A Magyar Közlöny 2010. június 28-i 108. számában került kihirdetésre az egyes elektronikus eljárások módosításáról szóló 2010. évi LIX. törvény, amelynek 3. § (9)-(13) bekezdései módosítják a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt (Fmhtv.). A módosítások a tényleges helyzethez igazítják a jogszabályt.
Az Fmhtv. alábbi rendelkezései módosulnak 2010. június 29-i hatálybalépéssel:
■ Az Fmhtv. 11. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, és a beadványt)
"a) minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni."
Azaz nincs helye a kormányzati ügyfélkapu használatának (a gyakorlatban eddig sem volt).
■ Az Fmhtv. 11. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint 16. § (4) bekezdése hatályát veszti. Azaz nincs helye a kormányzati ügyfélkapu használatának és a központi elektronikus kézbesítési szolgáltató közbejöttének az iratkézbesítéskor (a gyakorlatban eddig sem volt).
■ Az Fmhtv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül -elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő."
Kikerült az elektronikus tértivevény törvényre való utalás.
■ Az Fmhtv. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az illeték megfizetésének megtörténtét a bíróság ellenőrzi."
Azaz nem kell ellenőriznünk, hogy a fellebbezési illetéket a fél lerótta-e!
■ A módosítás egyik legfontosabb elemeként az Fmhtv. az európai fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben új rendelkezéseket vezet be a következők szerint:
Az Fmhtv. 59. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni, e törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag papír alapú beadványok alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.
(11) Az európai fizetési meghagyásos eljárásért a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon eljárási díjat kell fizetni; a 42. § (1) és (2) bekezdését, és a 46. § (3)-(5) bekezdését nem lehet alkalmazni. Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért az 55. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegű díjat a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon kell megfizetni, a díj az eljáró közjegyzőt illeti." Az európai fizetési meghagyásos eljárást tehát kizárólag papír alapon, a MOKK rendszerének mellőzésével kell lefolytatni. Mivel az eljárást teljesen egészében a közjegyzők folytatják le, abban a MOKK-nak nincs szerepe, ezért az eljárásért fizetett díj teljes egészében a közjegyzőknél marad.
Végül jelzem, hogy a MOKK Jogi Irodája segédletet készít az európai fizetési meghagyásos eljárás ügyintézésével kapcsolatban, amelyet hamarosan megküldünk a Tisztelt Kollégáknak.
Tájékoztató a fizetési meghagyásos eljárásban a mentesítési kérelmek elintézésének rendjéről
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 9. §-ának (4) bekezdése szerint a közjegyző a MOKK elnökétől írásban, az érintett időszakot legalább harminc nappal megelőzően kérheti, hogy az általa megjelölt, legalább ötnapos és évente legfeljebb hatvannapos folyamatos időszakra a fizetési meghagyásos eljárásban a közreműködés alól mentesítse. A MOKK elnöke (elnökhelyettese) a mentesítést csak fontos okból, így különösen az ügyfelek érdekeinek védelme és a MOKK rendszerének folyamatos és biztonságos működtetése érdekében tagadhatja meg. A közjegyző a mentesítés időszakában és az azt megelőző tizenöt napban új ügyet nem kap, a folyamatban lévő ügyekben pedig - szükség esetén - gondoskodnia kell a helyettesítéséről.
A MOKK rendszere úgy került kialakításra, hogy a mentesítést megelőző 15 napban új ügy már nem kerül kiszignálásra a mentesítéssel érintett közjegyzőre. Ez egyúttal azzal is jár, hogy ahhoz, hogy ez tartható legyen, illetve hogy a mentesítés rögzíthető legyen, a mentesítést legalább 15 nappal a mentesítéssel érintett időszakot megelőzően rögzíteni kell.
Erre figyelemmel a mentesítés iránti kérelmet - az Fmhtv. 9. §-ának (4) bekezdésével összhangban - legalább a mentesítéssel érintett időszaknál 30 nappal korábban be kell nyújtani.
Természetesen a Kamara tisztában van vele, hogy bizonyos helyzetekben ezt a 30 napos határidőt nem lehet tartani, így a MOKK elnöke a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezeli a mentesítés iránti kérelmeket. Azonban ennek is van korlátja, mégpedig az a 15 napos határidő, amelyen belül új ügy már nem kerül kiszignálásra. Ezért, amennyiben a mentesítést megelőző 15 napon belül kerül benyújtásra a kérelem, az el lesz utasítva.
