A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban címmel 2018 márciusában tanulmánykötet jelent meg, amely az Európai Unió tagországaiban, elsősorban a parlamenti választásokkal kapcsolatos különböző jogintézményeket ismerteti.[1] A kötetben megjelent tanulmányhoz képest jelen dolgozat tárgya tágabb, de egyúttal szűkebb is. Tágabb, mert nem kizárólag a parlamenti választások során alkalmazható jogorvoslatokat vizsgálja, de szűkebb a vizsgált országok körének tekintetében. A szűkítést a vizsgálat részletessége indokolja, amely azonban nem teszi lehetővé, hogy valamennyi uniós tagállam választási jogorvoslatait olyan részletesen bemutassa, ahogyan azt az itt kiválasztott országok esetében lehetséges. Azonos az összehasonlító módszer alkalmazása azzal a különbséggel, hogy itt a vizsgált államok jogi szabályozása az elsődleges forrás, kevésbé a szakirodalom. Végezetül röviden indokolni szükséges, hogy miért e három államra esett a választás. Egyfelől cél volt két egymástól gyökeresen eltérő jogrendszer szembeállítása. Mivel a választási rendszer a közjog szabályozási tárgya, azt is lehet mondani, hogy két különböző modell szembeállításáról van szó. Így a két tanulmányra osztott munka első része az Egyesült Királyságot, míg második része Franciaországot ismerteti azzal, hogy az angolszász modellhez tartozó - de az Egyesült Királyságtól soktekintetben eltérő - Írország választási jogorvoslatainak rövid bemutatására is lehetőség nyílt.
Az Egyesült Királyság választópolgárainak többsége a közelmúltban úgy döntött, hogy elhagyják az Európai Uniót. A vizsgált ország kiválasztását nem csak ez az aktualitás indokolta. Az Egyesült Királyságnak nem csak a választási rendszere, hanem a jogrendszere, jogfelfogása is nagymértékben különbözik a magyartól, lévén egy másik jogcsalád meghatározó tagja. A két jogrendszer különbözősége tehát önmagában is érdekesé teszi a választási jogorvoslatok sajátosságainak feltárását. Ugyanakkor az angol jogrendszer átlagos ismerete alapján feltételezhető, hogy e területen is meghatározó a bíró alkotta szokásjog, valamint, hogy a rendes bíróságok járnak el.[2] E feltételezésez képest meghatározó a törvényi szabályozás (statute law) szerepe, amely törvényi szabályozás jelentős mértékben különbözik a hazai választási jogi szabályozástól. Számunkra különös, hogy a választási jogorvoslatok szabályozásához szorosan kapcsolódnak büntetőjogi szankciók, vagyis igazolódik az a tététel, hogy az angol jogban valójában nincs jogági elkülönülés. További sajátosság, hogy nagy számban érvényesülnek különös szabályok az egyes országrészek vonatkozásában. Egyes esetekben ez azt jelenti, hogy Angliához viszonyítva formálisan speciális, tartalmát tekintve azonban szinte azonos szabályokat kell alkalmazni Skóciában vagy Észak-Írországban.
Az Egyesült Királyságban a választási eljárásban alkalmazható jogorvoslatokat szabályozó két jogszabály az Electoral Administration Act 2006, amit 2006. július 11-én fogadtak el, valamint az 1983-ban megalkotott Representation of the People Act 1983, amely több korábbi törvény által szabályozott tárgykört rendezett egységes törvényi formában.[3] A két törvény közül a később elfogadott Electoral Administration Act 2006 módosította az 1983-ban megalkotott törvényt, így például új választási bűncselekményeket vezetett be és meghatározta a tényállásukat.[4]
A választási eljárásban igénybe vehető jogorvoslatok két csoportba sorolhatók. Az eljárási hibák esetén igénybe vehető jogorvoslatok, amelyben választási szerv dönt, valamint a bírósági útra tartozók. Előbbieket az Electoral Administration Act 2006 szabályozza "Correc-
- 496/497 -
tion of procedural errors" címmel, amit eljárási hibák kijavítása elnevezéssel fordíthatunk le magyarra. A választási jogszabályok megsértésének másik típusa és így az igénybe vehető jogorvoslati eszközök büntetőjogi jellegűek, illetve ezeket Magyarországon a büntetőjog szabályozza és a felelősségre vonás is büntetőeljárás keretében lehetséges. Tetten érhető tehát a két rendszer közötti jelentős különbség többek között abban, hogy az Egyesült Királyságban a választási eljárást szabályozó törvény a jogági tagozódást figyelmen kívül hagyva, büntetőjogi tényállásokat és szankciókat is intézményesít, valamint lehetővé teszi büntetőjogi szankciók kiszabását. További sajátosság, hogy ezeket a szankciókat különbíróságok alkalmazzák, nem büntetőbíróságok.
Az eljárási hibák kijavítására a returning officer jogosult. A returning officer nem csupán az Egyesült Királyságban, de más angolszász államokban is - például Kanada, Ausztrália - a választások egyik kulcsszereplője. Minden egyes választókerületben a returning officer az a kinevezett tisztviselő, aki a felelős a választások lebonyolításáért és bejelenti a hivatalos választási eredményt. Az egyik legfontosabb feladata végrehajtani a választások kiírásáról szóló államfői határozatot, pontosabban az azt elrendelő parancsot (writ of elections).[6]
A returning officer tisztségét más tölti be a parlamenti és más a helyhatósági választáson, valamint különbség van abban a tekintetben is, hogy melyik országrészben működik a returning officer. A parlamenti választásokon Angliában és Walesban a returning officer tisztségét a választókerület kialakítása függvényében az alábbiak töltik be: a megyei sheriff, a városi önkormányzat képviselőtestületének elnöke vagy a polgármester a helyi önkormányzat jogállásától függően.[7] Skóciában fő szabály, hogy minden olyan helyi önkormányzat képviselő testülete, amelyiknek területe megegyezik a választókerülettel, kinevez egy returning officert. Ha a választókerület több helyi önkormányzatot is átfog, akkor a returning officert a belügyminiszter nevezi ki. Skóciában törvényi előírás, hogy a helyi önkormányzat köteles a returning officer számára hivatali helyiséget biztosítani.[8] Észak-Írországban valamennyi egyéni választókerületben egy államilag kinevezett tisztviselő látja el a returning officer feladatait, a Chief Electoral Officer, akit a feladatai ellátásában helyettesek segítenek.[9]
A helyhatósági választásokon az adott választókerületben a returning officert a helyi önkormányzat testülete választja, így megyei (county), városi (district) és községi (parish) szinten Angliában (leszámítva Nagy-Londont), míg county, county borough és community szinten Walesben.[10] A törvény úgy rendelkezik, hogy Skóciában returning officert választ minden helyhatóság képviselő testülete, aminek a fogalmát a skót helyi önkormányzati törvényből - Local Government (Scotland) Act 1973 - lehet megtudni.[11] Mindent összevetve, funkcióját tekintve a returning officer nagyjából a magyar választási bizottsághoz hasonlítható, mert az ő feladata a jogorvoslatok elbírálása és az eredmény megállapítása, ugyanakkor egyes igazgatási feladatait Magyarországon a választási iroda, illetve annak vezetője látja el.
A törvény az eljárási hibák kijavítását célzó jogorvoslat szabályait - legalábbis magyar szemmel nézve - meglehetősen általánosan, a jogalkalmazónak tág értelmezési lehetőséget biztosítva fogalmazza meg.[12] A szabály szerint a returning officer jogosult olyan intézkedéseket tenni, amelyeket alkalmasnak tart arra, hogy orvosolja az általa vagy más, erre feljogosított szerv által végzett olyan cselekményt vagy mulasztást
- amelyet a returning officer vagy más, erre feljogosított szerv a választással kapcsolatban végzett és amely
- a választásra vonatkozó jogszabályt vagy bármely rendelkezést sért.
Az "alkalmasnak tartott intézkedések" köréből a törvény kizárja a szavazatok újra számlálását abban az esetben, ha a választás eredményét már kihirdették. A törvény egyéb iránymutatást nem ad arra nézve, hogy a jogsértő cselekményt vagy mulasztást hogyan kell orvosolni, azt az eljáró returning officer szabad belátására bízza. A törvényi szabályozás kifejti azt is, hogy mit kell érteni a "más, erre feljogosított szerv" fogalmán: az electoral registration
- 497/498 -
officer, a presiding officer, a returning officer-nek árut vagy szolgáltatást nyújtó szerveket (illetve személyeket), valamint ezek helyettesítését ellátó személyeket, továbbá a választások során e szervek - a választás során betöltött hivatalos funkciójával kapcsolatos - munkájának támogatásával megbízott személyeket az alkalmazásuk ideje alatt.
A választópolgárok nyilvántartásba vételéért felelős kinevezett állami tisztviselő a registration officer. A registration officer dönt a választópolgárok választói névjegyzékbe történő felvételéről. A Representation of the People Act 1983 úgy rendelkezik, hogy Angliában és Skóciában minden helyi önkormányzati tanácstestület az illetékességi területén, választókerületenként egy registration officert nevez ki. Walesben ugyanez a megyei tanács (county council) feladata, Észak Írországban pedig, a registration officer feladatát minden választókerületben egy tisztviselő, a Chief Electoral Officer for Northern Ireland látja el. A registration officer döntése ellen bírói jogorvoslat vehető igénybe.[13]
Angliában és Walesben a megyei bírósághoz lehet fordulni a registration officernek a választójogi névjegyzékbe történő felvételi kérelemnek helyt adó és a kérelmet elutasító - bármely, a Representation of the People Act 1983 hatálya alá tartozó - döntése ellen. A jogorvoslati kérelem benyújtásának azonban feltétele, hogy a kérelmező a registration officer által lefolytatott eljárás során, amennyiben idézték, személyesen megjelent vagy képviseltette magát, valamint kérelmét a megadott határidőn belül nyújtotta be. Sajátos szabályok vonatkoznak Skóciára és Észak-Írországra elsősorban az eljáró bíróság kijelölése tekintetében.[14] A registration officernek megfeleltethető önálló tisztség hazánkban nincs. Ezeknek a feladatoknak a jelentős részét Magyarországon a települési önkormányzat jegyzője látja el.
Az angol jogrendszer sajátosságaiból adódóan nem meglepő, hogy a vizsgált választási jogszabályok meghatároznak olyan cselekményeket, amelyek a magyar jogban választási bűncselekményeknek - a Btk. szerint a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek - minősülnek. Ezek elnevezése: electoral-offences. A két választást szabályozó törvény nem csak a büntetendő cselekmények tényállását határozza meg, hanem rendelkezik a büntetőjogi szankciókról, valamint az eljárás szabályait is meghatározza.
A választási eljárásban a jogellenes és tiltott cselekményeknek különböző kategóriái vannak, mégpedig a tett súlya alapján. Az offence, mint összefoglaló elnevezés az enyhébb választási jogszabálysértéseket jelenti, amihez képest a választási bűncselekményeknek két önálló és súlyosabban büntetendő, eltérő jogkövetkezményekkel járó csoportja van: a tisztességtelen gyakorlat (corrupt practice) és a jogellenes gyakorlat (illegal practice).
Offences
A Representation of the People Act 1983 I. része (Part I.) külön fejezetben foglalja össze az enyhébb választási bűncselekményeket (offences). Tiltja és bünteti a törvény más választópolgár szavazati jogának gyakorlását, legyen az élő vagy halott személy (!), valamint ennek elősegítését (personation).[15] A Btk. ezt úgy fogalmazza meg, hogy jogosultság nélkül szavaz, ami csupán azért nem minden részletében fedi az angol megfogalmazást, mert az angol tényállásban szerepel a cselekmény elősegítésének, előidézésének, felbujtásának és az arra való javaslattétel tilalma is, amelyeket a mi jogunkban a büntetőjog általános rész szabályozása alapján lehet büntetni.
A jogosulatlan szavazás esetköre ezen kívül - és a Representation of the People Act 1983 ezeket önálló tényállás megfogalmazásával minősíti bűncselekményeknek - az is, ha vala-
- 498/499 -
ki úgy szavaz - akár személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján - hogy választójogát nem jogosult gyakorolni (legal incapacity), valamint, ha valaki több alkalommal is lead szavazatot ugyanazon a választáson ugyanazon vagy másik választókörzetben, illetve postai úton vagy meghatalmazással. A törvény ezen kívül a jogosulatlan szavazásnak minden lehetséges esetét külön tényállásban tiltja abban az értelemben, hogy a szavazat leadásának három féle módja közül csak azzal az eggyel lehet élni, amelyre a választópolgár jogosult, tehát például aki meghatalmazással kíván szavazni és ezt bejelentette, nem szavazhat sem postai úton, sem személyesen, kizárólag az általa választott módon. Ezeket a tényállásokat a törvény nem nevezi meg külön-külön, hanem mindegyiket az "egyéb választási bűncselekmények" (other voting offences) cím alatt foglalja össze.[16] A Representation of the People Act 1983 alapján büntetendő a választásokkal kapcsolatos hamis nyilatkozattétel (offences as to declarations), így például valaki hamisan nyilatkozik helyi kötődéséről (declaration of local connection), ami következtében lehetősége nyílik jogosulatlanul szavazni.[17]
Külön rendelkezik a törvény a postai úton és a meghatalmazással történő szavazás kezdeményezése során elkövethető visszaélésekről (offences relating to applications for postal and proxy votes). Ennek több lehetséges esete van.[18] Ennek értelmében, tilos más - elő, halott vagy nem létező - személy nevében kérelmezni, hogy postai úton vagy meghatalmazással szavazhasson vagy tilos más módon valótlan nyilatkozatot tenni a postai úton vagy a meghatalmazással történő szavazás kérelmezésével kapcsolatban. Tilos a returning officertől vagy a registartion officertől választásra jogosult személy címére a beleegyezése nélkül a postai szavazás során használatos szavazólapot kérelmezni, vagy bármilyen kommunikációt folytatni a postai úton, illetve meghatalmazással történő szavazással kapcsolatban. Végül, tilos akadályozni a postai úton vagy a meghatalmazással történő szavazással kapcsolatos kommunikációt, valamint megakadályozni, hogy a postai úton történő szavazás során használt szavazólap eljusson a címzetthez. Ezek a cselekmények azonban csak azzal a további feltétellel - valójában tényállási elemmel - minősülnek bűncselekménynek, ha ezeket parlamenti vagy önkormányzati választások során követik el. További feltétel a célzatosság: mást megakadályozzanak választójoga gyakorlásában, illetve az elkövető maga vagy más személy számára szavazatot szerezzen, illetve az elkövető maga vagy más személy számára pénzt vagy egyéb anyagi javakat szerez, vagyis a nyereségvágy. A törvény büntetni rendeli a cselekmény elkövetése körében a felbújtót és a bűnsegédet is. Érdekes jogtechnikai megoldás, hogy formálisan e törvényhely nem alkalmazható a skót önkormányzati választások során, de ami ennél is érdekesebb, hogy a törvény rögtön ezt következő rendelkezése szinte azonos szabályokat rendel alkalmazni a skót helyhatósági választásokon.[19]
Különös, de a választási bűncselekmények között találunk egy "hivatali kötelezettség megszegése (breach of official duty) elnevezésűt.[20] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a lehetséges elkövetők körét a törvény leszűkíti az alábbi személyekre: Clerk of the Crown (Észak-Írországan Clerk of the Crown for Northern Ireland), sheriff clerk[21], registration officer, returning officer, presiding officer[22]; valamint bárki, aki a parlamenti vagy az önkormányzati választások után elszámolni felelős a felhasznált szavazólapokért és más okiratokért, beleértve az eredményt rögzítő űrlapot, a választási költségekkel kapcsolatban tett nyilatkozatokat; továbbá az univerzális postai közszolgáltató által megbízott személyek; valamint mindezen személyek helyett eljáró és általuk megbízott személyek.[23] További jelentősége van a korábban megismert - és az Electoral Administration Act 2006, Section 46 által intézményesített - eljárási hibáknak és azok kijavításának, mert a returning officer - bűnösség hiányában - mentesül a felelősségre vonás alól akkor, ha az általa vétett jogellenes cselekményt vagy mulasztást teljes mértékben orvosolja.
