A tárcák többsége még nem tett eleget az elektronikus nyilvánosságot biztosító törvény előírásainak, amelynek legtöbb rendelkezése 2006. január 1-én hatályba lépett.
Az Országgyűlés még 2005. július 4-ei ülésnapján fogadta el az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt. Az Európai Unió által is üdvözölt új szabályozás lényegesen megkönnyíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést a világhálón, egyben szélesíti az igénylés nélkül hozzáférhető adatok körét, és meghatározza a közfeladatot ellátó szervek rendszeres közzétételi kötelezettségét. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint azonban a jogalkotó nem adott elegendő időt a végrehajtásra. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala már a jogszabály előkészítése során hangot adott ez irányú aggodalmának. Tovább ront a helyzeten, hogy a végrehajtási rendeletek egy része - így a közzétételi mintát tartalmazó IHM-rendelet és a központi jegyzék adattartalmára vonatkozó kormányrendelet - csak december végén született meg, míg egy, a végrehajtáshoz ugyancsak szükséges MEH-IM rendelet még mindig hiányzik. (Index, JogiFórum.hu)
Az NHH elektronikus aláírás felhasználásáról szóló éves monitoring felmérése átfogó képet ad az elektronikus aláírási piac változásairól.
A tanulmányok az elektronikus aláírás ismertségére, felhasználására vonatkozó adatokat, illetve a felhasználással kapcsolatos részletes ismereteket tartalmazzák. A kutatások lakossági és vállalati felmérés eredményei, illetve a hitelesítés-szolgáltatóktól, tanúsító szervezetektől beérkezett információk az elektronikus aláírással kapcsolatos piac kiegyensúlyozott fejlődését tükrözik, s a keresleti és kínálati oldal egyidejű előrelépéseit mutatják be.
Napi 2 millió eurós büntetéssel fenyegeti a Microsoftot az Európai Unió.
Az Európai Bizottság versenyügyi biztosa közölte: az amerikai szoftvergyártó cég nem hajtotta végre az unió 2004 évi trösztellenes döntésében foglaltakat, vagyis nem osztotta meg riválisaival azokat az információkat, amely lehetővé teszik számukra a Windows operációs rendszer használatát. A vállalatnak öt hete van az ellenvélemény kifejtésére. Az EU tavaly piaci monopolhelyzetre való törekvés miatt 497 millió eurós pénzbüntetésre kötelezte a Microsoftot. E döntés ellen a Microsoft fellebbezett. (JogiFórum.hu)
Lamperth Mónika belügyminiszter, a VII., a XIII. és a XVIII. kerület polgármestere, valamint a Pannon GSM kapta idén a magánszféra megsértéséért járó Nagy Testvér díjat.
A Technika az Emberért Alapítvány (TEA) által létrehozott, idén ötödik alkalommal kiosztott (negatív) elismerést a figyelőkamerák telepítése és támogatása miatt ítélte a belügyminiszternek és a három kerületvezetőnek az öttagú zsűri, míg a mobiltársaság a cégek alkalmazottainak mozgás-figyelését lehetővé tevő flottakövető szolgáltatásával érdemelte ki a címet. Az elismeréssel járó, a szervezők által összeapplikált, emberfejet taposó csizmát ábrázoló trófeát a díjazottak - a korábbi évekhez hasonlóan - nem vették át. (JogiFórum.hu)
Idén már nem utólag kell megtudniuk az adósoknak, hogy joggal vagy jogtalanul, de szerepelnek a bankok feketelistáján.