Az érintett időszakot megelőző 30. és 16. nap között lehetőleg csak kivételes esetben lehet igényelni a mentesítést.
Ha valamilyen kivételes és kimenthető oknál fogva (pl. betegség, baleset) a mentesítésre okot adó körülmény a mentesítést megelőző 15 napon belül merül fel ezt a mentesítési kérelem indokolásában ezt feltétlenül fel kell tüntetni, ugyanis csak a megfelelő indok ismeretében van lehetősége a MOKK elnökének kivételesen engedélyezni a mentesítést. Erre valóban csak kivételes és indokolt esetben kerülhet sor.
A mentesítési kérdésekkel kapcsolatban a MOKK Jogi Irodájának munkatársai az alábbi elérhetőségeken készséggel állnak rendelkezésre: Rák Viktor (rak.viktor@kama-ra.mokk.hu, 06-1-489-4880), Gyimóthy Eszter (gyimothy.eszter@kamara.mokk.hu, 06-1-489-4880)
Hogyan kaphatja vissza a fél a már lerótt illetéket, ha a végrehajtási záradékolási ügyet a bíróság áttette megszűnt hatáskörére hivatkozva a közjegyzőhöz
Azokban az esetekben, amikor a bíróság olyan kérelmek áttétele mellett dönt, amikor hatásköre időközben megszűnt, de áttételnek helye van (tehát az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítható) egyúttal - figyelemre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. § (1) bekezdésének ff) pontjában foglaltakra ("ha az illetékfizetésre kötelezett jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett) a határozatát (végzését) a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak is meg kell(ene) küldenie (Itv. 81. § (2) ebk.) abból a célból, hogy az ügyfél a lerótt illetéket visszakapja.
Ha ezt nem teszi meg, akkor két módon juthat az ügyfél a lerótt illetékhez:
• ha a bíróság az áttételről hozott végzésében a lerótt illeték sorsáról egyáltalán nem rendelkezett, akkor kérnie kell a bíróságtól a végzés Itv. 80. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelő kiegészítését, és ennek a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak történő megküldését;
• ha a bíróság ennek nem tesz eleget, akkor az ügyfélnek a lakóhelye/székhelye szerint illetékes adóhatósághoz kell fordulnia. Ehhez azonban mindenképpen szükség van azokra az okiratokra, melyek kétséget kizáróan alátámasztják, hogy az illetékbélyeg érvénytelenítése ellenére eljárás lefolytatására nem került sor, az adott eljárásra hatáskörrel rendelkező közjegyző eljárásáért pedig nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni. Célszerű ilyenkor, ha a közjegyző az áttett iratot (melyen az érvénytelenített illetékbélyeg található) lemásolja, és az eredetit visszaadja az ügyfélnek az áttételt elrendelő végzéssel együtt. Az ügyfél ezzel és egy kérelemmel tud az APEH-hez fordulni, melyben hivatkozni kell arra, hogy az általa kezdeményezett, és illetékköteles eljárás átkerült a közjegyzőkhöz, ahol az eljárás már díjköteles. Így végül is érvényes az a kitétel, hogy az ügyfél jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél (mely itt jelen esetben nulla) többet fizetett. A többi dokumentum pedig igazolja, hogy a bírósági eljárás lefolytatása nem történt meg.
Van. Az Fmhtv. 3. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 314. §-ának (1) bekezdése ugyanis nem arról rendelkezik, hogy egymillió forint ügyérték felett nincs helye fizetési meghagyás kibocsátásának, hanem arról, hogy alulról számolva eddig az ügyértékig nincs helye perindításnak. Azt semmi nem tiltja, hogy a fél egymillió forintot meghaladó igényét fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítse. Ilyen értelemben nincs felső értékhatára az FMH eljárásnak.
Kiemelendő, hogy a perindítási korlátozás a munkaügyi jellegű pénzkövetelések szempontjából nem releváns, azaz 1 Ft-os ügyértéktől helye van mind munkaügyi pernek, mind fizetési meghagyás kibocsátásának. Az Fmhtv. 3. §-ának (4) bekezdése pedig bizonyos munkaügyi tárgyú pénzköveteléseket eleve kizár a fizetési meghagyásos eljárás köréből - ügyértékre tekintet nélkül. Utóbbiak tekintetében csak perindításnak van helye.