A jelölőcédulák és szavazólapok meghamisítása (tampering with nomination papers, ballot papers, etc.) összefoglaló elnevezés több cselekményt is tilalmaz. Ezek közül egyik vagy másik a hazai gyakorlatban is előfordul, azonban a hazai jog ezek közül nem mindet minősíti bűncselekménynek, hanem "csak" a választási jogszabály megsértését jelentik. Figyelemre méltó a törvény e cselekményeket összefoglaló cikke
- 499/500 -
(section) címében az "etc." vagyis a "satöbbi" kifejezés, ami meglepő jogszabályszerkesztői megoldás.[24] A parlamenti és az önkormányzati választásokon tilos a jelölőcédulát, a szavazólapot, a szavazólapon a hivatalos jelzést, illetve a személyazonosító nyilatkozatot továbbá a választások során a levélszavazás útján alkalmazott hivatalos borítékot megváltoztatni vagy csalárd módon megrongálni. Tilos szavazólapot más számára átadni, leszámítva, ha a hatóság hivatalosan, feladatát teljesítve adja át. Tilos a szavazatgyűjtő urnába a jogi szabályozás által meghatározott szavazólapon kívül - csalárd módon - más papírt beledobni, mint amit a törvény megenged.[25] Szintén tilos - és ennek tényére érdemes felhívni a figyelmet az itthon előfordult vagy vélhetően előfordult, de legalábbis bejelentett jogsértések ismeretében -a szavazólapot csalás céljával kihozni a szavazóhelyiségből.[26] Leszámítva a hivatalos szervnek a választás lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét, tilos a szavazatgyűjtő urnát és a szavazólapokat tartalmazó csomagot kinyitni, elmozdítani és megrongálni, valamint ezeket a cselekményeket megkísérelni.[27] A fenti tényállások minősített esete, ha ezeket a cselekményeket a returning officer, a presiding officer vagy a választások során kirendelt tisztviselők követik el. Ezekben az esetekben a kiszabható büntetés elérheti a két év szabadságvesztést.
Tisztességtelen gyakorlatnak (corrupt practice) minősíti, ezért tiltja és bünteti a törvény a hamis adatközlést (false statements in nomination papers etc.). Ez a returning officernek a választási eljárás során teljesített valótlan adatközlést jelenti, mint például a személyes adatok vagy a választójoggal kapcsolatan megtett nyilatkozatok, azzal a feltétellel, hogy a cselekménynek tudatosnak kell lenni, vagyis az elkövető tud arról, hogy a hamis információt szolgáltat.[28]
A választások titkossága biztosításának kötelezettsége[29] (requirement of secrecy) számos cselekmény gyűjtőneve, amelyek közül egyesek mindenkit köteleznek, de vannak olyanok, amelyek csak a választások során feladatot teljesítő szerveket vagy tisztviselőket kötik. A returning officer, a presiding officer, valamennyi a szavazóhelységben szolgálatot teljesítő tisztviselő továbbá a jelöltek és a politikai pártok megbízottjai, illetve a választási megfigyelők kötelesek biztosítani, hogy a választás titkos legyen és kötelesek mások munkáját e célból segíteni. Ugyanez a törvényhely titoktartási kötelezettséget is előír, amelynek keretében a nevezett személyek az urnák zárása előtt senkinek nem adhatnak információt arról, hogy - név vagy azonosítószám szerint - melyik szavazópolgár vett fel vagy nem vett fel szavazólapot és adott le, vagy nem adott le szavazatot. A szavazatok megszámlálásánál jelen lévő személyek is kötelesek a szavazás titkosságát biztosítani: nem rögzíthetik, valamint nem kísérelhetik meg rögzíteni a szavazólapok hátoldalán lévő sorszámot vagy más azonosító jelet, továbbá nem adhatnak tovább a szavaztok számlálása során megszerzett információt. Hasonló, ezt biztosító külön szabályok vonatkoznak a levélszavazás során a választási folyamatban részt vevőkre.
A titkosság biztosításának kötelezettsége körében vannak mindenkire vonatkozó szabályok. Tilos a választópolgárral bárminemű kapcsolatot létesíteni, miközben a szavazatát a szavazólapra írja, valamint információt szerezni vagy az információszerzést megkísérelni a szavazóhelyiségben arról, hogy valamely jelöltre szavaztak-e vagy valamely jelöltre nem szavaztak. Úgyszintén tilos a szavazóhelyiségben megszerzett információt átadni arról, hogy a választópolgár melyik jelöltre adott le szavazatot, továbbá a választópolgárnak átadott szavazólap hátoldalán található azonosító sorszámról vagy más azonosító jelről. Tilos a választópolgárt közvetlen vagy közvetett módon arra késztetni, hogy kitöltött szavazólapját megmutassa és ezzel nyilvánosságra hozza, hogy kire szavazott. Külön - de a fent ismertetetthez hasonló - szabály kötelezi azokat, akik vállalják, hogy vak választópolgárnak segítenek leadni szavazatát.
Külön szabály tiltja az exit poll eredmények nyilvánosság elé tárását az urnazárás előtt (prohibition on publication of exit polls).[30] Ennek értelmében tilos olyan - a választás kimeneteléről szóló - megállapításokat közzétenni[31], amelyek olyan választóktól szerzett információn alapulnak, akik már szavaztak vagy alaposan feltételezhető, hogy ilyen információn alapulnak, valamint tilos közzétenni ugyanígy készített, a választás eredményére vonatkozó előrejelzést[32]. Ezek a tilalmak a parlamenti választá-
- 500/501 -
son, valamint az angliai és a walesi helyhatósági választásokon érvényesülnek.
Súlyosabb választási bűncselekmények (illegal practices)
A Representation of the People Act 1983 választási kampányt szabályozó II. fejezete (Part II -The Election Campaign) további választási bűncselekményeket intézményesít. Ezeknek egy része tágan értelmezve sorolhatók a választási jogorvoslatok körébe. Ugyanakkor itt jelenik meg számos, a súlyosabb megítélés alá eső, a jogellenes gyakorlat körébe tartozó cselekmény is.
A Representation of the People Act 1983 semlegességet követel a választási szervektől és megtiltja, hogy a returning officer és a feladatellátásra kinevezett tisztviselők a parlamenti és a helyi önkormányzati választások során bármely jelölt érdekében tevékenykedjenek hivatali feladatuk ellátása során. Ezt biztosítja a semlegességet sértő hivatali tevékenység bűncselekmény (officials not to act for candidates):[33] A Representation of the People Act 1983 önálló tényállásban tiltja a rendőrségi ráhatást a szavazati jog gyakorlására vagy az attól való tartózkodásra (illegal canvassing by police officers).[34]
A magyar választási bizottságok gyakorlatában - hosszú éveken keresztül - a kampány során igen gyakori volt, hogy a jelöltek riválisaikról dehonesztáló - valós vagy valótlan - kijelentéseket tettek. Az ilyen cselekmények ellen, mivel az ilyen tárgyú kifogásokat a választási bizottságok rendszerint elutasították, bírói úton lehetett jogorvoslattal élni. A bírósági eljárás azonban a választási eljárásban igénybe vehető jogorvoslatokhoz képest csak hosszú idő elteltével hozott eredményt és sok esetben a választások már véget értek, mikor a hamis színben feltüntetett vagy rágalmazott jelölt elégtételt nyert. Az utóbbi években a választási bizottságok gyakorlata némiképpen változott, azonban ennek ismeretében[35] is különösen hat, hogy az Egyesült Királyságban a választást szabályozó egyik legjelentősebb törvény ezt külön tényállásként szabályozza és tiltja.
A Representation of the People Act 1983 kifejezetten jogellenes gyakorlatnak - illegal practice, tehát a súlyosabb megítélésű cselekménynek - minősíti, hogy egy jelöltről hamis megállapításokat tegyenek vagy ilyet terjesszenek (false statements as to candidates)[36], amelynek elkövetője bűnös. Tényállási elem, hogy a hamis állítás a jelölt személyével vagy tevékenységével függ össze, valamint, hogy az elkövető célja az, hogy a jelöltet a visszalépésre késztesse a választásokon való indulástól. A tilalom a választások előtti és alatti időszakra vonatkozik. Figyelemre méltó, hogy nem csak magánszemély, hanem szervezet vezetőjének a büntetőjogi felelőssége is megállapítható. Ugyanakkor az elkövető kimentheti magát, ha bizonyítani tudja, hogy ésszerű alapon feltételezhette és egyben feltételezte azt, hogy állításai valósak. A hamis információk terjesztésének - valójában rágalmazásnak - további következményei lehetnek, azon túl, hogy az elkövetőt felelősségre vonják. Nevezetesen az a jelölt is felelősségre vonható, mi több a jelöltsége megszűnik, akinek az érdekében a megbízottja elkövette a cselekményt akkor, ha bizonyítható, hogy a jelölt maga adott utasítást a jogellenes cselekményre vagy tudott róla és beleegyezett, továbbá, ha megrendelte és fizetett érte, valamint akkor is, ha bíróság megállapítja, hogy a jogellenes gyakorlat hozzásegítette a jelöltet a választási győzelemhez. A bűnösség megállapítása mellett szankció lehet, hogy a bíróság a jogsértőt eltiltja a további azonos vagy hasonló jogsértő gyakorlat folytatásától.
Külön - ámde ugyanezen cím alatt - rendelkezik a jogellenes gyakorlatok körében a Representation of the People Act 1983 arról az esetről, ha valaki a választások előtt vagy alatt azzal a céllal, hogy elősegítse egy jelölt győzelmét tudatosan és nyilvánosan azt terjeszti, hogy egy másik jelölt visszalépett a választástól. A jelölt, akinek az érdekében a másik visszalépésének hírét hamisan terjesztik nem vonható felelősségre és a választásból nem zárható ki, ha az álhíreket terjesztő személy nem a jelölt hivatalosan megbízott és nyilvántartásba vett választási ügynöke, vagyis hivatalos aktivistája (election agent). Azokban az esetekben, amikor a jelölt nem köteles az ügynökeit, aktivistáit nyilvántartásba venni, a jelölt akkor vonható felelősségre, ha tudott vagy beleegyezett aktivistája jogellenes cselekményébe.[37]
Tilos a választások során pénzzel vagy annak ígéretével rávenni valakit a jelöltségről való visszalépésre, valamint ezt kezdeményez-
- 501/502 -
ni vagy elősegíteni (corrupt withdrawal from candidature)[38], ami jogellenes finanszírozás (illegal payment) bűncselekménynek minősül. A tiltott kampánytevékenység további esete (payments for exhibition of election notices)[39], amikor a választások során valaki pénzt szolgáltat vagy pénz szolgáltatását célzó megállapodást köt egy választópolgárral vagy annak meghatalmazottjával azzal a céllal, hogy egy jelölt megválasztását támogassák vagy kieszközöljék oly módon, hogy az hirdetést, felhívást vagy szórólapot helyez ki, illetve ingatlanának használatát erre a célra átengedi. A tilalom nem érvényesül azokra, akik üzletszerűen marketing-, illetve reklámtevékenységet folytatnak, amennyiben a szerződére és a szerződéses összeg kifizetésére is az üzletszerű gazdasági tevékenységük keretében került sor. A tilalom megsértése bűncselekmény és mind a két szerződő fél - amennyiben cselekményük tudatos volt - büntethető.
A Ve. VIII. Választási kampány című fejezete tartalmazza a választási kampányban alkalmazható plakátra vonatkozó szabályokat, amelyhez hasonló szabályokat találunk a Representation of the People Act 1983-ban is. Hasonlóan a magyar szabályozáshoz, a "választási kiadványok kötelező tartalmi elemei" (details to appear on election publications)[40] alatt, a plakát fogalmát az angol[41] törvény sem szó szerint értelemezi, pontosabban - és ebben különbözik - nem is a plakát fogalmát használja, amit kiterjesztően rendelne értelmezni, hanem választási kiadványokról (election publication) rendelkezik. Eszerint választási kiadvány mindaz, aminek észszerűen megítélve a célja egy jelölt megválasztásának támogatása vagy megválasztása a választásokon tekintet nélkül arra, hogy más egyéb célok elérésére is szánták. A törvény részletesen meghatározza a választási kiadványokkal szembeni követelményeket. A teljesség igény nélkül ilyen, bizonyos esetekben - a magyar szabályozásban is megkövetelt - impresszum, aminek tartalmaznia kell a kiadvány sokszorosítóját, terjesztőjét és azt a személyt, aki a kiadvány terjesztését megrendelte, amennyiben ez nem maga a terjesztő. Ezeket az adatokat egyoldalas kiadvány esetében a papír első oldalán - tehát nem a hátoldalon - kell feltüntetni. Több oldalas kiadvány esetén az impresszumnak az első és az utolsó oldalon is meg kell jelennie. Újságban megjelenő hirdetmény esetében a sokszorosító adatait az újság első és utolsó oldalán kell feltüntetni, a többi adatot a hirdetéssel azonos lapon. Az eddigiekből következően a szabályok megsértéséért felelősségre vonható a kiadvány terjesztője; bárki, aki a kiadványt terjeszti; valamint a kiadvány sokszorosítója. Ugyanakkor felelősségre vonható a jelölt és megbízottjai is, azonban ők ezért a cselekményért súlyosabb büntetésre számíthatnak, mert azt a törvény jogellenes gyakorlatnak (illegal practice) minősíti. A választási kiadványokra vonatkozó részletszabályok megalkotására a törvény felhatalmazást ad a belügyminiszternek, akit a választási bizottsággal (Electoral Commission) történő egyeztetési kötelezettség terhel.