A lakossági eladósodottság növekedésével párhuzamosan egyre többen kerülnek fel a rossz adósok feketelistájára, hivatalos nevén a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerbe. Ezzel együtt egyre nőtt a panaszosok száma is, akik tévesen vagy hibás adatokkal kerültek be a rendszerbe. A kormányzat tavaly rászánta magát a feketelistára vonatkozó szabályozás kiigazítására, amit az Országgyűlés december 19-i ülésnapján el is fogadott. Az alapvetően fogyasztóvédelmi indíttatású törvény január elsején lépett életbe. A jogszabály-módosítás egyik legfőbb erénye, hogy a korábbinál szélesebb körű tájékoztatási kötelezettséget ró a bankokra: még a hitelszerződés megkötése előtt írásban kötelesek tájékoztatni az adóst esetleges mulasztásának következményeiről, s harminc nappal a listára kerülés előtt is figyelmeztetni kell a nem fizető ügyfelet. Emellett ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél. A panaszt tizenöt napon belül ki kell vizsgálni, és amennyiben a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél bírósági pert indíthat. "A január elsején életbe lépő törvénymódosítás nagyon alapos és világos, csak az a baj, hogy alig hagytak nekünk időt a felkészülésre" - mondta a Magyar Hírlapnak Rácz Lajos a bankközi adós- és hitelinformációs rendszert működtető BISZ Rt. vezérigazgatója. (JogiFórum.hu)
Az Európai Bizottság "Róma I" néven nyilvánosságra hozta azt a jogszabálytervezetét, melyben a szerződésekből fakadó kötelmekre vonatkozó rendelkezések között meghatározásra kerülnek az internetes fogyasztói szerződésekre alkalmazandó jog szabályai is.
A tervezet szerint abban az esetben, ha egy szolgáltató internetes oldalon fellelhető ajánlata az ún. B2C viszonyok keretében (Business to Consumer, azaz olyan szerződések, melyekben az egyik fél fogyasztónak minősül) nem határozza meg az alkalmazandó jogot, akkor a létrejött szerződésre automatikusan a fogyasztó lakóhelyének joga lesz alkalmazandó. E szabály azonban csak akkor érvényesül majd, ha a szolgáltatás abba a tagállamba irányul, ahol a fogyasztó lakik és a szerződés ún. távollévők között megkötött szerződésnek minősül. Nem lesz tehát automatikusan irányadó a fogyasztó lakóhelyének joga akkor, ha a szerződés tényleges megkötésére például csak a szolgáltató helyi képviseleténél kerülhet sor. A szolgáltatók számára az esetleges visszaélésekkel szemben törvényi biztosítékot jelent, hogy a jövőben megilleti őket a fogyasztók által, azok lakhelyét illetően szolgáltatott információ ellenőrzésének joga. A szolgáltatók egymás közötti (közkeletűen: B2B, azaz Business to Business) kapcsolataiban természetesen továbbra is megilleti a feleket a szabad jogválasztás joga, amit a Bizottság jogszabálytervezete azáltal is megerősít, hogy lehetővé teszi a nem-állami jog (például az UNCITRAL által kidolgozott 1996-os elektronikus kereskedelmi modell-egyezmény) kikötését is. (JogiFórum.hu)
Az ENSZ megkezdte a tuniszi csúcsértekezleten tervbe vett Internetirányító Fórum (IGF) felállításának megszervezését, amelynek struktúrájáról először februárban döntenek majd.
Az ENSZ fellépésének előzménye, hogy több, többségében fejlődő ország jó ideje kifogásolja, hogy az amerikai kormány befolyása alatt álló ICANN dönt a világhálót érintő alapvető kérdésekről. Ezért
- 33/34 -
az ENSZ 2003-ban egy munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy dolgozza ki, miként lehetne nemzetközi tulajdonba venni a világhálóval kapcsolatos döntések meghozatalát, ám az USA hallani sem akart a felvetett javaslatok egyikéről sem. Végül a tuniszi csúcson kirakat-megegyezés született: az ICANN jogköre csorbítatlan maradt, de a tagországok döntöttek egy nemzetközi tanácsadó fórum felállításáról. Ez lett az IGF, amelynek súlyát erősen csökkenti, hogy - egyelőre legalábbis - nem lesz hatásköre arra, hogy határozatait a gyakorlatban érvényesíthesse, bennfentesek szerint azonban így is komoly beleszólása lesz majd a világhálóval kapcsolatos globális döntésekbe. Az IGF-fel kapcsolatos februári konzultációs ülésre az ENSZ minden érdekelt szervezet megjelenésére számít. Ehhez egy megfelelő, az ENSZ honlapjáról letölthető formanyomtatvány kitöltése szükséges, amelyet legkésőbb február 11-ig kell eljuttatni a világszervezethez. Magára az ülésre február 16-17-én kerül majd sor Genfben. Az IGF jövője Magyarország számára különösen fontos, mivel tavaly december elején Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz eljuttatott hivatalos nyilatkozatban tett javaslatot a szervezet leendő állandó székhelyének Magyarországon történő felállítására. (IT News, PrímOnline)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
