2023 júliusában Antwerpen adott otthont a Nemzetközi Családjogi Társaság 18. világkonferenciájának, amelyet "A jogcsaládok és családjogi szabályozások újragondolása" címmel tartottak meg. Az alábbiakban a rendezvény általános bemutatása mellett két plenáris előadás kerül ismertetésre, utóbbiak egyikét, amely a családjog talán legszélesebb körű áttekintését adta, a Nemzetközi Családjogi Társaság leköszönő elnöke tartotta, a másiknak pedig hazai szempontból van különleges jelentősége.
A konferencián a világ valamennyi tájáról érkezett előadók révén az összes kontinens képviseltette magát, az előadások tematikája pedig igen változatos volt: a családjog lehető legszélesebb körét fogták át, messze túlnyúlva a hagyományosnak tekinthető családjogi témákon, illetve azokat jellemzően sajátos nézőpontból szemlélve. A három és félnapos rendezvény során akár délelőttönként és délutánonként hat-hét szekció is zajlott egymás mellett, s a felgyorsult világgal lépést tartva a plenáris előadások időtartama sem volt túlságosan hosszú.
Noha voltak olyan előadások, amelyek kifejezetten nemzeti szempontból vizsgáltak egyes családjogi intézményeket, és ilyen módon a hallgatóság tájékozódhatott arról, hogy akár a szülői státusz, a szülői felügyelet, a tartás mit jelent egyik vagy másik állam jogrendszerében, lényegesen többet mondanak a rendezvényről a témák. A tematikák világosan jelzik azt, hogy milyen széles körben tárgyalható a családjog. A szekciók rendszerint a következő témakörök köré csoportosultak: szülői jogok és kötelezettségek, asszisztált humánreprodukciós eljárás, béranyaság, abortusz és reprodukciós jogok, kapcsolattartás, partnerkapcsolatok, vagyon jelenősége a családjogban, gyermekek és fiatalkorúak helyzete és jogai, idősek védelme, családon belüli gondoskodás, genderkérdések, határokat átlépő családjogi kapcsolatok, jogellenes gyermekelvitel, sérülékeny felnőttek autonómiája, a migráció családjogi vonatkozásai, a vallás és a kultúra jelentősége a családjogban.
Számos szekcióelőadás témája kellőképpen szűk volt és így a rendelkezésre álló csekély időben az előadó érdemben tárgyalhatott részkérdéseket. A sok hasonló tárgykörben mozgó előadás alapján kellően izgalmas kép alakulhatott ki azokban, akik az előadásokat követték. A teljesség igénye nélkül néhány részkérdés, amely bemutatásra, illetve elemzésre került a hagyományosabb, megszokottabb témák közül: a szociális munka jelentősége a családjogban, szülői felügyelet rendezése, családon belüli erőszak megítélése, gyermek érdekeinek érvényesülése a családban, élettársi kapcsolatok újragondolása, családalapításhoz való jog, a családjogi döntések végrehajtásának kérdése, a szülői elidegenítés kérdésköre; s néhány a kevésbé gyakran tárgyalt témák közül: osztott szülői felügyelet azokban a családokban, ahol nemcsak két, hanem több szülő látja el a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat, családjogi viszonyok elismerése határon átlépő kapcsolatok esetében, generációk közötti gondozási feladatok ellátása a családban, a szegénység hatása a családokra, a családjog feminista perspektívája, migráns gyermekek jogainak érvényesülése, lefagyasztott embriókat érintő vita a szülők házasságának felbontása esetén, kötelező családjogi mediáció, a gyermekházasságok elismerése, az apa reprodukciós jogai, az idős testvérek családként való együttélése, a poliamor kapcsolatok, a gyermek és mostohaszülő kapcsolatának elismerése, az abortuszhoz való jog és annak hatása a családjogra, mesterséges intelligencia alkalmazása a családjogi perekben.
A konferencia egyik társszervezője, Elise Goossens professzor (Antwerpeni Egyetem) a rendezvényt lezáró szavaiban a családjog három paradigmaváltását foglalta össze: a házasság megítélésével kapcsolatos változást, amelynek következményeként a házasság helyett a párok egymás iránti kölcsönös gondoskodása vált jelentőssé, a férfi és női léttel összefüggő változásokat a gyermekvállalásra, annak lehetőségeire gondolva és a családtagok, családok mobilitását.
Masha Antokolskaia (Amszterdami Egyetem, Hollandia) professzor előadásában a családjog nyugati világbeli fejlődésének utóbbi ötven évét tekintette át, arra a kérdésre keresve a választ, hogy miként is "áll" jelenleg a családjog és vajon merre tart. Számos családjogi intézmény tekintetében vetette össze azt, hogy mit jelentettek azok
- 27/28 -
1973-ban, és mit jelentenek ma, 2023-ban. A partnerkapcsolatokat illetően megállapította, hogy míg 1973-ban a házasság a párkapcsolatok egyetlen formája volt, s egyetlen elismert út ahhoz, hogy egy férfi és egy nő együtt élhessen, szexuális kapcsolatot létesíthessen és gyermeket vállalhasson, addig 2023-ban a házasság csak egyike a jogilag elismert párkapcsolati formáknak, amelyet sok esetben már azt követően kötnek meg a felek, hogy együtt éltek és gyermeket vállaltak. Míg a hetvenes évek elején a házasságok rendszerint valóban élethosszig tartottak, családfőnek a férjet kellett tekinteni, s számos országban nem ismerték el a házasság felbontásának lehetőségét, vagy csak a vétkességi alapú bontást, napjainkban a férfiak és nők formálisan egyenjogúak, a házasság felbontása rendszerint nem vétkességi alapon is rendelkezésre álló lehetőség, amelynek egyik következménye, hogy a házasságok korántsem tartanak az egyik fél haláláig. Míg ötven évvel ezelőtt az azonos nemű partnerek kapcsolata büntetendő volt vagy legalábbis stigmatizálta az érintetteket és a házasságon kívül született gyermek hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve, addig az azonos neműek párkapcsolata jogilag megengedett, intézményesített, egyes országokban házasságuk is elismert, s a gyermekek szüleinek partnerkapcsolata sincs hatással a gyermekük jogi helyzetére. További változásokként jelölte meg, hogy míg 1973 idején a gyermek a szülők gondoskodásának passzív alanya lehetett csak, a fogyatékossággal élők életét mindenképpen a helyettes döntéshozatal határozhatta meg, az ember születéskori neme pedig megváltozhatatlan volt, addig napjainkban a gyermek önálló jogalanyisága a családban is elismertebbé vált, a fogyatékossággal élőket illetően szerephez jutott a támogatott döntéshozatal és a nagyobb önállóságuk elfogadása, a születéskori nem pedig megváltoztatható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