Igen. A rendőrkapitányság költségvetési szerv, tehát jogi személy. A kérelemben a kötelezett személytípusaként a "20"-as (költségvetési szerv) kódot kell megjelölni.
Nem. Az Fmhtv. 10. §-ának (4) bekezdése értelmében az FMH kérelmen az alábbi nyilatkozatot csak a meghatalmazottnak kell megtennie:
"A meghatalmazott kijelenti, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik, illetve képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll."
A nyilatkozat tehát egyértelműen csak a meghatalmazottakra értelmezhető. Az a szöveg, hogy "képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll" a meghatalmazottként eljáró jogtanácsosra vonatkozik, hiszen ő a felet a jogtanácsosi tvr. alapján, külön alakszerű meghatalmazás nélkül, a jogtanácsosi igazolványával igazolható módon, de meghatalmazottként képviseli.
Azaz: szülőt, gyámot, gondnokot, cégvezetőt, igazgatót, elnököt stb. nem hívhatja fel a közjegyző hiánypótlásra azért, mert nem nyilatkozott a képviseleti jogról. ez az Fmhtv. 10. §-ának (4) bekezdése alapján nekik nem kötelező - sőt mivel nem meghatalmazottak, nem is tehetnek ilyen nyilatkozatot. Azaz ha a képviseleti kód 83, vagy 1011-1059, ilyen nyilatkozattételre a képviselőt nem lehet felhívni.
Ebben az esetben hiánypótlási felhívást kell kiadni, itt ugyanis nem pusztán egy lefelejtett és hivatalból megállapítható adatról van szó, hanem arról, hogy egyáltalán kitől ered a nyilatkozat.
A jogi személyt ügyvéden kívül képviselheti meghatalmazottként az alkalmazottja [Pp. 67. § (1) i)] és jogtanácsosa is. Amennyiben nincs meghatalmazott, akkor a jogi személyt csak a törvényes képviselője képviselheti. Tekintettel arra, hogy az ügyvezető egyúttal alkalmazott is lehet, képviseleti jogosultsága két jogcímen is fennállhat, ezért semmiképpen nem mellőzhető a helyzet tisztázása végett a hiánypótlás.
A jogi előadót az eljárásban az ügyvéd jogállása illeti meg, tehát meghatalmazottnak minősül [Pp. 67. § (2) bek.]. Mivel a meghatalmazotti képviseleti jogosultságról szóló nyilatkozat az Fmhtv. 10. §-ának (4) bekezdése alapján kötelező, - és nem a 20. § (1) bekezdése alapján -, e nyilatkozat elmulasztása nem elutasítási ok, viszont hiánypótolásra kell felhívni a felet. Erre az alábbi szövegezésű végzést javasoljuk:
"A közjegyző/közjegyzőhelyettes a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 21. §-ának (2) bekezdése alapján felhívja a jogosultat, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme alábbi hiányait e végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt pótolja.
Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmén nyilatkozzon arról, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik, vagy képviseleti jogosultsága jogszabály alapján fennáll (jogtanácsos, jogi előadó esetén) [Fmhtv. 10. § (4) bek.].
Amennyiben a felhívásnak a fenti határidő alatt nem tesz eleget, vagy a kérelmét ismételten hiányosan nyújtja be, azt a közjegyző/közjegyzőhelyettes elutasítja.
Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs."
Hiánypótlási felhívást kell kibocsátani (1.2.1. minta) azzal, hogy a meghatalmazott írja alá a kérelmet, vagy az aláírót képviselőként tüntessék fel az űrlapon. A kérelmet hivatalból azért nem lehet elutasítani, mert nem az biztos, hogy az aláíró jogi képviselő, így az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének j) pontja nem alkalmazható.
