonrendező-nek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat.
A Ctv. 58/E. § (1) bekezdése értelmében az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) szerint értékesíti. A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál.
A Ctv. 58/F. § (1) bekezdésének megfelelően a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatot készít. A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és végzéssel határoz a vagyonrendező költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges intézkedések megtételére.
A Ctv. 58/G. § (1) bekezdés értelmében, ezek a szabályok megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a cég törlésére végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően került sor, de a cég törlését követően olyan vagyon kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.
A vagyonrendezési eljárás szabályai jól alkalmazhatónak tűnnek, mégis egyes rendelkezései komoly értelmezési problémákat vetnek fel. Értelmezésre szorul a
- vagyon fogalma,
- az eljárást kezdeményezők köre, és a
- vagyonrendező jogköre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