A magyar jogi szabályozáshoz viszonyítva különösnek hat a fizetett, szavazásra buzdító ügynökök alkalmazásának a tilalma (prohibition of paid canvassers). Ennek külön tényállása, amikor a rendőrség állomány valamely tagja próbál ráhatást gyakorolni a szavazásra. Ettől különbözik és önálló tényállás a szavazati jog gyakorlására vagy az attól való tartózkodásra való ráhatás, ha a szavazásra buzdító személy ezt anyagi ellenszolgáltatás vagy annak ígérete fejében teszi. Ami igazán különleges, hogy ennek a cselekménynek az elkövetője tiltott foglalkoztatás (illegal employment) - vagyis a mi fogalmaink szerint nem választási bűncselekménynek - miatt vonható felelősségre, ami büntetendő. Szükséges rámutatni arra az angol jogban nem egyszeri és sajátos szabályozási megoldásra, hogy a választások alkalmával tilalmazott cselekmény - a prohibition of paid canvassers - tényállásának meghatározását egy másik tiltott cselekmény - illegal employment -szankcióját rendeli hozzá a törvényalkotó. Meg kell jegyezni még, hogy nem csak az illegálisan alkalmazott személy büntethető, hanem az is, aki őt alkalmazza.[42]
Az Egyesült Királyságban a jogalkotó arra is gondolt, hogy a tiltott és követhetetlen finanszírozásnak a forrását is felelősségre vonják, ezért nem csak azt a személyt rendeli büntetni, aki közvetlenül maga finanszírozza tiltott módon a választásban részt vevőket, hanem azt is, aki közvetett módon, tehát akitől az anyagi forrás valójában származik. Ennek értelmében jogellenes cél finanszírozásának minősül
- 502/503 -
(providing money for illegal purposes)[43] bármely, a Representation of the People Act 1983 rendelkezéseivel ellentétes tudatos kifizetés; valamint a törvényben megengedett összeget meghaladó, bármely felmerült költség térítése; továbbá az ilyen jellegű kifizetés és költségtérítés céljából pénz átadása. Kivételt képez a tilalom alól, amennyiben a kifizetést a törvényben meghatározott módon engedélyezték.[44] A cselekményhez következményként a törvény a jogellenes finanszírozás (illegal payment) szankciót rendeli. A jogellenes cél finanszírozás voltaképpen az illegal payment egyik sajátos esetének is tekinthető.
Választási csalás (corrupt practices)
A Representation of the People Act 1983 tisztességtelen gyakorlat (corrupt practice) összefoglaló elnevezés alatt definiálja és tiltja a választási csalás különböző eseteit, így a szavazatvásárlást és a jogellenes befolyásolást. Előbbi tilalma a Btk. 350. § (1) j) pontjához, utóbbi részben az e) ponthoz hasonlítható. A szavazatvásárlásnak a magyar szabályozástól eltérően, a Representation of the People Act 1983 két elkülöníthető esetét határozza meg. Megvesztegetésnek minősül a bribery, ami szavazatvásárlást jelent pénzzel vagy hivatal felkínálásával és amelynek a törvény számos elkövetési magatartását különbözteti meg.[45] Ettől különbözik a szavazatvásárlás természetben, tehát étellel, itallal, szórakoztatással vagy más szolgáltatással, valamint ezek teljes, illetve részleges finanszírozása (treating).[46]
A jogellenes befolyásolás (undue influence)[47] szabályozása ismét egy szokatlan jogi megoldással szolgál. A törvény ugyanis kimondja, hogy tisztességtelen gyakorlat miatt bűnös, aki bűnös a jogellenes befolyásolás miatt, majd definiálja utóbbi tényállását. Jogellenes befolyásolás, ha valaki vagy a megbízottja erőt, erőszakot alkalmaz vagy korlátoz, illetve ezzel fenyeget, valamint, ha anyagi vagy nem anyagi kárt, sérülést, veszteséget okoz vagy ezzel fenyeget azzal a céllal, hogy egy választót vagy mást rábírjon vagy rákényszerítsen a szavazásra vagy a szavazásról való tartózkodásra. A törvény egészen különös megfogalmazása szerint jogellenes befolyásolásnak minősül ezen kívül, ha valaki emberrablással, fogva tartással, más tisztességtelen eszközzel vagy berendezéssel egy választót vagy annak meghatalmazottját a szavazati joga gyakorlásában akadályoz, gátol vagy erre törekszik, illetve így kényszeríti, bírja rá a szavazásra vagy az attól való tartózkodásra.
A Representation of the People Act 1983 III. Fejezete rendelkezik a bírósági úton igénybe vehető jogorvoslatról, amely a különböző választási jogszabálysértések orvoslásának szabályait tartalmazza. A törvény külön rendelkezik a parlamenti választások és a helyhatósági választások szabályainak megsértése esetén lefolytatható eljárásról azzal, hogy vannak közös szabályok is. Ilyen, hogy az eljárás kérelemre indul, amelynek angol elnevezése petition és célszerű keresetnek fordítani. Általános jogorvoslati kérelmeket (ordinary election petitions) és különös jogorvoslati kérelmeket különböztethetünk meg. Az általános jogorvoslati kérelmet a választási bíróság (election court) bírálja el.
A választási bíróság különbíróság, amely a választási jogszabályok megsértése esetén benyújtott jogorvoslati kérelmeket bírálja el. A választási bíróságok feletti jogorvoslati fórum Angliában és Walesben a felsőbíróság (High Court), Skóciában a Court of Session. A választási bíróság időlegesen működik, mégpedig akkor, ha jogorvoslati kérelmet nyújtanak be. Ennek megfelelően nincs állandó bírói kara, hanem a felsőbíróságok, illetve a Court of Session bíráiból rotációs rendszerben alakítják meg. Parlamenti választás esetén a választási bíróság két tagja vegyesen kerül ki az angol és a skót bírák közül. Ezzel szemben helyhatósági választás esetén minden bíró az adott ország felsőbírósága bírói karának a tagja. Helyhatósági választások alkalmával a választási bíróság bírái kijelölnek egy előadót, aki meghallgatást tart az ügyben. Angliába és Walesben az ügy előadója egy barrister, Skóciában egy sheriff principal, utóbbi maga is bíró.
A választási bíróság döntése ellen részleges jogorvoslatnak van helye. Ez azt jelenti, hogy az általa megállapított tényállást nem, a jog-
- 503/504 -
kérdéseket azonban lehet vitatni a felsőbíróság előtt. Ha a választási bíróság tisztességtelen gyakorlat megvalósítását állapítja meg, akkor ezt jelenti felsőbíróság elnökének. A jelentésben rögzíteni kell, hogy a bíróság bűnösnek találta-e valamelyik jelöltet vagy megbízottját. Ennek következménye a választási eredmény érvénytelenítése és a jelölt eltiltása a választásokon való indulástól.
A bíróság előtti jogorvoslati eljárásnak vannak közös, valamennyi jogorvoslat esetén alkalmazandó eljárási szabályai. Ezeket részben maga a törvény határozza meg "Procedure on all election petitions" címmel, amit alacsonyabb szintű normák egészítenek ki. Ezek megalkotására a törvény a belügyminisztert hatalmazza fel.
Közös eljárási szabály valamennyi választásban, hogy aki a jogorvoslati kérelmet benyújtja, köteles biztosítékot (security for costs)[48] letétbe helyezni az eljárás során felmerülő azon költségekre, aminek megfizetését potenciálisan az ő terhére róhatja a bíróság, így például a tanúk költségeit. Ez lehet pénz vagy más vagyontárgy, amit legkésőbb a kérelem benyújtását követő három napon belül kell letétbe helyezni. A letét értéke maximum 5000 font a parlementi választási eljárásban és 2500 font a helyhatósági választási eljárásban. A biztosíték letétbe helyezésének részletszabályait végrehajtási rendelet szabályozza. A kérelmet benyújtó fél, amennyiben a biztosítékot letétbe helyezte, az alperest értesíti arról, hogy a jogorvoslati kérelmet benyújtotta. Az értesítésben kötelező megnevezi, hogy mit, illetve milyen értékben helyezett letétbe biztosítékként, valamint megküldi a kérelem másolatát. A kérelmezett írásban nyújthat be ellentmondást a bírósághoz, amiben kifogásolhatja, hogy a letétbe helyezett biztosíték nem elégséges, értéktelen, nem létezik vagy alkalmatlan a célra, illetve azt, hogy a felperes által teljesítésre megjelölt személy nem jogszerűen vállalta a kötelezettséget. Az ellentmondásról a bíróság dönt. Ha a bíróság az ellentmondásnak helyt ad, akkor a felperes a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy hatóság által meghatározott összegűre, de az általa megválasztott módon, egészíti ki a biztosítékot. Amennyiben a felperes nem egészíti ki a biztosítékot az előírt összegű értékre a bíróság az eljárást megszünteti. További feltétele, hogy a bíróság az üggyel érdemben kezdjen foglalkozni, hogy - a költségek letétbe helyezése után - a jogorvoslati kérelemmel szemben benyújtható ellenkérelem előterjesztésére előírt határidő nem jár le, kivéve, ha az ellenkérelmet visszavonták vagy ellenkérelem benyújtásának nincs helye.[49]
A benyújtott jogorvoslati kérelmeket az eljáró bíróság lajstromozza és a beérkezésük időpontja szerinti sorrendnek megfelelően elkészíti az ügyek listáját (list of petitions). A listáról a bíróságon egy másolat áll rendelkezésre, ami nyilvános. Elkülönített listát kell vezetni a helyhatósági választások alkalmával benyújtott jogorvoslati kérelmekről. Szabály, hogy amennyiben lehetséges, az ügyeket a listán való elhelyezkedés szerint, sorrendben kell tárgyalni. Ha a helyhatósági választások során benyújtott jogorvoslati eljárásban egy kérelem több jelöltet nevez meg alperesnek és az ügyeket el lehet bírálni egy tárgyaláson, a jogorvoslati kérelmet akkori is a jelöltek elleni külön-külön keresetnek kell tekinteni feltéve, hogy ez a törvény III. Fejezete (Legal Proceedings) céljainak megfelel. Ha ugyanazon választás jogszerűségét kifogásoló több jogorvoslati kérelmet nyújtanak be, vagy ha a helyhatósági választásokon egyazon helyi önkormányzat illetékességi területén több választókerületet érintő jogorvoslati kérelmet nyújtanak be, akkor ezeket a kérelmeket összevontan kell kezelni és egy egyesített ügyként kell lajstromba venni, valamint elbírálni, kivéve, ha a felsőbíróság eltérően dönt. Ilyen esetben az egyesített ügy helyét a listán az utolsó beérkezett kérelem időpontja határozza meg.[50]
A jogorvoslati kérelem bírósági tárgyalása nyilvános, esküdtszék nincs.[51] A tárgyalás helyének és idejének a kitűzését végrehajtási rendelet szabályozza. A törvény a tárgyalás megtartásának idejeként legfeljebb 14 napos határidőt szab a parlamenti választás esetén, amely határidő egyéb esetben 7 nap. Indokolt esetben a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, de megkötés, hogy a következő törvénykezési napra. A tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha - parlamenti választások esetén - az alperes lemond a parlamenti mandátumáról vagy ha a parlament ülését elnapolják, helyhatósági
- 504/505 -
választások esetén pedig akkor is meg kell tartani, ha az alperes lemond arról a tisztségről, amelyre megválasztották. A tárgyaláson - hacsak a bíróság ellentétesen nem dönt - a tisztességtelen gyakorlat vádja is megfogalmazható és annak bizonyítékai is bemutathatók akkor, ha korábban bármely jelölt erre utaló bejelentést tett. Angliában és Walesben a helyhatósági választásokon ugyanez a szabály a jogellenes gyakorlatra is alkalmazható. Ha a felperes - jogszabálysértő választásra hivatkozással - azt kéri, hogy a jogellenesen megválasztott személy mandátumát a bíróság neki ítélje meg, akkor az alperes - a felperesi érvelésre hivatkozva - védekezhet azzal, hogy ha a felperes nyerte volna a választást, akkor analóg módon a felperes megválasztása sem lett volna jogszerű. Ha szavazategyenőség esetén bármely kérelmező azt állítja, hogy egy további szavazat számára a választási győzelmet jelentené, akkor a bíróság alkalmazhatja a törvény I. Fejezetének "Conduct of parliamentary elections" alfejezete (23-30 cikkek) bármely olyan szabályát, amely alkalmas a kérdés eldöntésére, feltéve, ha megfelel a kérelemben foglaltaknak.[52] Amennyiben a bíróság e rendelkezések alkalmazásával nem tud döntést hozni, akkor a győztes jelöltet a bíróság kisorsolja. Mondani sem kell, hogy mindkét szabály a magyar jogfelfogástól és gyakorlattól merőben eltérő, illetve idegen megoldás, hiszen a magyar bíróság nem hirdethet jelöltet győztesnek és sorsoással sem dönthet el választást. Meghökkentő megoldásra azonban máshol is van példa: Franciaországban a polgármester megválasztásakor szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt nyeri a polgármesteri tisztséget, jóllehet polgármestert a tanácstestület választ, nem a közvetlenül a választópolgárok.[53]
A tanúk idézésének és esketésének szabályai megegyeznek a felsőbíróság tárgyalásaira irányadó szabályokkal, amelyeket azonban a skót helyhatósági választásokon nem lehet alkalmazni. A bíróság nem csak a felek indítványára idézhet és hallgathat meg tanúkat. A választási bíróság tárgyalásán a bírói tanács bármely tagja tanúként bárkit beidézhet, akinek a kérdéses választásban való érintettségéről meggyőződött. Aki az idézésnek nem tesz eleget, bűnös a bíróság megsértése miatt. A tanúhoz a bíróság és mind a két peres fél intézhet kérdést. Az ügyészség a bíróság utasítása hiányában is jogosult bárkit idézni a tárgyalásra, aki az ügy eldöntése szempontjából jelentős bizonyítékot szolgáltathat és a tárgyaláson a bíróság jóváhagyásával neki kérdéseket tehet fel.[54] A választással kapcsolatban a választási bíróság előtt tanúként meghallgatott személy nem tagadhatja meg a válaszadást bűncselekményekkel kapcsolatos kérdésekre, valamint a választással kapcsolatos kérdésre arra hivatkozással, hogy válaszával bűncselekmény elkövetésével magát vagy házastársát, illetve élettársát vádolná vagy hozzájárulna ahhoz, hogy ezeket a személyeket bűncselekmény elkövetésével vádolják.[55] Ugyanakkor a választási bíróság által vagy előtt feltett kérdésre adott választ nem lehet bizonyítékkánt felhasználni a válaszadó vagy házastársa, illetve élettársa ellen sem büntetőeljárásban, sem polgári perben, kivéve, ha a válasszal a hamis tanúzás bűncselekményét valósítja meg. A választási eljárásban benyújtott bírói jogorvoslat tárgyalásán megjelent valamennyi, bizonyítékot szolgáltató személy indokolt költségeit, a választási bíróságnak a polgári perekben irányadó szabályok alkalmazásával meghozott döntésének megfelelően meg lehet téríteni. A költségekről bírósági tisztviselő is dönthet. Ha a tanú meghallgatását nem a felek indítványozták, akkor a meghallgatás költségei a bíróság oldalán felmerült költségnek minősülnek, más esetben a költségek a felek oldalán felmerült költségek.[56]
Az egyik leglényegesebb kérdés, hogy milyen döntést hozhat a választási bíróság. A bíróság a parlamenti választás eredménye elleni jogorvoslat[57] esetén a megállapítja, hogy a jogorvoslattal támadott választáson vagy szavazáson annak a jelöltnek, akinek a megválasztását kifogásolták, vagy más személynek a megválasztása jogellenes volt, vagy hogy a választás maga jogszabálysértő volt, valamint dönt minden, a kérelemben előadott kérdésben. A bíróság az írásba foglalt döntését haladéktalanul továbbítja a képviselőház elnökének. Sajátos szabályok érvényesülnek, ha a bírói tanácsot alkotó két bíró véleménye különbözik. Ha a bírói tanácsot alkotó két bíró véleménye nem egyezik abban a kérdésben, hogy annak a parlamenti képviselőnek a megválasztása jogszabálysértő volt-e, akinek a mandátuma vitatott, akkor a véleménykülönbséget a bíróság hatá-
- 505/506 -
rozatában rögzíteni kell és a képviselőt szabályszerűen megválasztottnak kell tekinteni. Ha a bírói tanácsot alkotó két bíró véleménye egyezik abban, hogy a parlamenti képviselő megválasztása szabályos volt, de egyebekben különbözik, akkor a véleményeltérést a bíróság véghatározatában rögzíteni kell és a választás szabályosnak minősül.
