Az elmúlt években komoly migrációs[1] nyomás alá került az európai térség. A napjainkba kiemelt biztonsági kihívásnak[2] számító jelenség számos vetülete létezik, többek között a bevándorolt személyek további kezelése, anyagi és gazdasági ellátása a fenntarthatóság kérdéskörében.
Hazánk igen fontos és úttörő szerepet is ellát a geopolitikai elhelyezkedése, a tranzitútvonal[3] szerepe miatt.
Tanulmányomban a migrációval összefüggő magyar őrzéssel és nemzetközi financiális intézkedésekkel kapcsolatos kezelést tekintem át, elemezve a további lehetőségek egy szegmensét.
A hazánkba illegális migránsként[4], főként a zöldhatáron[5] keresztül érkező külföldi személy, aki Magyarország irányába menekültkérelmet nyújt be, a hatályos nemzetközi[6] és magyar jogszabályok[7] rendelkezései alapján eljárás alá kerül, de jogszabályi lehetőségek alapján őrizetbe is kerülhet az erre kialakított őrzött szállások egyikén. Az őrizet és egyéb eljárások ideje alatt minden további intézkedés költséget jelent a kérelmezővel kapcsolatban.
A jogszabály rendelkezései szerint idegenrendészeti őrizetbe az zárható Magyarországon, aki a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében a hatóság elől elrejtőzött, vagy azt más módon akadályozza, illetve a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn.[8] Ennek időtartama fél év, amely meghosszabbítható fél évvel. Ez egy 2010-es törvénymódosítás során emelkedett fél évről a maximalizált egy év jelenlegi határidőre, illetve a beadott jogorvoslati kérelem esetén is megszűnt a halasztó hatály.
Az idegenrendészeti őrizetet egy őrzött szálláson kell végrehajtani, amely a jogszabály szerint a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény.[9] Őrzött szállások Magyarországon többek között Budapesten, Győrben, Kiskunhalason és Nyírbátorban találhatóak[10].
A külföldiekkel kapcsolatos intézkedések sorában viszonylag új magyar jogintézmény a korábbiakban nem létező lehetőség, a 2013-ban kialakított menekültügyi őrizet. A menekültügyi őrizetet a fenti jogszabályokat kiegészítve a 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet a menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló rendelkezés, amely szerint az idegenrendészeti őrizethez hasonló kényszerintézkedést elősegítő lehetőség került a migrációs intézményrendszer kezébe. Az őrzés gyakorlati végrehajtását a Rendőrség részéről az 41/2013. (X. 25.) ORFK utasítása az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről szóló 52/2010. (OT 30.) ORFK utasítás módosításáról szóló szabályzók alkotják.
A menekültügyi őrzött befogadó központ törvényi meghatározás szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézmény, amelyben tartást a menekültügyi hatóság rendelhet el. A hatóság akkor él ezen személyi szabadságjogokat korlátozó lehetőségével, ha a menedékkérő személyes körülményei alapján feltételezhető, hogy más módon nem biztosítható a kérelmező jelenléte. Továbbá azt is figyelembe veszik, hogy a migráns korábbi eljárások alkalmával ismeretlen helyre távozott, vagy nem működött együtt a hatóságokkal. Az előzőekből adódóan, amennyiben őrizettel biztosítható a menedékkérő jelenléte, a menekültügyi hatóság kijelölt helyen való tartózkodást rendelhet el. A kijelölt tartózkodási hely lehet befogadó állomás vagy magánszállás.
A jogszabály engedményt tesz azonban abban az esetben, ha a menekültügyi hatóság menekültügyi óvadék letételét írja elő a kérelmezőnek. Az óvadék összege 500-5000 euróig terjed, ebben az esetben magánszálláson is elhelyezhető a menekültkérelmét benyújtó személy, személyes körülményei bírálata alapján. Az menekültügyi óvadék szintén egy 2013-ban megalkotott lehetőség.
A menekültügyi őrizetben elhelyezett személyek részére biztosítani kell az épületen belüli szabad mozgás lehetőségét, de azt nem hagyhatják el. A menekültügyi őrizet időtartama 72 óra, amelyet a bíróság háromszor két hónappal meghosszabbíthat, de legfeljebb 6 hónap időtartamra rendelhető el. Fontos körülmény lehet,
- 42/43 -
hogy a menekültügyi őrizet időtartama az idegenrendészeti őrizet időtartamába nem számít bele.
A menekültügyi őrizet végrehajtása gyakorlatilag hasonló objektumokban kerül sor, mint a párhuzamosan alkalmazott idegenrendészeti őrizetnek helyet adó őrzött szállásokon. Ezek a szállások Debrecenben, Békéscsabán és Nyírbátorban találhatók[11].
Különbségként emelhető ki, hogy az idegenrendészeti őrzött szállásokat a rendőrség irányítja és biztosítja, addig a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló létesítményeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal irányítja a rendőrség igénybevételével és közreműködésével. Mindegyik objektumban a rendőrségi hivatásos állomány és a rendőrség által alkalmazott úgynevezett fegyveres biztonsági őrök látnak el szolgálatot. Erre a biztonsági személyzetnek a 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló jogszabály adja, tekintettel a 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatáról.
Érdekes lehet a gyakorlati aspektusok vonatkozásában, hogy a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet, azaz a rendőrség szolgálati szabályzata nem teszi lehetővé a hierarchikus rendszer kiterjesztését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai által vezetett szállásokon tevékenykedő rendőrök irányítására. Tehát a menekültügyi őrizetet biztosító rendőrök úgyszólván "állam az államban" tekintettel arra, hogy utasítást csak feljebbvalójától vagy elöljárójától kaphat. A migrációs intézmény vezetői egyik csoporthoz sem tartoznak, lévén közalkalmazott és köztisztviselői állományba tartoznak és nem az 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról hatálya alatt állnak, mint a rendőrség tagjai, hanem a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról irányítja tevékenységüket.
Az idegenrendészeti őrizet és a menekültügyi őrizet is jelentős anyagi ráfordítást igényel, amely az egész migrációval összefüggő költségkeret tekintetében a rendészeti szektor és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ráfordításainak növekedését hozza magával. A költségek számítása azért lehet fontos kérdés, mivel az Európai országok, főként a skandináv térségben lévő államok egymás után fogadnak el olyan jogszabályokat, amelyek a menekültkérelmező személyekkel együtt járó fenntartási költségekkel kapcsolatosak. Ezeket az összegeket új irány szerint főként a migránsok vagyontárgyaiból kívánják lefoglalni.
A Dán királyságban 2015. december 22-én tartott, a lakosság körében lefolytatott aláírásgyűjtési kezdeményezést követően elfogadta és 2016-ban elkezdte alkalmazni azokat a jogszabályokat, amelyek a 10 000 dán korona feletti pénzösszegek hatósági lefoglalásról rendelkeznek és ezzel nemzetközi visszhangot is kiváltottak.[12] Az úgynevezett "special sentimental value"[13] tárgyait a hatóságok nem veszik el, mint jegyűrűk és családi képek, de a készpénz mellett a telefonok és a számítógépek már ennek a politikában "jewelry bill"[14] nevű törvény hatálya alá esnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
