A házasságon kívüli partnerkapcsolatok számának növekedése köztudomásúnak tekinthető, s ez a jelenség számos egyéb körülménnyel együtt (a házasságok számának csökkenése, a bontások számának emelkedése, a csökkenő gyermekvállalási hajlandóság, a gyermekvállalási életkor kitolódása) jellemzi napjaink családjait -, sietve hozzátesszük: nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is, igaz, ezek a változások az egyes európai országokban eltérő mértékűek. Kérdés, hogy a családokat érintő fenti változások megjelennek-e a családjogban?
Noha a változások egymással kétségtelenül bizonyos összefüggésben állnak, jelen cikkben az élettársi kapcsolat jelenségét, annak fogalmi meghatározhatóságát tekintjük át.1 Elsősorban a "hagyományos" élettársi kapcsolatokkal foglalkozunk, azaz a különnemű személyek de facto élettársi viszonyaival, s emellett - különös tekintettel arra, hogy mind a magyar, mind számos európai állambeli jogalkotás során összefonódik a de facto partnerkapcsolatok rendezése és az azonos nemű személyek partnerkapcsolatainak legalizálása - óhatatlanul érintjük a bejegyzett partnerkapcsolatokat.
Míg a házasság fogalma - nem szólva a jogi szabályozás részletkérdéseiről, sem a házasság jogkövetkezményeiről - többé-kevésbé azonos módon jelenik meg a jogászok és nem-jogászok tudatában, addig az élettársi kapcsolatra ez bizonyosan nem igaz. Másként vélekedik az élettársi viszonyról és mást jelent az élettársi viszony annak számára, aki mint társadalmi jelenséget nézi, és mást a jogászok számára. Hozzátesszük, a jogászok számára sem feltétlenül ugyanazt, hiszen az élettársi viszonynak hatályos jogunkban nincs egységes meghatározása. Ha a definíciók közül a Ptk.-t vesszük is alapul, még mindig "mozgó" fogalomnál járunk, mert a meghatározás egyes fogalmi elemeit az ítélkezési gyakorlat értelmezi, sőt, azt több fogalmi elemmel időnként ki is egészíti. A partnerkapcsolatok hazai palettája 2009-ben tovább bővült a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményével. Noha nem a partnerkapcsolatok körét tágította, de a fogalmi kört mégis érintette az élettársi kapcsolatok nyilvántartásba vételének lehetősége. Nem érdektelen áttekinteni azt, hogy Európa egyéb országaiban szabályozzák-e az élettársi kapcsolatot, a házasságon kívüli partnerkapcsolatot, s ha igen, akkor milyen fogalmat takarnak a különböző élettársi kategóriák.
Az alábbiakban áttekintjük az élettársi kapcsolat hatályos Ptk.-beli fogalmi elemeit, továbbá kitérünk a bejegyzett élettársi kapcsolat és a nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolat intézményének a jogrendszerben elfoglalt helyére. Érintjük továbbá az élettársi fogalomkör alkotmánybírósági megítélését, illetve azt, hogy több európai országban, illetve az Európai Unió ítélkezési gyakorlatában miként jelenik meg a különnemű de facto élettárs fogalma.
Az élettárs a XX. század első felében még meglehetős lenézéssel kezelt képlet, melynek nemhogy egységes fogalma, de egységes elnevezése sincs. Össze is mosódik ennek megfelelően a ma élettársinak nevezett viszony (megjegyezve, hogy lényegesen ritkább is) a maitresse-szel (a korabeli értelemben vett barátnővel) kialakított viszonnyal. Nem annyira a kapcsolat tartóssága áll előtérben, hanem a férfi és nő közötti nemi kapcsolat.3 Az ötvenes évekre ez a megközelítés jogilag is differenciálódik: az ágyasság továbbra is elítélt társadalmi jelenség, de ettől elkülönülnek azok a házasságon kívüli kapcsolatok, amelyek férfi és nő között egymás támogatására épülnek. Fokozatosan válik szilárdabbá az élettárs fogalma, ez attól függetlenül mérhető az ’50-’60-as évek jogirodalmi közlései4 és az ítélkezési gyakorlat alapján, hogy a tanulmány szerzője, az ítélet megfogalmazója milyen erkölcsi álláspontot foglal el ebben a kérdésben. A fogalom magának a jelenségnek az erkölcsi helytelenítése mellett is kristályosodásnak indul.