Amennyiben a jogorvoslati kérelemben azt állítják, hogy a választás során tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlatot követtek, akkor a bíróság ennek tényét rögzíti döntésében és a döntés mellé csatolt külön jelentést készít, amit megküld a képviselőház elnökének és dönt arról, hogy a kérelemben foglaltaknak megfelelően a tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat megvalósult-e vagy okkal feltételezehető, hogy ilyen a választást nagymértékben befolyásolta.
A választási bíróság, az írásba foglalt döntésén kívül, külön jelentést tehet a képviselőház elnökének olyan, a bírósági tárgyaláson felmerült tényekről, amelyekről a képviselőháznak tudomást kellett volna szereznie. Valamennyi jelentést, amelyet a bíróság a képviselőház elnökének küld, mind a két bírónak alá kell írnia és amennyiben a jelentés egyes megállapításaiban a két bíró véleménye között eltérés van, akkor indokolniuk kell az eltérést. Az eltérő megállapítások nem képezik a jelentés részét. Miután a képviselőház elnöke értesítette a képviselőházat a bíróság döntéséről és a hozzá csatolt jelentésről, a képviselőház elrendeli, hogy a bíróság döntését és a jelentést tegyék közzé a képviselőház hivatalos lapjában és szükség esetén elrendelheti, hogy a mandátum kiadását erősítsék meg vagy változtassák meg, vagy rendeljenek el új választást, vagy rendeljék el a szükséges intézkedések végrehajtását, valamint, ha a választási bíróság külön jelentést csatolt a döntéséhez, akkor a jelentésben foglaltaknak megfelelő olyan utasítást ad, amelyet szükségesnek tart.
A bíróság érdemi döntése a helyhatósági választás eredménye elleni jogorvoslat[58] esetén azonos tartalmú, mint a parlamenti választás eredménye elleni jogorvoslat esetében. Döntését azonban a felsőbíróságnak továbbítja és értelemszerűen nem a képviselőház elnökének. Azonos a szabály, ha a jogorvoslati kérelemben azt állítják, hogy a választás során tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlatot követtek, de különbség, hogy a külön jelentést, és valamennyi jelentést a választási bíróság a felsőbíróságnak küldi meg. További különbség, hogy a felsőbíróságnak megküldött döntések és jelentések egy példányát a felsőbíróság megküldi a belügyminiszternek, valamint, hogy a választási bíróság döntését a felsőbíróság két vagy több bíró aláírásával hitelesítve a választással érintett helyhatóságnak küldi meg. Ezek a szabályok - a tisztességtelen és jogellenes gyakorlatra vonatkozók kivételével - nem alkalmazhatók Skóciában és speciális szabályok érvényesek Nagy-London választókerületben a főpolgármester és a közgyűlési tagok megválasztása tekintetében is.[59]
A felsőbíróság véghatározatára vonatozó különös szabályok[60] szerint, ha a perben bármely fél az előírt formában kérelmezi, hogy az ügyet a felsőbíróság tárgyalja és a kérelemben előadottak alapján a felsőbíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy egyedi jellegű, akkor az eljárást közvetlenül a felsőbíróság is lefolytathatja. Parlamenti választás során benyújtott jogorvoslati kérelem esetén az ügy egyedi jellegét megállapító döntését - illetve az erről kiállított igazolást - a felsőbíróság megküldi a képviselőház elnökének. Helyhatósági választás során benyújtott jogorvoslati kérelem esetén ugyanezt a felsőbíróság megküldi a belügyminiszterek, valamit az ügyben érintett helyhatóságnak, ahol a választást tartották. Az eljáró választási bíróság tárgyalásán dönthet úgy, hogy valamely jogkérdésben, különösen bizonyíték elfogadhatósága kérdésében szükséges a felsőbíróság (Észak-Írországban a Court of Appeal) döntése. Ebben az esetben a választási bíróság a véghatározat meghozatalát elhalasztja addig, amíg a felsőbíróság állást nem foglal az elé felterjesztett kérdésben és csak ezt követően dönt.[61]
A jogorvoslati kérelmet annak benyújtója kizárólag a választási bírósághoz vagy a felsőbírósághoz az előírt módon és időben benyújtott külön kérelemmel vonhatja vissza, amihez azonban szükséges a bíróság jóváhagyása. Ha több kérelmező van, akkor a kérelem visszavonását valamennyi kérelmezőnek együtt kell kérnie. A jogorvoslati kérelem sikeres visszavonásának következménye, hogy a kérelmező köteles megtéríteni a kérelmezett felmerült költségeit.[62] A kereseti kérelem
- 506/507 -
visszavonásának jóváhagyásához szükséges, hogy valamennyi peres fél és képviselője eskü alatt írt nyilatkozatot tegyen (affidavit)[63], valamint, ha olyan választást tartottak, amelyen a jelölteknek nyilvántartásba vett választási segítői, ügynökei voltak, akkor valamennyi, a választáson induló jelölt valamennyi ügynöke eskü alatt írt nyilatkozatot tegyen, azonban a felsőbíróság - amennyiben számára megalapozottnak tűnik - eltekinthet bármely érintett személy előírt eskütételi kötelezettségének teljesítésétől. Ezt, az eskü alóli felmentést Skóciában a választási bíróság vagy a sheriff is megadhatja.[64] A jogorvoslati kérelem visszavonását meg kell küldeni az ügyészségnek. A bíróság a kérelmező meghallgatását megelőzően rendelkezhet az ügyész meghallgatásáról és az ügyészség javaslata alapján dönthet további személyek eskü alatt történő meghallgatásáról. Ha a valamely félnek több jogi képviselője van, akkor van valamennyi jogi képviselőnek nyilatkoznia kell és esküt kell tennie.
A törvény hátrányos jogkövetkezményeket fűz a kérelem tisztességtelen visszavonásához és a bizonyítékokra vonatkozó szabályok megsértéséhez. Ez azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelem visszavonásáról vagy azzal összefüggésben tilos megállapodni, felteleket szabni vagy kötelezettséget vállalni anyagi előny fejében vagy anyagi előny juttatni arra tekintettel, hogy a képviselői mandátum vagy a tisztség meg fog üresedni, illetve, hogy más jogorvoslati kérelem visszavonását fogják kezdeményezni, valamint tilos az eskü alatt írt nyilatkozatba foglalni olyan kijelentéseket, amelyek ellentétesek a kérelem visszavonásához csatolt bizonyítékokat meghatározó szabályokkal. Az ilyen jogsértő cselekményekért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható.[65]
A jogorvoslati kérelem visszavonásának jóváhagyása tárgyában tartott meghallatáson bárki, aki jogosult lett volna jogorvoslati kérelmet benyújtani kérelmet nyújthat be az eljáró bíróságnak azzal a céllal, hogy az eredeti kérelmező helyébe lép. A bíróság helyt ad a kérelemnek, ha a kérelmezőt alkalmasnak tartja arra, hogy az eredeti kérelmező helyébe lépjen. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kérelem visszavonásában - a törvény 149. cikkében meghatározottak szerinti - visszaélés vagy más tisztességtelen alku, illetve szempont játszott közre, akkor a bíróság elrendelheti, hogy az eredeti kérelmező által adott biztosítékot visszatartsák azzal a céllal, hogy a helyébe lépő kérelmező esetleg felmerülő költségeit fedezze, továbbá, hogy az eredeti kérelmező és kezesei a biztosítékként megjelölt összeg erejéig felelősek a helyettesként belépő kérelmező költségeiért. Ha a bíróság nem hoz ilyen döntést, akkor a helyettesként belépő kérelmező köteles azonos összegű biztosítékot, azonos feltételekkel letétbe helyezni, mielőtt kérelmét benyújtaná a helyettesítésről rendelkező bírói határozatban meghatározott határidőben. Ha az eljárásba félként helyettesítő kérelmező lép be, akkor jogállás mindenben megegyezik az eredeti kérelmező jogállásával, azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.[66]
Amennyiben a bíróság hozzájárul a jogorvoslati kérelem visszavonásához, akkor írásban jelentést készít a visszavonás jóváhagyásáról, amelyet parlamenti választás esetén a képviselőház elnökének, angliai és walesi helyhatósági választás esetén a felsőbíróságnak küld meg. A képviselőház elnökének megküldött jelentésben a bíróságnak meg kell jelölnie, hogy a kérelem visszavonásában - álláspontja szerint - közrejátszott-e megállapodás, feltételek egyoldalú, diktátumszerű meghatározása, illetve kötelezettségvállalás; vagy arra tekintettel történt-e anyagi előny juttatása, hogy a képviselői mandátum vagy a tisztség meg fog üresedni, illetve, hogy más jogorvoslati kérelem visszavonását fogják kezdeményezni, vagy bármely más megfontolásból. Amennyiben ezek a körülmények fennálltak, akkor ismertetnie kell, hogy mi indokolja a kérelem visszavonása jóváhagyását.[67]
A kereseti kérelem érvényét veszíti, ha egy kérelmező esetén a kérelmezők, vagy több esetén a kérelmezők elhaláloznak. A kérelmező halála nem érinti a kérelmezőnek vagy más személynek a kérelemmel kapcsolatban már megállapított költségekért való anyagi felelősségét. A kérelem elhalálozás okán megállapított érvénytelenségének tényét közzé kell tenni az érintett választókerületben vagy helyi önkormányzat területén és a közzétételt követően bárki, aki a jogorvoslati kérelmet benyújthatta volna az előírt határidőben és helyen, jogorvoslati kérelmet nyújthat be a választási bírósághoz vagy a felsőbírósághoz a belügy-
- 507/508 -
miniszteri rendeletben előírt módon, helyen és határidőben. Ilyen esetben a bíróság dönt arról, hogy a jogorvoslati kérelmet benyújtó az eredeti kérelmező helyébe léphet-e. Skóciában a sheriff hozza meg ezt a döntést. Ha a bíróság engedélyezi a helyettesítést, akkor az új kérelmezőnek úgy kell biztosítékot nyújtania, mintha új kérelmet nyújtana be.[68]
Ha a kérelmezett - a returning officer kivételével - a tárgyalás előtt visszavonja az ellenkérelmét vagy elhalálozik, akkor ezt hirdetményben kell közzétenni a kérelemmel érintett választókerületben vagy a helyi önkormányzat illetékességi területén és a közzétételtől számított, meghatározott határidőn belül bárki, aki jogosult lett volna a jogorvoslati kérelmet benyújtani a választási bíróság vagy a felsőbíróság tagjához benyújtott kérelemben kezdeményezheti, hogy az eljárásban tekintsék kérelmezettnek. A fenti módon - alperesi pozícióban - történő perbe lépésnek további két esetköre és ehhez kapcsolódó feltételei vannak. Parlamenti választás vagy parlamenti mandátum megszerzése jogszerűségét kifogásoló kérelem esetén, ha a kérelmezettet, mint főrendet az Egyesült Királyság Nagy Pecsétjével ellátott végzéssel a Parlament elé idézik vagy a képviselőház úgy határozott, hogy a mandátum betöltetlen. Helyhatósági választás esetén, ha a kérelmezett lemond vagy más módon megszűnteti azt a tisztséget, amelyet a jogorvoslati kérelem érint. A peres eljárásba ily módon alperesként bekapcsolódni szándékozó fél perbe való belépést célzó kérelmének helyt kell adni és a felet kérelmezettnek kell tekinteni, kivéve, ha a kérelmezettek száma az ügyben meghaladja a hármat. Az a kérelmezett, aki hirdetményben tette közzé, hogy nem vitatja a jogorvoslati kérelmet, a jogorvoslati kérelemmel összefüggésben lefolytatott egyetlen eljárás során sem tehet félként eljárási cselekményt és ezeken félként nem lehet jelen, valamint, ha a jogorvoslattal a parlamenti választásban élnek, akkor a képviselőház ülésén nem lehet jelen és ott nem szavazhat addig, amíg a képviselőházhoz meg nem érkezett az eljáró bíróságnak az ügyben készített jelentése. Ha a parlamenti választás során a kérelmezett hirdetményben jelezte, hogy nem vitatja a jogorvoslati kérelmet, akkor az eljáró választási bíróság eljáró tanácsának bírái vagy a felsőbíróság, illetve Skóciában a sheriff ennek tényét közlik a képviselőház elnökével.[69]
Az eljárás során felmerült költségeket, vagyis a jogorvoslati eljárás költségeit és a járulékos költségeket, valamint az eljárás következtében induló további eljárások költségeit a törvényben meghatározott kivételekkel a választási bíróság vagy a felsőbíróság által meghatározott módon és arányban a feleknek kell megfizetnie. A bíróság dönthet úgy, hogy a bármely fél részéről megvalósuló és a - választási bíróság vagy a felsőbíróság - megítélése szerinti zaklató magatartás, alaptalan vádaskodás vagy megalapozatlan kifogás miatt felmerült költségeket; valamint a bármely fél részéről indokolatlanul okozott költségeket annak a félnek kell megtérítenie, amelyik a költséget okozta függetlenül az ügy számára kedvező kimenetelétől. Skóciában a helyhatósági választással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban nem az angol felsőbíróságnak megfelelő Court of Session dönt a költségekről, hanem a sheriff.[70]
