A jelenlegi elképzelések szerint várhatóan 2009-ben bevezetésre kerül az egységes gazdaság- (üzem)támogatási rendszer, amelynek egyik kulcs eleme a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog. Ezen új jogintézmény olyan új jogi, és gazdasági megközelítések indikátora lesz, amely mindenképpen hatni fog a civilisztikai gondolkodásra, a földügyi szabályozásra, a földpiacra. Az alábbiakban összefoglaljuk a Magyar Jogász Egyletben e témában 2007. november 14-én elhangzott előadás legfontosabb megállapításait.
Az agráriumban folyó szakmai vitákat általában csak a szűkebb közvélemény követi figyelemmel. A most megtárgyalt téma azonban várhatóan a szélesebb szakmai, gazdasági közvélemény érdeklődésére is számot tarthat, hiszen rendkívül összetett az az érdekviszony rendszer, amelyekre a változások ki fognak hatni.
A 2009-ben bevezetésre kerülő egységes gazdaság- (üzem)támogatási rendszer egyik legfőbb koncepcionális eleme leegyszerűsítve az, hogy a mezőgazdaságban az eddig különböző jogcímeken nyújtott közvetlen támogatásokat üzemi szinten összevonják, a mezőgazdasági üzem pedig a mezőgazdasági földterületének megfelelő darabszámú támogatási jogosultság tulajdonosává válik. A támogatási jogosultság aktiválásához pedig a jogosultságok darabszámával megegyező hektár mezőgazdasági földterület szükséges. Amennyiben a mezőgazdasági üzem bármilyen okból három éven belül a támogatási jogosultságot mezőgazdasági földterülettel nem aktiválja (tehát nem nyújt be egységes támogatási kérelmet) akkor azt térítés mentesen elveszti (az ún. Nemzeti Tartalékba kerül).
A mezőgazdasági üzemnek jutó támogatás bruttó összegét részben a történelmi adatok, részben pedig a minden mezőgazdasági területre várhatóan hektáronként azonos összegben megállapított úgynevezett regionális adatok figyelembevételével állapítják meg (jelenleg még vita van arról, hogy a gyepterületeket a mezőgazdasági földterületekkel azonos, vagy eltérő mértékben vegyék figyelembe).
A mezőgazdasági üzem történelmi támogatási adatait úgy állapítják meg, hogy összeszámolják az üzem részére a referencia időszakban (ez a dátum várhatóan 2006. lesz, de elképzelhető korrekció is a későbbi időszakban lebonyolított föld forgalomra is tekintettel) milyen jogcímen mekkora összegű közvetlen támogatást fizettek ki. Az ún. regionális részt pedig úgy állapítják meg, hogy a 2009. május 15-éig benyújtandó egységes támogatási kérelemben megjelölt mezőgazdasági földterületek összes hektárját megszorozzák a későbbiekben hektáronként megállapítandó összeggel.
Ezt követően a historikus részt illetve regionális részt üzemi szinten összeadják, és az így kapott összeget elosztják azzal a hektárszámmal, amelyet a mezőgazdasági termelő az egységes támogatási kérelemben megjelölt. A mezőgazdasági üzem pedig a bejelentett hektárokkal megegyező számú támogatási jogosultságot, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogot kap.
Egy szemléltető példa: ha egy 100 hektáros mezőgazdasági üzem a referencia időszakban (2006-ban ??) különböző jogcímeken 2,5 millió forintot kapott (historikus rész), továbbá feltételezve, hogy a regionális résznél figyelembe veendő összeg 35 000 Ft/hektár lesz, akkor ez a rész üzemi szinten 3,5 millió forintot tesz ki. Ha a historikus és regionális részt összeadjuk, akkor az üzemi szinten összesen 6 millió forintot tesz ki. Mivel a példánkban szereplő üzem 100 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, és ekkora területet is jelentett be 2009. május 15-éig az egységes támogatási kérelmében, akkor ez egyben azt is fogja jelenteni, hogy 2009-ben 100 olyan támogatási jogosultság tulajdonosa lesz, amelynek darabonkénti értéke 60 000 Ft. A példában szereplő mezőgazdasági üzem tehát a tulajdonát képező 100 darab 60 000 forint névértékű támogatási jogosultságát 100 hektár mezőgazdasági földterülettel aktiválta. Az aktiválás az első évben az egységes támogatási kérelem benyújtásával történik meg.