Az élettársi kapcsolatot illetően több fogalmi elem - különböző súlyozásokkal - kiemelésre kerül. Olyan viszonyt tekintenek ekkor élettársi jellegűnek, amelynek keretei között egy férfi és egy nő házasságkötés nélkül él együtt úgy, hogy viszonyuk a házassági életközösség jegyeit viseli magán és ennek megfelelően kellően összetett: a partnerek összetartozóaknak érzik magukat, ezt kifelé is vállalják, kapcsolatuk a nemi viszonynál lényegesen többet jelent számukra, s bizonyos mértékű gazdasági együttműködés is felmutatható.5 Így a kor élettársakról alkotott hazai felfogása összességében meglehetősen támogató hozzáállást mutat; a bíróság is elfogadni látszik azt, hogy az élettársi viszony házasságszerű, házasság jellegű együttélést jelent. Hadd emeljük ki: még ha a jogirodalomban meg is jelennek olyan indítványok, amelyek a házasságon kívüli, de a házasság funkcióit betöltő élettársi kapcsolat megfelelő
-295/296-
jogi konzekvenciáinak levonását szorgalmazzák,6 az ítélkezési gyakorlat nem mehet a törvény szövegénél tovább, az élettársak vagyoni viszonyait pedig a polgári jog 1977-ig törvényi szinten nem rendezi.
1977-ben módosul a Ptk., megfogalmazásra kerül az élettársi viszony definíciója, amely nem jelent teljességgel nóvumot a gyakorlat számára, hiszen kollégiumi állásfoglalások korábban is érintették az élettársi kapcsolat problémakörét (igaz, elsősorban a házasság és az élettársi viszony elkülönítésének szükségességét hangsúlyozták). A Ptk. indokolása a közös háztartásban élők vagyoni viszonyai szabályozásának szükségességét emeli ki, s azt állapítja meg, hogy - a külön szabályozásra tartozó házastársakon kívül - leggyakrabban az élettársak élnek együtt közös háztartásban, ennélfogva vagyoni viszonyaiknak speciális törvényi rendezése indokolt. Az élettársi viszony egy egymással házasságban nem élő férfi és egy nő között jöhet létre, akik közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek.
Kezdettől fogva hangsúlyozásra kerül az, hogy vita esetén a partnerek közössége valamennyi aspektusban vizsgálatot igényel, egymással összefüggésben kell áttekinteni azt, hogy közös háztartást tartottak-e fenn, jóban-rosszban támogatták-e egymást, vagyoni ügyeiket közösen intézték-e, s felelősséget vállaltak-e egymásért.
1996-ban ismét változik a Ptk. szövege, annyiban, hogy két azonos nemű személy számára is megengedi az élettársi kapcsolat keretei közötti együttélést. Időközben ismét többen szorgalmazzák azt, hogy az élettársi viszony részletesebben kerüljön szabályozásra, s annak családjogi jellege kerüljön előtérbe.7
A hatályos szabályozás - a fogalmi kört illetően - legutóbb 2009-ben módosult. Ez a módosulás a tágabb értelemben vett élettársi fogalmi kört érintette, s eredményeként kialakult a házasságon kívüli partnerkapcsolatok tagolt rendszere: fennmaradt - némiképp megváltozott fogalmi körrel - az élettársi viszony, bevezetésre került a bejegyzett élettársi kapcsolat, s bár nem státuszt keletkeztet, de jelentős az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele lehetőségének megteremtése, s az így létrejött, nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolat.8A 2009-ben bekövetkezett jogszabályi változások forrása a Parlament által 2009 áprilisában elfogadott, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény. A változások nyilván nem fejeződtek be; a 2010 végéig bekövetkezett módosulásokig követjük ezeket jelenleg figyelemmel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