Hátrányos következményei[71] vannak, ha a jogorvoslatot kérelmező elmulasztja vagy megtagadja az eljárás költségek megtérítését. A költségek megfizetésének határideje parlamenti választások esetén a költségekről rendelkező felszólítás közlésétől számított hat hónap, helyhatósági választások esetén három hónap. A következmények akkor állnak be, ha a kérelmező a saját tanúja megítélt költségeinek, továbbá, ha a kérelmezettnek vagy a kérelmezett által megjelölt személynek megítélt költségeknek a megfizetését az erre irányuló felszólítást követő egy éven belül - a választási bíróság vagy a felsőbíróság számára bizonyítottan - elmulasztja vagy megtagadja. A hátrányos következmény, amelyeknek összegéről külön jogszabályok rendelkeznek.[72]
Ha az eljáró választási bíróság a tárgyalásán megállapítja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az alperes részéről - sem tudtával, sem beleegyezésével - tisztességtelen gyakorlat bármely formában megvalósult volna a választás során, vagy ha azt állapítja meg, hogy az alperes minden tőle elvárható ésszerű intézkedést megtett annak érdekében, hogy a tisztességtelen gyakorlatot megelőzze, a bíróság mérsékelheti vagy elengedheti az alperes költségtérítési kötelezettségét. Ennek azonban további feltételei vannak. Ha bárkiről bebizonyosodik, hogy
- 508/509 -
a választással kapcsolatban akár pénz vagy más anyagi előny elfogadása révén részese volt kiterjedt tisztességtelen gyakorlat megvalósításában, illetve ha ilyenre felbujtott vagy ilyent támogatott, akkor a bíróság e személy vagy személyek, valamint tanúk meghallgatását követően elrendelheti, hogy a költségeket vagy azok egy részét az érintett személy vagy személyek térítsék meg és ha a költségek megtérítése tőle vagy tőlük nem várható elrendelheti akkor elrendelheti azt is, hogy a költségeket a peres felek térítsék meg. Ha a bíróság úgy véli, hogy bárkinek a bűnössége megállapítható jogellenes vagy tisztességtelen gyakorlat követése miatt, akkor a bíróság, az érintettek védekezésének meghallgatását követően, elrendeli, hogy az érintett személyek térítsék meg az eljárás és az eljárás következtében indított további bírósági eljárások költségét részben vagy egészben, valamint elrendelheti, hogy teljesítsék más, költségtérítésre kötelezett személyek fizetési kötelezettségét.[73]
A felsőbíróság jóváhagyása nélkül a felsőbíróság döntése ellen jogkérdésben fellebbezésnek nincs helye. A fellebbezést elbíráló Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) döntése végleges, az ellen jogorvoslat nincs. A választási bíróság döntése elleni jogorvoslati kérelem elbírálása során a törvény és a törvényi felhatalmazásra alkotott jogszabályok rendelkezésein kívül - amennyiben lehetséges - alkalmazni kell azokat a jogelveket, joggyakorlatot és szabályokat, amelyeket korábban a választási jogorvoslati kérelmek elbírálására jogosult képviselőházi bizottságok alkalmaztak, valamint a parlamenti és a helyhatósági választások jogszerűségét vitató jogorvoslati kérelem esetén a képviselet, a bizonyítékok, a bizonyítás, továbbá a jogellenesen megválasztott személy helyett más személy megválasztásának megállapítása vonatkozásában a választási bíróság és a felsőbíróság által kialakított jogelveket és joggyakorlatot.[74]
A felsőbíróság hatásköre kiterjed mindenre, amire rendes bírósági eljárásban kiterjed. A másodfokú bírósági jogorvoslati eljárásban a választási szerveknek a parlamenti választásokkal kapcsolatosan meghatározott feladatait a magasabb bíróságon[75] működő királynő kollégiumának, a főbíró (Lord Chief Justice) által kijelölt bírája vagy bírái látják el. Helyhatósági választás esetén e feladatokat a felsőbíróság bírája vagy bírái látják el.
A különös eljárási szabályok két különböző jogorvoslati eljárás szabályait foglalják össze. Ezek a parlamenti választások jogszerűségét megkérdőjelező kereseti kérelem (parliamentary election petition) és a helyhatósági választások jogszerűségét megkérdőjelező kereseti kérelem (questioning of a local election).
A parlamenti választások jogszerűségének megkérdőjelezése
A parlamenti választások jogszerűségének megkérdőjelezése jelentheti magának a parlamenti választás egészének, vagy csak egy adott parlamenti képviselő megválasztása jogszerűségének a vitatását. A jogsértő választás miatt benyújtott jogorvoslati kérelem (petition complaining of an undue election) és a jogsértő mandátumszerzés miatt benyújtott jogorvoslati kérelem (petition complaining of an undue return) közös elnevezése a "parliamentary election petition" elnevezésű kérelem, amit fordíthatunk az eredmény elleni jogorvoslatnak.[76] A magyar eljárásban ismert kifogásnak azért nem szerencsés nevezni, mert bíróság bírálja el, ezért inkább a kereset kifejezés alkalmazása a helyénvaló. A bíróság döntése két féle lehet. A parlamenti képviselő megválasztásának jogellenessége tárgyában benyújtott keresetet a felsőbíróság parliamentary election petition-nek tekinti és elrendelheti a mandátum kiadását. Ellenkező esetben a felsőbíróság az ügyet a választási bírósághoz utalja és tárgyalásra utasítja, amelyik az általános jogorvoslat szabályai szerint jár el.
Az eredményt támadó jogorvoslat elbírálása esetén, ha a bíróság megállapítja, hogy a parlamenti választás szabályos volt, akkor döntését közli a képviselőház elnökével, vagyis igazolja a képviselői mandátum jogszerű megszerzését. Helyhatósági választások esetén az ilyen döntést a felsőbíróságnak küldik meg. Érdekes szabály, hogy ha a két eljáró bíró nem ért egyet, akkor a választást szabályosnak kell tekinteni és ilyen tartalommal születik meg az ítélet.
- 509/510 -
A választási eredményt támadó keresetet benyújtó személyek körét a törvény korlátozza. Benyújthatja - egy vagy több - választópolgár, akár élt a szavazati jogával, akár nem; vagy, aki megválasztható, vagyis a jelölt; vagy aki azt állítja magáról, hogy jelölt volt. Ez a törvényi szabály figyelemreméltó arra tekintettel, hogy a magyar jogi gondolkodást követve, logikusnak tűnne csak annyit meghatározni, kiindulva az első feltételből, hogy a választópolgár jogosult beadni. Miután ez egy peres eljárás a törvény arról is rendelkezik, hogy kit kell kérelmezettnek, illetve alperesnek tekinteni. Fő szabály, hogy azt, aki mandátumot szerzett. Azonban, ha a kérelem tárgya a returning officernek a választást vezető tevékenysége, akkor ő az eljárásban az alperes. Ez gyakorlatilag közigazgatási pert jelent, pontosabban van olyan jogrendszer, amelyben ezt jelentene. A kereseti kérelemmel szemben előírás, hogy meghatározott formában és tartalommal, a kérelmező vagy kérelmezők által aláírva kell benyújtani - attól függően, hogy az egyéni választókerület hol helyezkedik el - Angliában és Walesben az angol felsőbírósághoz, illetve Skóciában az ennek megfelelő Court of Sessionhöz, vagy Észak-Írországban az észak-ír felsőbírósághoz (High Court of Northern Ireland). A bírósághoz benyújtott kereseti kérelmet a bíróság továbbítja az érintett választókerület returning officer-jéhez, aki az adott választókerületben közzéteszi, hogy jogorvoslatot nyújtottak be a választási eredmény ellen.[77]
A jogorvoslati kérelmet a választási eredménynek a Clerk of the Crownnal - vagy annak függvényében, hogy a jogsértést hol észlelik, Észak-Írországban a Clerk of the Crown for Northern Irelanddel - való közlését követő 21 napon belül kell benyújtani.[78] A fő szabálytól eltérő, külön szabályok vonatoznak a határidőre és annak számítására, ha a jogorvoslat alapja tiszteségtelen gyakorlat vagy jogellenes gyakorlat. Amennyiben a jogorvoslati kérelem a választási eredményt tisztességtelen gyakorlatra hivatkozással támadja és kérelmében megjelöli azt is, hogy a mandátum megszerzője, vagy annak megbízottja, illetve az, aki vele megállapodott pénzt vagy más anyagi előnyt szolgáltatott a tisztességtelen gyakorlat megvalósításáért vagy annak előmozdítása érdekében, a kérelmet a kifizetéstől számított 28 napon belül lehet benyújtani. Szintén 28 nap a benyújtás határideje, ha a jogorvoslati kérelemben olyan jogellenes gyakorlatra hivatkoznak, ami pénz vagy más anyagi előny juttatásában nyilvánul meg és a határidőt a kifizetés napjától kell számítani. Ha a jogellenes gyakorlat a választási költségekre vonatkozó szabályok megsértését jelenti, akkor a megválasztott képviselő választási költségekről szóló beszámolójának a returning officerhez történő benyújtását követő tizedik napon kezdődik a határidő számítása, ami ebben az esetben 21 nap. Amennyiben a törvényben dokumentumok nem azonos napon érkeznek meg, akkor a határidőt az utolsó benyújtott elszámolás napjától kell számítani. Mulasztás, illetve mulasztások esetén az igazolt mulasztás pótlásának napja, illetve az utolsó pótlás napja a határidő számítás kezdete. Ha a keresetet nem jogellenes gyakorlat miatt nyújtották be, de utóbb ez is felmerül, a kérelmezőnek lehetőség van keresetének kiegészítésére, ami azonban felsőbíróság jóváhagyásához kötött. A keresetkiegészítés benyújtásának határidejére a jogellenes gyakorlatra vonatkozó szabályokat alkalmazzák. A határidőre vonatkozó szabályokat a magyar szabályozással összehasonlítva az állapítható meg, hogy az Egyesült Királyság vonatkozó törvénye lényegesen bonyolultabb és differenciált szabályokat határoz meg, ami értékelhető kifinomultabb szabályozásnak is. A másik szembe tűnő különbség, hogy a jogorvoslati határidő lényegesen hosszabb, mint a Ve. szerinti - a legtöbb esetben - három, vagy egyes esetekben egy nap.
A parlamenti választások esetén a választási bíróságok joghatósága, hatásköre és döntési jogosultsága megegyezik a felsőbírósági bíróéval és eljárásukat a felsőbíróság eljárásának szabályai szerint folytatják le, így például bizonyítást folytatnak le. Esküdtszék ebben az eljárásban sincs. A bírósági tárgyaláson részt vesz a képviselőház jegyzője, illetve annak megbízottja, aki az egyik eljáró bíró előtt esküt tesz arra, hogy valósan és hitelesen rögzíti jegyzőkönyvbe a bíróság elé tárt bizonyítékokat és amennyiben szükséges az iratokról másolatokat készít. Az így rögzített bizonyítékokat és másolatokat az eljáró bíróság hitelesíti és ezeket meg kell küldeni a képviselőház elnökének.[79]
- 510/511 -
Az illetékeséget a választókerület alapozza meg, ugyanakkor a felsőbíróság ettől eltérően is dönthet. A perben tárgyalás megtartására a felsőbíróság kijelölhet más "megfelelő helyet", ha megállapítja, hogy olyan sajátos körülmények állnak fenn, amelyek ezt "kívánatossá" teszik. Ugyanez a lehetőség fennáll, ha az érintett választókerület részben vagy egészben Nagy Londonban (Greater London) van azzal, hogy a tárgyalás helyét Nagy Londonban kell kijelölni. Maga az eljáró választási bíróság - elnapolás vagy berekesztés esetén - jogosult a törvény által meghatározott vagy a kijelölt választókerületen belül más helyen megtartani az új tárgyalást.[80] A bírák - Skóciában a bírák és a bírósági tisztviselők - utazási és egyéb költségeit a pénzügyminisztérium fizeti ki a parlament által megállapított költségvetés terhére.[81] Skóciában ezeknek a költségeknek a részét képezik a képviselőház jegyzőjének kiadásai is.[82]
A helyhatósági választások jogszerűségének megkérdőjelezése
A helyhatósági választások jogszerűségének megkérdőjelezése, mint jogorvoslati eszköz az önkormányzati törvény hatálya alá tartozó választások során megvalósított jogsértések orvoslására alkalmazható. Ezzel a jogorvoslattal azt lehet támadni, hogy a megválasztott személy a megválasztása idején nem volt jogosult arra, hogy megválasszák vagy a megválasztása jogszabálysértő volt, mégpedig arra hivatkozással, hogy a választás során megvalósult a tisztességtelen vagy a jogellenes gyakorlat körébe sorolható bármely, a törvény 164 vagy 165 cikkében meghatározott cselekmény és ezen jogsértések orvoslására más lehetőség nincs, kizárólag a választási jogorvoslati kérelem (election petition).[83]
Hasonlóan a parlamenti választás jogorvoslati szabályaihoz, a törvény ebben az esetben is meghatározza, hogy a keresetet ki ellen kell benyújtani. Alperes lehet bármely megválasztott személy, akinek a megválasztását támadja a jogorvoslat és az a returning offier, akinek a felügyelete alatt megrendezett választást jogsértőnek tartja a kérelmező.