Joggal vetődhet fel sokakban a kérdés, hogy akkor a későbbiekben a támogatást a támogatási jogosultságok, vagy a föld után fizetik ki? A válasz egyértelmű: a támogatás annak jár, akinél a föld és a támogatási jogosultság együtt van. Külön-külön egyik sem jogosít támogatásra. Erre a helyzetre egy példa: Amennyiben a példában szereplő mezőgazdasági üzem földterülete 2010-ben pl. a lejáró haszonbérlet miatt 10 hektárral csökken, akkor a mezőgazdasági üzem tulajdonában továbbra is 100 támogatási jogosultság marad, amelyből - a 90 hektárra csökkent földterületre figyelemmel - csak 90 támogatási jogosultságot tud aktiválni, míg a fennmaradó 10 támogatási jogosultságot - föld hiányában - már nem. Elméletileg ez azt jelentené tehát, hogy 2010-ben az adott mezőgazdasági üzemnek 5,4 millió forint járna, (meg kell jegyezni, hogy a rendszer ennél egy kicsit összetettebb, de annak részletezésétől azért is el lehet tekinteni, mivel az alap jogi struktúrát nem érinti). Ha a mezőgazdasági üzem a későbbiekben (pl. 2011-ben, vagy 2012-ben) szerez (tulajdon, vagy bérlet) 10 hektár földet, akkor ismét aktiválni tudja ezeket a támogatási jogosultságokat, ha pedig erre 3 éven belül bármilyen okból már nem lesz képes, akkor ezek a támogatási jogosultságok véglegesen elvesztek a mezőgazdasági üzemszámára.
A fenti konstrukció vázlatos ismertetéséből kikövetkeztethetők azok a sajátos érdek viszonyok, amelyekre a változások hatással lehetnek.
Az első, és legnagyobb érdekviszony-rendszer a földhöz kapcsolódik, hiszen a támogatási jogosultság aktiválásához föld kell. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy várhatóan mintegy 5 millió hektár mezőgazdasági földterület után nyújtanak be ún. földalapú támogatást. A földügyi statisztikai adatokból azonban kitűnik, miszerint további mintegy 500 ezer hektárra tehető azon földterületek aránya, amelyet az eddig működő föld alapú támogatási rendszer nem látott, mivel ezen területek után nem igényeltek támogatást. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy ezen területek (többségükben vélhetően gyepterületek) milyen befolyással lehetnek az egész támogatási rendszer működésére? A hatásuk azért sem elhanyagolható, mivel ez a terület-nagyság az összes eddigi terület 10%-a. Figyelemmel arra, hogy az évenként kifizethető támogatás nagysága előre rögzített, így már egyértelmű az a korrekciós hatás ami abból ered, hogy az összes (megközelítőleg évenként 1 milliárd euró) támogatási összeget mekkora területre kell szétosztani. Amennyiben az összes bejelentett terület 5 millió hektár helyett az 5,5 millió hektárhoz fog közelíteni, az egyben azt is jelenti, hogy az 1 hektárra jutó támogatási összeg 10%-al is csökkenhet. A példánkban szereplő mezőgazdasági üzem esetében is ez mintegy 60 ezer forintot tesz ki, de a nagyobb gazdaságok esetén ez már tíz milliós nagyságrendű csökkenést is eredményezhet.
A következő egymással konkuráló érdekcsoportot a földtulajdonosok, illetve földhasználók jelentik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