Nem. Az Fmhtv. 11. §-ának (3) bekezdése szerint a jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy fél beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Erre figyelemmel a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany társasház beadhatja a kérelmet papír alapon is, mert az eljárásban ő a fél, és nem jogi személy. A képviselő személye ugyanis az iratbeadás szempontjából irreleváns.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/C. §-ának (3) bekezdése alapján parkolási ügyekben a díj és pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető! Következésképpen nem hiba, ha a parkolócég nem kér kamatot. A kamat adatok - bár az Fmhtv. 20. §-a felsorolja a járulékot is a kötelező adatok között - a 22/2010. IRM rendelet 1. mellékletének 4.7. pontja alapján nem kötelező adatok. Azaz ha üresen hagyja a jogosult a mezőt, akkor értelemszerűen a járulékigénye 0 Ft.
Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban fokozottan érvényesül kérelemhez kötöttség elve, ha nem jelöl meg kamatkövetelést a fél, akkor nincs kamat igénye. A jogosultat még a törvény sem kötelezheti arra, hogy követeljen kamatot.
Nem. A fizetési meghagyásos eljárás során a kérelem érdemi elbírálásra nincs lehetőség, így ez a kérdés - a kamatkövetelés jogszerűsége - sem vizsgálható: ki kell bocsátani a fizetési meghagyást. A kötelezett ellentmondással élhet csak a kamatkövetelés vagy annak egy része ellen is, azaz ha nem tartja alaposnak a jogosult igényét, jogorvoslattal élhet.
Emellett meg kell jegyezni, hogy a kamatigény alapulhat az ún. középmértékes kamat számítási módjából is. Utóbbit éppen a bírói gyakorlat vezette be az időszakos szolgáltatások esetére, azaz hogy az egyes időszakos részletek után ne kelljen külön-külön kamatigényt megjelölni, hanem arányosítva az egész időszakra egy átlagkamatot. Ebben az esetben a lejárat (az utolsó részlet lejártának időpontja) szükségszerűen későbbi nap, mint a kamatkövetelés kezdőnapja. Például 12 havi egyenlő összegű részkövetelés esetén a középmértékes késedelmi kamat a 6 részlet lejártától jár az egész követelésre, tehát az akkor még le nem járt részletekre is.
Amennyiben a kérelmező hivatkozik a res iudicatára, mint a követelés alapjára, akkor az megállapítható és a kérelmet el kell utasítani az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. Érdemes ugyanakkor az elutasító végzésben (a mintatárban a száma: 4.4) tájékoztatni a felet az ítélet közvetlen végrehajtásának lehetőségéről.
A probléma orvoslására decemberre lesz valódi megoldás, mert egyrészt módosítani szükséges a 22/2010. IRM rendeletet, másrészt az alkalmazás egész adatbázisának a szerkezetét is át kell alakítani ahhoz, hogy az a végrehajtási szakban is működjön.
Addig a kérelemben egyetemlegességet kell feltüntetni és a megjegyzés rovatban utalni lehet a mögöttes felelősség tényére. A közjegyzőnek ezekben az esetekben mindenképp ki kell bocsátania a fizetési meghagyást, mert anyagi jogi kérdések vizsgálatát a törvény nem teszi lehetővé. Ráadásul a kérelem formailag jó, mert az Fmhtv. 21. §-a nem is teszi lehetővé elvileg a mögöttes felelősség megjelölését, a § szerint vagy a részkövetelés összegét, vagy az egyetemlegességet kell feltüntetni.
Az Fmhtv. 10. §-a alapján - a törvényben felsoroltakon kívül - a beadványhoz mellékletet csatolni nem lehet. Éppen ezért a kérdésben megjelölt mellékletek benyújtására tilos felhívni a felet. Ha az okiratból (pl. az aláírásból, vagy az irat tartalmából) kiderül, hogy azt nem előterjesztésre jogosult adta be, így ha az ellentmondás nem a kötelezettől származik, akkor azt először az 1.2.8-as végzésminta alkalmazásával hiánypótoltatni kell. Elképzelhető ugyanis, hogy a kötelezett képviselője terjesztette elő a beadványt, csak nem jelölte meg magát képviselőként (hiányos ellentmondás). Ha a hiánypótlási felhívásnak a személy nem tesz eleget, az ellentmondást el kell utasítani, amihez a 9.1.b. számú végzésminta használható.