A jogorvoslati kérelmet - az előírt formában - Angliában és Walesben a felsőbírósághoz, Skóciában annak a sheriffi kerületben (sheriffdom) működő rendőrbírónak[84] (sheriff principal) kell benyújtani, amelyikben a helyhatósági választást tartották, illetve, ha a helyhatóság illetékességi területe több sheriffi kerületben helyezkedik el, akkor valamennyi érintett sheriff principalnak be kell nyújtani. Angliában és Walesban a bíróság a kereseti kérelem másolatát megküldi annak a helyhatóságnak, ahol a vitatott választást tartották, amelyik köteles a jogorvoslati eljárás megindításának tényét közzétenni az illetékességi területén.[85]
A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére hasonló szabályok vonatkoznak, mint a parlamenti választás esetében. Fő szabály szerint a kérelmet a választás napjától számított 21 napon belül kell benyújtani. Különös szabály a helyi választások esetén is, ha a jogorvoslat kérelem tisztességtelen gyakorlatra hivatkozik és azon belül is a kérelmező azt állítja, hogy a megválasztott jelölt vagy az ő érdekében, illetve előnyére más pénzt vagy más anyagi előny juttatott vagy azt kilátásba helyezte, amikor is a benyújtás határideje 28 nap a kifizetés napjától vagy annak kilátásba helyezésétől számítva és függetlenül attól, hogy ugyanezen személy ellen más jogorvoslattal is éltek. Itt is kivétel továbbá, ha a jogorvoslat alapja olyan jogellenes gyakorlat, amely során a választást követően a megválasztott jelölt vagy megbízottja adott pénzt vagy juttatott más anyagi előnyt, illetve a megválasztott jelölt vagy megbízottja érdekében valaki ilyet tett, a kérelmet a kifizetés vagy az egyéb jogellenes cselekmény elkövetésétől számított 28 napon belül tekintet nélkül arra, hogy más jogorvoslatot benyújtottak-e. Amennyiben a jogorvoslati kérelemben azt kifogásolják, hogy a jelölt a választási költségeire vonatkozó szabályokat megszegte, akkor a kérelmet 14 napon belül lehet benyújtani, amely határidő számítása akkor kezdődik, amikor a jelölt megküldi a választási szerveknek a törvényben előírt kimutatásokat és költségelszámolást és amennyiben ezek a dokumentumok nem azonos napon érkeznek meg, akkor az utolsó benyújtott elszámolás napja. Mulasztás, illetve mulasztások esetén az igazolt mulasztás pótlásának napja, illetve az utolsó pótlás napja a határidő számítás kezdete. Ha a keresetet nem jogellenes gyakorlat miatt nyújtották be, de utóbb ez is felmerül, a kérelmezőnek le-
- 511/512 -
hetőség van keresetének kiegészítésére, ami azonban felsőbíróság - Skóciában a sheriffi kerületben működő választási bíróság - jóváhagyásához kötött. A keresetkiegészítés benyújtásának határidejére a jogellenes gyakorlatra vonatkozó szabályokat alkalmazzák.[86]
A helyhatósági választások során benyújtott jogorvoslati kérelmeket a választási bíróságok bírálják el Angliában, Walesben[87] és Skóciában[88] azzal, hogy az utóbbi országrészben eljáró bíróságokra külön szabályok vonatkoznak. Angliában és Walesben a választási bíróság bírói legfeljebb 5 megbízottat nevezhetnek ki, akikre a helyhatósági választási jogorvoslati kérelmeket kiszignálhatják. A megbízás egy évre szól. Ha a megbízott, akire az ügyet szignálták meghal vagy eljárási kötelességét nem teljesíti, illetve nem képes teljesíteni, akkor a bíró az ügy vitelét másik kinevezett megbízottra bízza. A helyhatósági választások során benyújtott jogorvoslati kérelmekben eljáró választási bíróság ugyanazon hatáskörrel rendelkezik, mint az a választási bíróság, amelyik a parlamenti választások esetén jár el. A bíróság illetékességét a helyhatóság illetékességi területe alapozza meg kivéve, ha a felsőbíróság a tárgyalás megtartására más "megfelelő helyet" jelöl ki, aminek feltétele, hogy megállapítja, hogy olyan sajátos körülmények állnak fenn, amelyek ezt "kívánatossá" teszik. Maga a választási bíróság a tárgyalás helyszínét szabad belátása szerint megváltoztathatja a helyhatóság illetékességi területén belül.
Skóciában a peres eljárást és a bírósági tárgyalást az a rendőrbíró folytatja le, amelyik illetékességi területén a választást tartották, illetve, ha a helyhatóság területe több sheriffi kerületre terjed ki, akkor valamennyi érintett rendőrbíró. Utóbbi esetben az eljáró rendőrbírók döntése egyhangú kell, hogy legyen, máskülönben az ügyet a skót felsőbíróságra (Court of Session) terjesztik fel, amelyik a rendőrbíróktól átvett hatáskörben dönt. A skót helyhatósági választások során benyújtott választói jogorvoslat ügyében eljáró választási bíróság ugyanazon jogosultságokkal rendelkezik, mint a parlamenti választás során benyújtott jogorvoslati eljárásban azzal a különbséggel, hogy pénzbírságot kiszabó vagy elfogatási parancsot elrendelő döntése ellen a Court of Sessionhöz jogorvoslattal lehet élni. Nincs helye ilyen jogorvoslatnak, ha az ügyben első fokon - a rendőrbíróktól történő - áttétel miatt Court of Session jár el. A bírósági tárgyalás helyét a választási bíróság határozza meg a sheriffi kerületben vagy kerületekben, de az érintett helyhatóság illetékességi területén belül. A bíróság szabad belátása szerint a tárgyalás helyszínét megváltoztathatja a sheriffi kerületen vagy kerületeken belül. A rendőrbírónak az eljárás során felmerült utazási és egyéb költségeit az a helyhatóság fedezi, amelynek a területén a választást tartották azzal, hogy a bíróság elrendelheti, hogy ezeket a költségeket az egyik peres fél vagy a peres felek a bíróság által megfelelőnek tartott arányban megosztva, térítsék meg a helyhatóság számára. A bírósági tárgyaláson jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni, aki a bíróság előtt esküt tesz arra, hogy az általa lejegyzettek valósak és hitelesek.
Az egész Egyesült Királyságra kiterjedő közös - és számunkra igen különös - szabály, hogy annak a helyhatóságnak a megfelelő tisztségviselője, amelynek megválasztása során a kifogásolt jogszabálysértés történt, megfelelő elhelyezést köteles biztosítani a kiküldött választási bíróság tagjai számára és biztosítani köteles a kiküldetéssel járó költségeiket. A megfelelő tisztségviselőt a törvény nem nevezi meg, mert ezt egyfelől, az önkormányzati törvény határozza meg, másfelől az önkormányzati rendszer és a tisztségviselők elnevezése országrészenként különbözik. Az eljáró választási bíróság tisztviselőket alkalmazhat. Ilyen többek között a jegyzőkönyvvezető, akinek a költségei részét képezik a bíróság költségeinek. A jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó szabályok megegyeznek a parlamenti választások során lefolytatott jogorvoslati eljárásban és a skót helyi választásban meghatározottakkal, így például jogosult jelen lenni a tárgyaláson és kötelező az eskütétel.[89] A bírósági eljárásban közreműködők, így a bírói megbízottak, a tisztviselők és a jegyzőkönyvvezető javadalmazását a bíró állapítja meg a jogszabályi keretek között és azt a pénzügyminisztérium hagyja jóvá. A javadalmazást és a költségeket a pénzügyminisztérium fizeti ki a jogosultaknak, amit az érintett helyhatóság a pénzügyminisztériumnak megtérít.[90] A választási bíróság szabad belátása szerint dönthet úgy is, hogy az eljárás során valamennyi felmerült költsé-
- 512/513 -
get vagy annak egy részét meg kell téríteni a bíróságnak helyet adó helyhatóság tisztségviselőjének vagy a pénzügyminisztériumnak akkor, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereseti kérelem komolytalan vagy a kérelmező célja a zaklatás volt, valamint, ha az alperest az eljáró bíróság bűnösnek mondja ki tisztességtelen gyakorlat folytatása miatt.[91]
A választási bíróság ítéletében kimondhatja, hogy a választás érvénytelen. Ez azt jelenti, hogy a bíróság megállapítja, hogy a megválasztott jelölt megválasztása érvénytelen és mást sem választottak meg helyette érvényesen, amely esetben új választást kell tartani. A Londoni Közgyűlés tagjainak megválasztására a törvény különös szabályokat rendel alkalmazni az általános helyhatósági választás megismétlése esetében[92] és ugyancsak eltérő szabályok vonatkoznak Skóciára. A megismételt választás esetén az érvénytelen választás miatt meg nem választottnak tekintett helyhatósági tisztségviselő feladatait átmenetileg, erre az időre helyettese vagy a tisztségviselő látja el, aki egyébként betegség miatti akadályoztatása esetén a feladatait ellátná.[93]
A legsúlyosabb választási jogszabálysértések esetén követendő eljárási szabályok
Korábban szó esett róla, hogy külön kategóriája a választási szabályok megsértésének a két legsúlyosabb esetköre, a tisztességtelen gyakorlat és a jogellenes gyakorlat, amelyek több cselekményt is átfognak.
A parlamenti választás eredménye és a helyhatósági választás eredménye elleni jogorvoslatok elbírálása során a választási bíróság törvényben előírt[94] jelentésének ki kell térnie arra, hogy bizonyított-e a jogellenes vagy a tisztességtelen gyakorlatnak minősülő jogsértés elkövetése úgy, hogy arról a választáson induló bármely jelölt tudott vagy abba beleegyezett, valamint a jelentés tartalmazza a jogellenes vagy tisztességtelen gyakorlat megnevezését.[95] Amennyiben a jelentés azt állapítja meg, hogy - ide nem értve a természetben történő szavazatvásárlást (treating) vagy a jogellenes befolyásolást (undue influence) - a jelölt tudtával vagy beleegyezésével jogellenes gyakorlatot folytattak, akkor a jelöltet bűnösnek kell tekinteni a jogellenes gyakorlat folytatásában. Amennyiben a jelentés azt állapítja meg, hogy a parlamenti választások során a tisztességtelen gyakorlatot a jelölt tudtával vagy beleegyezésével folytatták, akkor a jelöltet a tisztességtelen gyakorlat folytatásában kell bűnösnek tekinteni. A bíróság jelentésének tartalmaznia kell, ha a jelölt bűnösségét a nyilvántartásba vett megbízottja (ügynöke, segítője) által folytatott jogellenes vagy tisztességtelen gyakorlat alapozza meg. Ugyanakkor, ha a jelölt bűnösségét a bejelentett megbízottja által megvalósított természetben történő szavazatvásárlás, jogellenes befolyásolás vagy más jogellenes gyakorlat folytatása miatt állapították meg a jelöltnek lehetősége van arra, hogy kimentse magát a felelősség alól. Ezt, vagyis, hogy nem vétkes, a bíróság állapítja meg. A törvény rendelkezik a kimentés konjunktív feltételeiről, amelyek bekövetkezését a jelöltnek kell bizonyítania és amelyek az alábbiak. A jelölt bizonyította, hogy sem ő, sem bejelentett megbízottja nem folytatott a választás során jogellenes vagy tisztességtelen gyakorlatot, továbbá a bíróság jelentésében megjelölt cselekményeket a jelölt által adott utasításokkal ellentétesen, az ő vagy bejelentett megbízottja jóváhagyása vagy beleegyezése követték el. A jelölt vagy nyilvántartásba vett megbízottja minden ésszerű intézkedést megtett a tisztességtelen vagy a jogellenes gyakorlatnak a választások során történő megvalósítása megelőzése érdekében. A bíróság jelentésében megnevezett bűncselekmények bagatell jellegűek vagy jelentéktelenek voltak. A választás minden más tekintetben a jelölt, valamint nyilvántartásba vett megbízottjai részéről szabad és visszaéléstől mentes volt. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén sújtható a jelölt a törvény által - annak a 159 cikkében - meghatározott szankciókkal. Eltérő szabályokat kell alkalmazni olyan választás esetén, ahol a jelöltnek nincs nyilvántartásba vett megbízottja. Ilyen esetben a felelősség alól való kimentés feltételei, hogy a jelölt tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlatot nem folytatott, annak megvalósításáról nem volt tudomása, abban meg nem állapodott, illetve azt jóvá nem hagyta, illetve abba bele nem egyezett és ezzel egyidejűleg megtett minden ésszerű intézkedést az olyan tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat megvalósítása ellen, amit az ő érdekében valósítottak meg.
- 513/514 -
Itt érdemes megjegyezni, hivatkozással egy több alkalommal visszatérő jogintézményre, hogy az angol szabályozás igen előre mutatónak nevezhető a felelősség megállapítása szempontjából. Az Egyesült Királyságban bizonyos választások alkalmával kötelező, más esetekben lehetséges a jelöltet segítő, támogató megbízott regisztrálása (election agent). Az election agent a jelöltet segíti, annak a hivatalos kapcsolattartója és jogi értelemben felelős a jelölt kampány tevékenységéért. A magyar választási bíróságok gyakorlatát ismerve itthon is hasznos volna, ha egyes választási cselekményeket csak a jelölt igazolható tudtával és beleegyezésével rendelkező személyek végezhetnének, akiket nyilvántartásba kell vetetni, ami megkönnyítené a választási jogszabálysértések elkövetői mögött álló személyek beazonosíthatóságát és felelősségre vonását vagy éppen ellenkezőleg azt, hogy nem volt sem tudomásuk, sem ráhatásuk a látszólag az ő érdekükben elkövetett jogsértések elkövetőinek tevékenységére.
