A szociális érzékenység egy empatikus társadalom legitim államszervezetének alapvető ismérve. A jóra hajló polgár és állama helyére tudja tenni az emberi létezés szellemi és materiális kincseit. A mások tisztelete és a demokratikus önkorlátozás Magyarország és a többi hasonló jogállam sajátja. A honi lakosság megtanulta a gyakorlatban alkalmazni a valódi humanizmust és a patriotizmus "tántoríthatatlan hűségét". Az alapelvek adekvát alkalmazása az elméletet a joggyakorlatba helyezte át. A gyakorlat pedig folyamatosan építi az elméleti tudományosságot: esetjogot indukál, korrekcionalizál, igazságot és jogot szolgáltat stb.
A szociális problémák kezelése minden korban, minden államban elválaszthatatlan volt az emberi jogok helyzetétől. A múltban az államok számtalan esetben a hangadó tömegek hozzáállását vették át. Ez azonban nem mindig egyezett a számszerű többség véleményével. A magas szinten fejlett jogállamokban a kvalitásbeli többség mögött a lakosság kvantitásbeli majoritása húzódik meg. Ez az identifikáció a fejlettség egyik alapvető fokmérője. A rendőrség ebben a képletben a többségi és a kisebbségi érdekeket egyformán hivatott szolgálni. Nem tehet és Magyarországon nem is tesz különbséget a politikai számtan szerinti több és a politikai számtan szerinti kevesebb, valamint a statisztikai értelemben több és a statisztikai értelemben kevesebb között. A népmozgalmi adatok, továbbá az embervédelmi jogpolitika el- és kiterjedtsége között nincs és nem is lehet abszolút konnexió. Nem a populáció méreteitől függ az emberi jogok extenziója, és egy nagyobb területű államban sem biztos, hogy az emberi jogok szélesebb térbeli dimenziót kapnak, mint egy kisebben. Nem mindig ugyan, mégis előfordul, hogy a kevesebb több: kisebb-közepes méretű államok, alacsonyabb népességszám mellett is képesek lehetnek többet nyújtani az emberi jogok gyakorlatában. Egy szegényebb országban is működhet lakosságbarát rendőrség. A jogi garanciák és a társadalom ethosza egy kevésbé gazdag államban is megteremthetik a demokratikus rendőri tevékenység feltételeit.
A rendőrség nélkülözhetetlen aktora az állam működésének, de eltérő elnevezés, más-más szervezeti betagozódás, országról országra, esetleg tagállamról tagállamra változó jogi kompetencia és differenciált szociális megközelítés mellett. Rendőri feladatokat ellátó szerveket minden államban találunk, azonban, kom-paratíven szemlélve, változatos jogi-gyakorlati megoldásokat láthatunk.
A rendőrség - számos funkciója mellett - az emberek alapvető jogainak őrzője és védője. Ez a funkciója külön kontroll alatt áll. Az emberi minőség védelme és fenntartása a fenntartható társadalomfejlődésnek és az emberiség túlélésének sarokköve.
Az emberi élet földtörténeti korokban mérve nem tekint vissza komoly-távoli múltra. Múltunkon azonban semmit sem változtathatunk. Társadalmunk legfőbb feladata az emberiség jövőjének beprogramozása. Az időkiterjedésben a jövő az, amely "kizöldíthető", emberibbé és emberiesebbé tehető. Ezen kell és érdemes dolgozni a jelen generációinak. A jövő nemzedékek oltalmában, a környezeti és az emberi kvalitások konzerválásáért.