A probléma megoldására két jogértelmezés lehetséges:
1. Az első változat szerint - bár az Fmhtv. 11. §-ának (3) bekezdése minden iratra, így az ellentmondásra előírja, hogy a jogi személy fél és a jogi képviselővel rendelkező fél azt csak elektronikus úton terjesztheti elő - a szabály az ellentmondás tekintetében szankció nélküli. Míg ugyanis az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének k) pontja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tekintetében expressis verbis kimondja az elutasítást, addig az ellentmondást csak akkor lehet elutasítani, ha az elkésett, vagy nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik [Fmhtv. 36. § (5) bek.]. Mivel pedig a nem elektronikus ellentmondást nem lehet szankcionálni, az általánosan alkalmazandó Pp. 95. §-a szerinti hiánypótlásnak sincs értelme, hiszen nem lehet szankcióval fenyegetni a kötelezettet. Ha ugyanis a papír alapon előterjesztett ellentmondásból kiderül, hogy az kitől származik (pl.: cégszerűen aláírták), és kiderül belőle, hogy a fizetés meghagyást vitatja, ettől kezdve a beadvány elbírálható, így a Pp. 95. §-ának (2) bekezdése szerinti elutasításnak sincs helye. Megjegyzendő továbbá, hogy a bíróságok eddig sem hiánypótoltatták a nem alakszerű ellentmondásokat (csak akkor, ha pl. a nem kötelezett által előterjesztett ellentmondás előterjesztőjéről nem derült ki, hogy az rendelkezik meghatalmazással). Annak igen csekély a valószínűsége, hogy egy bíróság, amely maga is papíron kapja meg a MOKK-tól az aktát, arra hivatkozva, hogy a fél nem elektronikusan terjesztette elő az ellentmondást, megállapítsa a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését. Végezetül fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy míg a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, mint kezdőirat elektronikus beadásának a célja az automatikus ügyelosztás, és hogy a kérelmet beadó, az eljárást indító fél maga dönti el, indít-e eljárást, mikor teszi azt, így fel is tud készülni rá (vásárolhat elektronikus aláíró kártyát stb.), addig a kötelezett passzív alanya az eljárásnak, nem maga dönti el, meddig terjesztheti elő a beadványt, nem feltétlenül marad ideje arra, hogy a szükséges technikai eszközöket beszerezze stb. Mindezekre tekintettel ezen álláspont szerint a papíron beérkező ellentmondások hiánypótlás nélkül rögzíthetők a rendszeren.
2. A másik - szigorúbb - értelmezés szerint a Pp. 95. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással hiánypótoltatni kell a törvények meg nem felelő ellentmondást előterjesztő kötelezettet azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, az a közjegyző el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. Természetesen ettől kezdve ismét értelmezési kérdés, hogy ha nem teljesíti a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a kötelezett, akkor a papíron egyébként a Pp. 196. §-ának megfelelő ellentmondás, amely anyagi jogilag értelmes nyilatkozatot tartalmaz, tekinthető-e elbírálhatatlannak. Elutasítani csak akkor lehet a Pp. 95. §-ának (2) bekezdése alapján a beadványt, ha az hiányosan - tehát itt az alaki hiba miatt - elbírálhatatlan. Ha azt választjuk, hogy elbírálható, az egész hiánypótlás értelmetlen volt, hiszen nincs szankciója, és akkor konzekvensebb az 1. értelmezéshez tartanunk magunkat. Ha azt mondjuk, hogy a beadvány elbírálhatatlan, akkor a Pp. 95. §-ának (2) bekezdése szerint a hiánypótlási felhívást követően sem elektronikusan előterjesztett ellentmondást el kell utasítani, ami ellen fellebbezhet a kötelezett, (a fellebbezési határidő lejártáig a fizetési meghagyás sem jogerősíthető), és majd fellebbezés folytán a megyei bíróság dönt arról, hogy az alaki szabály megsértése eredményezhet-e olyan szankciót, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
Mindent egybevetve a magunk részéről az 1. értelmezést támogatjuk.
Mivel az ellentmondást írásban az eljáró közjegyzőhöz kell benyújtani [Fmhtv. 28. § (1) bek., 13. § (1) bek.], az ellentmondás előterjesztésének napja az a nap, amikor a MOKK által a közjegyzőnek továbbított ellentmondás a közjegyzőhöz megérkezett.
Az aktív korúak elleátásának fogalmát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a határozza meg:
33. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
(3) Az (1) bekezdés ff) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.
(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság
a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,
b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,
c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Székely Erika közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