A választási bűncselekményekre vonatkozó különös szabály érvényesül a bizonyítási eljárásban. Ha jogellenes vagy tisztességtelen gyakorlat, illetve jogellenes kifizetés vagy alkalmazás miatt emelnek vádat, akkor a returning officer által kiállított igazolást hitelesnek kell elfogadni annak bizonyítására, hogy a választás jogszerű volt, valamint, hogy az igazolásban megjelölt személy jelöltként indult a választáson. Ehhez hasonlóan, hitelesnek kell elfogadni a registration officer által kiállított igazolást arra vonatkozóan, hogy valakit szabályosan nyilvántartásba vettek vagy nyilvántartásba vételét elutasították azzal, hogy az ellenkező bizonyításának helye van.[96]
A törvény biztosítja, hogy bizonyos választási jogsértéseket közérdekből vizsgáljanak ki, azt ne csak a jogsérelmet szenvedett fél kezdeményezésére lehessen szankcionálni.[97] Ha a főügyész (Director of Public Prosecutions) arról értesül, hogy a törvény hatálya alá tartozó választási bűncselekményt követtek el, akkor köteles vizsgálatot - vagy a magyar terminológia szerint inkább nyomozást - indítani és amennyiben lehetséges, vádat emelni. A főügyész vagy az általa megbízott ügyész, vagy más jogi hivatást folytató jogász köteles részt venni minden választási jogorvoslat tárgyalásán, ha a választási bíróság erről így rendelkezik. Az ügyészségnek a tárgyaláson gyakorolható jogosítványait külön törvény[98] szabályozza.
A legsúlyosabbnak minősülő jogszabálysértésekhez, így a tisztességtelen és a jogellenes gyakorlathoz a törvény további jogkövetkezményeket fűz, amelyek egy része szankció, illetve büntetőjogi szankció, azonban vannak közöttük olyan intézkedések, amelyeket meghatározott állami szerveknek vagy tisztségviselőknek kell megtenniük.
A leghatékonyabbnak és magától értetődőnek tűnő következménye egy súlyos választási jogszabálysértésnek, ha a választás érvénytelen. Ennek megfelelően, ha a bíróság megállapítja, hogy a megválasztott jelölt maga vagy bejelentett megbízottja révén tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlatot folytatott és bűncselekményt követett el, akkor a választás érvénytelen.[99]
Skóciában a helyhatósági választásokon további szankció, hogy helyi önkormányzati képviselői tisztséget egyetlen helyi önkormányzatnál sem tölthet be a választási bíróság jelentése kibocsátásának napjától.[100]
Hasonlóan rendelkezik a törvény a jelentős mértékű választási csalás következményeiről. Ha a választási jogorvoslati kérelem elbírálása során megállapítható, hogy a választás során tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlatot folytattak, megvalósult a tiltott foglalkoztatás, jogellenes finanszírozás azzal a céllal, hogy valamely személy megválasztását előmozdítsa vagy támogassa és mindez olyan kiterjedtségben, hogy reálisan feltételezhető, hogy az eredményt befolyásolta, akkor a szóban forgó személy megválasztása érvénytelen és nem választható meg arra vagy azokra a tisztségekre, amelyeknek tárgya az érintett választás volt. A választás érvénytelenségét akkor lehet kimondani, ha azt kiterjedt tisztességtelen gyakorlat, megvesztegetés vagy megfélemlítés okozta.[101]
A legsúlyosabb hátrányos jogkövetkezmények a jelöltet sújtják, de nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól a jogsértés elkövetésében közreműködő vagy érintett személyek sem.[102] A választási bíróságnak, a parlamenti választás eredménye és a helyhatósági válasz-
- 514/515 -
tás eredménye elleni jogorvoslatok elbírálása során törvényben előírt és így kiadott jelentésének tartalmaznia kell minden olyan személynek a nevét, akinek a felelőssége tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat folytatása miatt bebizonyosodott. Ha azonban közülük valamelyik személy nem valamelyik peres fél, vagy nem olyan jelölt, akinek a megválasztása a kérelem tárgya, akkor a bíróság köteles őt idézni, valamint lehetővé tenni a meghallgatását, továbbá azt, hogy bizonyítékokat szolgáltasson annak igazolására, hogy miért nem lett volna szükséges a jelentésben róla említést tenni. A jelentést meg kell küldeni az ügyészségnek is. Az ilyen személyekkel szemben alkalmazható következményeket meghatározó szabályok meglehetősen összetettek. Amennyiben a választási bíróság jelentésében megállapítja egy jelölt vagy bárki tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat miatti felelősségét, akkor - fő szabályként - megszűnik a jogosultsága arra, hogy kérelmezze jelöltként való nyilvántartásba vételét valamint, hogy szavazzon az Egyesült Királyságban bármely parlamenti választáson vagy Nagy Britanniában bármely helyhatósági választáson, valamint nem választható meg a képviselőház tagjának és nem tölthet be semminemű választott hivatalt, illetve ha már megválasztották a képviselőház tagjának vagy más választott tisztségre, akkor a bíróság jelentése napjának hatályával e tisztsége megszűnik. Ugyanakkor kivétel a fő szabály alól, hogy a jelöltként történő nyilvántartásba vétel és a szavazati jog gyakorlásának tilalma csak akkor alkalmazható szankció, ha a vétkes által elkövetett jogsértés más választópolgár szavazati jogának gyakorlása vagy hamis nyilatkozattétel vagy postai úton, illetve meghatalmazással történő szavazás kezdeményezése során elkövethető visszaélés - mint tisztességtelen gyakorlat - vagy egyéb választási bűncselekmény, mint jogellenes gyakorlat. Az eltiltás hatálya tisztességtelen gyakorlat esetén öt év, jogellenes gyakorlat esetén három év, amely időtartam kezdete a bírósági határozat kelte.[103] Ugyan ezeket a szankciókat kell alkalmazni, ha külön törvények további tényállásokat minősítenek tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlatnak és azokat e törvény hatálya alá tartozó ügyekben megvalósítják.
További külön szabályok rendelkeznek a büntetés csökkentésének lehetőségéről.[104] Nevezetesen, ha a választási bíróság jelentése megállapítja valakinek a bűnösségét és őt vagy mást, akinek a jogsértő cselekménye miatt az eltiltó szankciót alkalmazták felmentik egy olyan bűnvádi eljárásban, amelyet ugyanazon tényállási elemekre alapozva indítottak, amelyek alapján az eltiltó szankciót kiszabták, akkor a választási jogorvoslati eljárásban kiszabott szankciókat azonnali hatállyal vissza kell vonni. Vagyis a választási bíróság egy vegyes joganyag alapján - a bűnösség megállapítását követően, annak következményeként - büntetőjogi szankciókat szabhat ki, azonban ugyanezen tényállás alapján büntetőeljárást is le lehet folytatni, amelyben az elítélt ártatlansága bebizonyosodhat. Ennek következtében a választási bíróság által kiszabott szankciókat hatályon kívül helyezik. Szabály, hogy ha bárkit, akit a választási bíróság a fent említett eltiltó szankcióval sújtott, büntetőeljárásban ugyanazon cselekmény miatt elítélnek, akkor a büntetőeljárásban további eltiltással nem sújtható és az eljáró büntetőbíróság a jövőre nézve a korábban kiszabott eltiltást megszüntetheti vagy csökkentheti. Az eltiltás időtartamának csökkentése esetén az eljáró bíróság ítéletében köteles megjelölni, hogy az eltiltásból, ha van ilyen, milyen időtartam van még hátra. Ha a választási bíróság a tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat miatt már elítélt személy bűnösségét később állapítja meg, mint ahogyan őt elítélte más bíróság, akkor további eltiltó szankciót -a törvény alapján meghatározott és korábban már értélkelt cselekmények miatt - a választási bíróság már nem szabhat ki. Végezetül, ha valakit a választási bíróság vagy a büntetőbíróság eltiltó szankcióval sújtott és azt a tanút, akinek abban az eljárásban megvalósított hamis tanúvallomása alapján őt elítélték hamis tanúzás vagy hamis bizonyítékok szolgáltatása miatt elítélték, akkor az eltiltással sújtott személy a felsőbírósághoz fordulhat, amelyik rendelkezhet az eltiltó szankció megszüntetéséről, ha meggyőződik arról, hogy az eltiltott személy bűnösségét a hamis bizonyítékok alapján állapították meg.
A további jogkövetkezmények között több olyan különös szabály is megjelenik, amelyek kizárólag zárt személyi körre alkalmazhatók.
- 515/516 -
Ilyen a békebíróval (justice of the peace) szemben alkalmazható szankció.[105] Ha a választási bíróság jelentésében[106] a békebíró bűnösségét állapítja meg a választással kapcsolatban tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat miatt, akkor az esetet jelentenie kell a lordkancellárnak és a Lord Chief Justicenak[107], illetve, ha a békebíró Skóciában működik, akkor a Skóciáért felelős miniszternek és jelentéséhez csatolnia kell a bizonyítékokat.
Nagyon szigorú szabályok vonatkoznak egyes hivatásrendek tagjaira, amelyek a választási jogszabályok megsértésnek szankcionálása esetén is megmutatkoznak. Ha a választási bíróság jelentése ügyvéd vagy más engedélyhez kötött, jogszabályban szabályozott hivatáshoz tartozó személy bűnösségét mondja ki egy választás során megvalósított tisztességtelen gyakorlat miatt, akkor a bíróság az ügyet az ügyvédi kamarához, a felsőbírósághoz vagy más, olyan illetékes testülethez utalhatja, amelyik jogosult eljárni a szakmai szabályok megsértése miatt. Ezek a testületek vagy állami szervek megállapíthatják, hogy a megjelölt személyek hivatásuk szakmai szabályait megsértették.[108] Hasonló szabályok alapján a választási bíróság kezdeményezheti olyan személyek felelősségre vonását, akik engedélyköteles tevékenységet végeznek[109] és ennek során a választásokkal összefüggésben a törvény meghatározott - elsősorban a tisztességtelen gyakorlatra vonatkozó - rendelkezéseit megsértik. Ezekben az esetekben a bíróság az engedélyt kiadó hatóságot értesíti, amely végső esetben akár a tevékenység végzésére kiadott engedélyt vissza is vonhatja.[110]
Érvénytelen a megválasztott jelölt választása abban az esetben is, ha - a parlamenti vagy a helyhatósági választásokon - a jelölt vagy bejelentett megbízottja személyesen próbál közbenjárni annak érdekében vagy mást rábírni arra, hogy olyan személyre szavazzon, akiről tudja vagy reálisan feltételezheti, hogy e törvény vagy az Észak-Ír Nemzetgyűlési Választásokra vonatkozó jogszabályok alapján tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat miatt megállapították a vétkességét, illetve, ha a Public Bodies Corrupt Practices Act 1889 alapján elítélték és ezért nem választható.[111] Magának a választásnak az érvénytelensége megállapítható azon az alapon is, hogy egy helyi önkormányzati választáson megválasztott személy megválasztása azért érvénytelen, mert nem választható. Ugyanakkor az olyan személyre leadott szavazatot, aki a választás időpontjában e törvényi rendelkezés alapján nem volt választható, csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni e személy választhatóságának hiánya miatt és csak akkor lehet erre hivatkozással más jelöltet győztesnek hirdetni, ha ebben az esetben a választhatóság hiányát a választási bíróság állapította meg.
További jogkövetkezmény, hogy ha a parlamenti választásokon benyújtott jogorvoslati kérelem tárgya a mandátum megszerzése és egy jelöltet vagy az érdekében eljáró személyt megvesztegetés vagy jogellenes befolyásolás miatt bűnösnek mondják ki, akkor a rá leadott szavazatok számából le kell vonni annyit, ahány személyről bebizonyosodott, hogy megvesztegették vagy jogellenesen befolyásolták. Érvénytelen továbbá annak a személynek a leadott szavazata, aki tisztességtelen vagy jogellenes gyakorlat, jogellenes finanszírozás vagy alkalmazás, avagy miatt bűnös.[112]
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a bíróság kérelemre mentesítést adjon a hátrányos jogkövetkezmények alól.[113] Erre a jogellenes gyakorlat, valamint a jogellenes kifizetés és alkalmazás szankcionálása esetében van lehetőség és több törvényi feltétel együttes teljesülése szükséges. Ilyen, hogy a jogsértő cselekményt vagy mulasztást elkövető és ezért szankcionált személy kérelmet nyújt be a felsőbírósághoz vagy a választási bírósághoz, illetve bizonyos törvényben, meghatározott esetekben - például ilyenek a választási költségek - a megyei bíróságnak[114] és kérelme benyújtásáról tájékoztatnia kell a főügyészt, aki maga vagy megbízottja révén részt vehet a kérelmező bírósági meghallgatásán. A bíróság mentesítheti a kérelmezőt a szankciók alól, ha olyan bizonyítékokat szolgáltat, amely igazolja, hogy a jogellenes gyakorlatot, kifizetést, alkalmazást véletlen számítási hiba vagy "más ilyen természetű ok" idézte elő. Feltétel továbbá, hogy az elkövető jóhiszeműségéhez nem férhet kétség, valamint az ügyészséghez benyújtott tájékoztatást abban a választókerületben terjesztette elő, ahol a választást tartották. Ha a bíróság úgy látja, hogy a megvalósított jogsértés miatt nem szükséges a törvényben meghatározott szankciókat alkal-
- 516/517 -
mazni, akkor végzésében mentesíti az elkövetőt és cselekményét a törvényi rendelkezések alóli kivételnek (exception from the provisions of this Act) minősíti.
Büntetőjogi szankciók
Végezetül a választási jogorvoslati eljárásban a jogsértővel szemben kiszabható legsúlyosabb következmények a büntetőjogi szankciók (prosecutions for corrupt or illegal practices). A Representation of the People Act 1983 meghatározza a rendelkezései megsértése esetén kiszabható büntetőjogi szankciókat. A tisztességtelen gyakorlat elkövetőjének szankcióit a 168. cikk (prosecutions for corrupt practices), a jogellenes gyakorlat elkövetőjének szankcióit a 169. cikk (prosecutions for illegal practices) határozza meg. A szankciókat kiszabó rendelkezések azt is lehetővé teszik, hogy a jogellenes gyakorlat elkövetésével vádolt személyt tisztességtelen gyakorlat elkövetése miatt találják bűnösnek, illetve fordítva. Bármely választással kapcsolatos és a törvényben szabályozott bűncselekmény elkövetése miatt az elkövetéstől számított egy éven belül van lehetőség eljárást indítani, ami fő szabályként érvényesül.[115] A szankciók részletes ismertetésére nincs lehetőség, mert a szankciórendszer összetett és a szabályozás bonyolult, számos utaló szabályt tartalmaz. Ezért csak azt lehet rögzíteni, hogy szabadságvesztés, pénzbüntetés, engedélyhez kötött tevékenység esetén az engedély megvonása, valamint a választójog megvonása alkalmazható a választási csalások elkövetőivel szemben. Utóbbira érdemes röviden kitérni.