A konzervatív (megőrző) emberi jogi védelem az építkező-innovatív defensio iurium humanorum eszmeiségével kell, hogy kiegészüljön. Őrizni és védeni de iure kell, fejleszteni de facto, a realitás szerint. Magyarország ezen a téren a világ élmezőnyében jár. A sokat idézett országrangsorok hátsó helyezései egyes kiragadott és nem is mindig pártatlanul megítélt faktorokat húznak alá. Társadalmunk összképében ezek a pszeudostatisztikai pontosságú adatok nem látszanak meg. Hazánk számos téren, így az emberi jogok terén is óriási metamorfózison ment keresztül a historikus evolúció folyamán. Ezeket az eredményeket nem lehet letagadni. Legfeljebb vannak, akik nem vesznek róluk tudomást. Az ignorálás hazánk mára kialakult külső emberi jogi megítélésén mit sem változtat.
Az országimázs fejlesztéséért a legtöbbet mi magunk tehetünk. Először is azzal, ha elismerjük saját eredményeinket, valós, kozmetikázás nélküli adatainkat, tényeinket.
"Az emberi jogok hierarchiájáról való tudományos igényű, jogalkalmazói, vagy épp politikai megfontolásokon alapuló gondolkodás oka és alapja álláspontom szerint az a körülmény, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmének ügye napjainkra lassuló pályára került. Különös ellentmondást jelez, hogy a védelem súlypontja azokra a nemzeti jogvédelmi rendszerekre helyeződött át, amelyek viszont - a második világháborútól az ezredfordulóig - azért fejlődtek látványosan, mert a nemzetközi emberi jogi egyezmények kényszerítették ki, inspirálták ezt a folyamatot" - írta Kondorosi Ferenc 2006-ban "A jog: norma és program" című könyvében.1
Az egyes országok ius patriumában meggyökeresedő nemzetközi emberi jogi institúciók új közegre találtak a mindennapos jogalkotásban és jogalkalmazásban. Az "Észak-fok"-ként magasodó, "messze fény"-ben2 látszó ius gentium fokozatosan emberközelibbé vált, és ez a hazai jog elméletében és gyakorlatában is tetten érhető. A nemzetközi jog életre kelt, és működésbe lendült. Ez pedig határozottan pozitívum. Igaz, országról országra változhat ez a jogi működés, hiszen jogcsaládok, jogrendszerek, hazai jogrendi sajátosságok teszik változatossá Földünk jogi képét. A normatív megfogalmazások lényegi egyezőségével meg lehet és meg is kell elégednünk.
Alkotmányunk 62. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az 55/2001. (XI. 29.) alkotmánybírósági határozat megfogalmazza, hogy az erőszakos cselekmények általános tilalmára tekintettel e megmozdulások törvényességének egyik alapvető feltétele az, hogy a gyülekezés békés legyen. A "szabad" jelző nem többre, mint arra utal, hogy a demokratikus Magyarország Alkotmánya az emberi és állampolgári jogok részének tekinti mindenki jogát ahhoz, hogy szabadon részt vegyen gyűléseken, felvonulásokon, tüntetéseken. A Független Rendészeti Panasztestületnél aránylag kevés, szigorú értelemben vett köztörvényes bűncselekménnyel kapcsolatos intézkedés miatt tesznek panaszt. Az intézkedések hátterében politikai színezetű magatartások és olykor politikai bűncselekmények is előfordulnak.
Ahogy a Független Rendészeti Panasztestület 171/2008. (XII. 17.) sz. állásfoglalásából is kitűnik, a rendőrségnek olyan faktorokra is figyelemmel kell lenni, mint az internetes hírportálok közlései és az aktuális belpolitikai helyzet. Az információs társadalomban a rendőri munka igen nagy részét az internetes adatgyűjtés teszi ki. Déri Pál és Budai Attila az 1991-ben megjelent, "Korszerű bűnüldözés" című könyvben megállapította: "A bűnüldözés nyílt rendszert képez, munkamódszere az információk gyűjtése, rendezése, illetve értékelése. Szinte azt mondhatnánk, hogy az informatika egyenesen a bűnüldözés számára született, mert szakértő kezekben alkalmas a bűnözés visszaszorításával szembeni társadalmi igények kielégítésére."3
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