Ha valakit a más választópolgár szavazati jogának gyakorlása; hamis nyilatkozattétel; a postai úton és a meghatalmazással történő szavazás kezdeményezése során elkövethető visszaélés miatt - akár Skóciában is[116] - jogellenes gyakorlat miatt elítéltek, az sem választóként, sem jelöltként nem vetetheti magát nyilvántartásba parlamenti választásokon az Egyesült Királyságban, valamint helyhatósági választásokon Nagy-Britanniában.[117] Az ezeken a cselekményeken kívüli, egyéb jogellenes gyakorlat miatt elítélt személy szankciója, hogy nem választható meg a képviselőház tagjává, nem tölthet be választott tisztséget és ha már megválasztották a képviselőházba képviselőnek vagy bármely más választott tisztségre, akkor helye megüresedik. Ezekben az esetekben további hátrányos következmény, hogy a bűnös a parlamentben, illetve a választással érintett szervezetnél semmilyen más tisztséget sem viselhet.
A választójog gyakorlásától való eltiltás kezdete a bűnösség megállapításának és időtartama 5 év tisztességtelen gyakorlat folytatása esetén, 3 év jogellenes gyakorlat folytatása esetén. Mind a két esetben bíróság kérelemre mérsékelheti az eltiltás időtartamát. Skóciában az eltiltás kiterjed nem csak a választott tisztségekre, hanem a jogászi szakma valamennyi hivatására is.
A szabályozás érdekessége vagy inkább különlegessége, hogy a jogellenes kifizetés és alkalmazás szankciója enyhébb, ha az elkövető nem jelölt vagy bejelentett megbízott. Utóbbi esetben ugyanis a cselekmény jogellenes gyakorlatnak minősül és súlyosabban büntetendő.[118] További sajátosnak nevezhető jogi megoldás, hogy az angol szabályozás lehetővé teszi szervezetek tagjainak a büntetőjogi felelőségre vonását. Ha jogellenes vagy tisztességtelen gyakorlatot, vagy jogellenes kifizetést, illetve alkalmazást, vagy a választási kiadványokkal kapcsolatos bűncselekményt - jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező - szervezet valósít meg, akkor annak a cselekmény megvalósításában részt vevő tagjait felelősségre kell vonni.[119] ■
JEGYZETEK
[1] Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2018
[2] Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest 1942. 93-95. o.; Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatási jog. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2007. 24. o.
[3] Ez egy ún. consolidating act, amely ez esetben több, korábban megalkotott és a tárgykört, valamint kapcsolódó tárgyakat szabályozó törvényeket szabályozta újra. Ilyen például a korábbi, 1949-ben elfogadott és 1969, 1977, 1978, valamint 1980-ban módosított választójogi törvény, vagy az 1949-ben megalkotott és 1953-ban módosított választási jelöltállítási eljárást szabályozó törvény, továbbá a walesi és skót választási törvény, illetve az 1972-es helyi önkormányzati törvény.
[4] Supplying false electoral registration details or for failure to supply such details, ami nagyjából hamis adatközléssel megvalósított nyilvántartásba vételt jelent.
[5] Az eljárási hiba kijavításának nevezett jogorvoslatot a parlamenti választások során, valamint Angliában és Walesben a helyi önkormányzati választások során lehet alkalmazni.
- 517/518 -
[6] Az Egyesült Királyságban a writ of elections-t formálisan az államfő hirdeti ki, de valójában a kormány kezdeményezésére vagy a jogszabályi előírásnak megfelelően a Clerk of the Crown, vagyis a Királyi Kancellárián (Chancery) a Korona Hivatalát (Crown Office) vezető főtisztviselő bocsátja ki.
[7] Representation of the People Act 1983 Section 24
[8] Representation of the People Act 1983 Section 25
[9] Representation of the People Act 1983 Section 26
[10] Representation of the People Act 1983 Section 35. Gyakorlatilag azonos helyi önkormányzatok, már elnevezéssel.
[11] Representation of the People Act 1983 Section 41
[12] Electoral Administration Act 2006: Section 46
[13] Representation of the People Act 1983: Section 56
[14] Representation of the People Act 1983: Section 57, 58
[15] Representation of the People Act 1983: Section 60
[16] Representation of the People Act 1983: Section 61
[17] Representation of the People Act 1983: Section 62
[18] Representation of the People Act 1983: Section 62A
[19] Representation of the People Act 1983: Section 62B
[20] Representation of the People Act 1983: Section 63
[21] A sheriff clerk igazgatási tisztviselő(k) a Skóciában működő alsóbíróságokon (sheriff's court).
[22] A szavazókört vezető tisztviselő, ami Magyarországon nagyjából a szavazatszámláló bizottság elnökének felel meg.
[23] Lényeges, hogy ha az említett személyek e jogellenes cselekményt nem a parlamenti vagy az önkormányzati választásokkal kapcsolatban, de hivatali tevékenységük vagy munkavégzésük során, követik el, akkor a felelősségre vonás során ezeket a szabályokat nem lehet alkalmazni. A törvény azt is rögzíti, hogy az e törvény által szabályozott hivatali kötelezettség megszegése elkövetése esetén a felelősség megállapítása során a common law szabályait nem lehet alkalmazni.
[24] Representation of the People Act 1983: Section 65
[25] Itt nehéz megállni, hogy az ember ne tegye fel a kérdést, hogy vajon más tárgyakat bele lehet-e dobálni, tehát nem papírt? Vélhetőleg mást is tilos, mert ugyan a normaszövegben valóban úgy szerepel, hogy a szavazólapon kívül más papírt (any paper other than the ballot paper), ugyanakkor utóbb az is szerepel, hogy azt a szavazólapot, amelynek bedobására a jogszabály feljogosítja a szavazót (the ballot paper which he is authorised by law to put in).
[26] Itt konkrétan a láncszavazásról van szó, amit az angol jogirodalom balkáni vonat (Balkan Train) néven ismer.
[27] Skóciában bűncselekmény ezen kívül a parlamenti és az önkormányzati választáson: a jelölőcédulák hamisítása; a hamis jelölőcédulák átadása a returning officernek, amennyiben az elkövető tudja, hogy hamisak; a szavazólapok vagy a szavazólapokon a hivatalos jelzés meghamisítása. Szintén csak Skóciában tilos a helyi önkormányzati választáson a jelöltként aláírni a jelölőcédulát, vagyis önmagát nem jelölheti senki, mert ez bűncselekmény.
[28] Representation of the People Act 1983: Section 65/A
[29] Representation of the People Act 1983: Section 66
[30] Representation of the People Act 1983: Section 66/A
[31] A közönség - legyen az széles kör vagy a közönség lehatárolt köre - számára bármilyen formában, bármilyen eszközzel megismerhetővé tenni.
[32] Becslés.
[33] Representation of the People Act 1983: Section 99
[34] Representation of the People Act 1983: Section 100
[35] A megváltozott gyakorlatra példa a 18/2017. (IV. 11.) FVB határozat és a jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés, a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pk.50.005/2017/2. számú végzése.
[36] Representation of the People Act 1983: Section 106
[37] Az itt leírtakból kiderül, hogy az Egyesült Királyságban szigorú a szabályozás és a jelölteket segítő aktivistákat (agent) is nyilvántartásba kell, illetve lehet venni, ami megkönnyíti annak a megállapítását, hogy egy jogsértő cselekményt kinek, melyik jelöltnek az érdekében követtek el.
[38] Representation of the People Act 1983: Section 107
[39] Representation of the People Act 1983: Section 109
[40] Representation of the People A ct 1983: Section 110
[41] Az "angol törvény" kifejezés természetesen nem pontos, mert a Representation of the People Act 1983 az Egyesült Királyság egészében hatályos, ugyanakkor ez a rendelkezése nem alkalmazható Skóciában, ahol a Section 110A külön rendelkezéseit kell alkalmazni, de csak a helyhatósági választásokon: Section 110A Scottish local government elections: details to appear on election publications.
[42] Representation of the People Act 1983: Section 111
[43] Representation of the People Act 1983: Section 112
[44] A törvény 167 cikke határozza meg a kivételeket a jogellenes finanszírozás, a jogellenes gyakorlat, valamint a tiltott foglalkoztatás és alkalmazás estei alól. Közös, hogy a mentességet előzetesen kérelmezni kell a bíróságtól (application for relief). A kérelmet az ügy tárgyától függően a választási bíróság (election court), a megyei bíróság (county court) vagy a felsőbíróság (High Court) a bírálja el.
[45] Representation of the People Act 1983: Section 113
[46] Representation of the People Act 1983: Section 114
[47] Representation of the People Act 1983: Section 115
[48] Representation of the People Act 1983: Section 136
[49] Representation of the People Act 1983: Section 137
[50] Representation of the People Act 1983: Section 138, de a skót helyhatósági választásokon az ügyek egyesítésének speciális szabályai vannak.
[51] Representation of the People Act 1983: Section 139
[52] Az angol és a walesi helyhatósági választásokon a 36. cikk, Skóciában a 42. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
[53] Walin, Jean: Droit administratif. Paris, Dalloz 2008. 127. o.
[54] Representation of the People Act 1983: Section 140
[55] Representation of the People Act 1983: Section 141. Érdekes szabály, hogy Skóciában nem tagadható meg a válasz privilégiumokra való hivatkozással sem.
[56] Representation of the People Act 1983: Section 143 azzal, hogy ez a skót helyhatósági választásokon nem alkalmazható szabály.
[57] Representation of the People Act 1983: Section 144
[58] Representation of the People Act 1983: Section 145
[59] Representation of the People Act 1983: Section 115/A
[60] Representation of the People Act 1983: Section 146
[61] Skóciában ebben a tekintetben is külön szabályok érvényesülnek.
[62] Representation of the People Act 1983: Section 147
[63] Representation of the People Act 1983: Section 148
[64] A törvény az eskü alatt tett nyilatkozat egyes tartalmi elemit is meghatározza.
[65] Representation of the People Act 1983: Section 149
[66] Representation of the People Act 1983: Section 150
[67] Representation of the People Act 1983: Section 151
[68] Representation of the People Act 1983: Section 152
[69] Representation of the People Act 1983: Section 153
[70] Representation of the People Act 1983: Section 154
[71] Representation of the People Act 1983: Section 155
[72] Ez a Koronabíróság (Crown Court) által kialakított jo-
- 518/519 -
ganyag, ugyanakkor Észak-Írországban törvény, a Fines Act (Ireland) 1851).
[73] Representation of the People Act 1983: Section 156
[74] Representation of the People Act 1983: Section 157
[75] Magasabb bíróságok (Senior Courts of England and Wales): Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal), amelynek összetétele: Polgári Kollégium (Civil Division) és Büntető Kollégium (Criminal Division); Felsőbíróság (High Court of Justice), amelynek összetétele: Királynő Kollégiuma (Queen's Bench Division), Kancelláriai Kollégium (Chancery Division), Családjogi Kollégium (Family Division); valamint Koronabíróság (Crown Court).
[76] Representation of the People Act 1983: Section 120
[77] Representation of the People Act 1983: Section 121
[78] Representation of the People Act 1983: Section 122
[79] Representation of the People Act 1983: Section 126.
[80] Representation of the People Act 1983: Section 123
[81] Representation of the People Act 1983: Section 124, 125
[82] Representation of the People Act 1983: Section 126 (3)
[83] Representation of the People Act 1983: Section 127
[84] A sheriff principal bíró, aki bíráskodási, kvázi-bíráskodási és igazgatási feladatokat is ellát a sheriffi kerületben. Magyar megfelelője nincs, ezért a rendőrbíró fordítás. Igaz, hogy kifejező elnevezés lehetne a hivatalvezető is, szándékosan kerülve a szolgabíró kifejezés használatát, amelyhez azonban nagyon hasonló hivatalról van szó Skóciában. Ugyanakkor a sheriff principal nem azonos, a sheriffel, ami az egyik bírói tisztség Skóciában.
[85] Representation of the People Act 1983: Section 128
[86] Representation of the People Act 1983: Section 129
[87] Representation of the People Act 1983: Section 130
[88] Representation of the People Act 1983: Section 134
[89] Representation of the People Act 1983: Section 131
[90] Representation of the People Act 1983: Section 132
[91] Representation of the People Act 1983: Section 133
[92] Representation of the People Act 1983: Section 135A
[93] Representation of the People Act 1983: Section 135
[94] Representation of the People Act 1983: Section 144, 145
[95] Representation of the People Act 1983: Section 158
[96] Representation of the People Act 1983: Section 180
[97] Representation of the People Act 1983: Section 181
[98] Prosecution of Offences Act 1979
[99] Representation of the People Act 1983: Section 159
[100] E tilalom hatálya tíz év, ha őt magát és három év, ha a bejelentett megbízottját mondták ki tisztességtelen gyakorlat miatt felelősnek. Ha - akár a maga, akár a bejelentett ügynöke által megvalósított - jogellenes gyakorlat miatt mondták ki a bűnösségét, akkor az eltiltás azzal megegyező időtartamra szól, amennyi ideig hivatalban volt vagy lett volna, ha jogszerűen nyeri a választást. Ha a jelentés keltezésének napján már tisztségébe lépett, akkor a tilalom azonnal hatályba lép.
[101] Representation of the People Act 1983: Section 164
[102] Representation of the People Act 1983: Section 160
[103] E szankciók vonatkozásában külön, de lényegét tekintve azonos szabályok rendelkeznek Skóciáról és Észak-Írországról.
[104] Representation of the People Act 1983: Section 174
[105] Representation of the People Act 1983: Section 161
[106] Több alkalommal is előfordult, ezért szükséges kitérni arra, hogy a választási bíróság azon döntésének elnevezése, amit továbbít a törvényben meghatározott szerveknek és funkciója nem csak a tájékoztatás, hanem érdemi véghatározatnak tekinthető, jelentés (report). Nyilván vitatható, hogy magyarra inkább ítéletnek, végzésnek vagy határozatnak is lehetne fordítani, de ezzel a magyarázattal ennek a diskurzusnak talán elejét lehet venni.
[107] Lord Chief Justice: Lord Chief Justice of England and Wales: fordítható főbírónak, aki az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztsége az angol és a walesi bíróságokon.
[108] Representation of the People Act 1983: Section 162
[109] Ezek az ún. Licensing Acts hatálya alá tartozó tevékenységek.
[110] Representation of the People Act 1983: Section 163.
[111] Representation of the People Act 1983: Section 165
[112] Representation of the People Act 1983: Section 166
[113] Representation of the People Act 1983: Section 167
[114] Skóciában a kérelmet a választási bírósághoz lehet benyújtani.
[115] Representation of the People Act 1983: Section 176
[116] Skóciában külön szankciója van ugyanannak a cselekménynek.
[117] Representation of the People Act 1983: Section 173
[118] Representation of the People Act 1983: Section 175
[119] Representation of the People Act 1983: Section 179
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, NKE ÁKK, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet.
Visszaugrás
