Milyen lehetőségei vannak egy kisgyermekes tisztviselőnek a munka és család egyensúlyának megteremtéséhez? Mit kínál a közigazgatás és mire lenne szükségük a szülőknek? Elöregedő társadalom, gyermekvállalás, life-work balance, otthoni munkavégzés, digitális állam, új vezetői szemlélet. Ezek azok a hívó szavak, melyeket a tanulmány megvizsgál, különös figyelmet fordítva az otthoni munkavégzésre, a részmunkaidőre, azok törvényi szabályozására és a gyakorlatban történő alkalmazására.
1. Az "iránytű"
2. Home office mint komforthíd
2.1. Az út, amin elindult a közigazgatás
2.2. Szükségletek, melyek megjelennek a hivatalnokoknál
2.3. Kisgyermek mellett rugalmasan vagy rugalmatlanul?
3. Alulról érkező javaslatok és igények az otthoni munkavégzés kapcsán
3.1. Minden kezdet nehéz
3.2. Családban marad a munka és a gyermek is
4. Összegzés
Magyarországon az elöregedő társadalom ellen a családpolitika egyik kiemelt célja a gyermekvállalás támogatása.[1] Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a kétkeresős családmodellt, mely a magyar társadalomra jellemző,[2] biztosítva a családfenntartáshoz szükséges kellő jövedelmet. A gyermekvállalással járó jelentős többletköltségek csökkentésére adókedvezmények, támogatások és nem utolsósorban a gyed extra[3] bevezetése ad lehetőséget. Az atipikus munkavégzés - úgymint a home office vagy a részmunkaidő - lehetősége pedig megtámogatja a gyermekgondozási ellátások alatti munkavállalást, így magasabb jövedelembevételt generálhat, és az "otthon maradt" szülőt a munkaerőpiacon tarthatja.[4] A fent említett munkavégzési formák elterjedt és bevett alkalmazása további olyan célcsoportok számára is megoldást jelenthet, mint például az idős szülőket ápolók, a megváltozott munkaképességű vagy visszafoglalkoztatott munkavállalók, vagy egyszülős családok.
A Nemzeti Digitalizációs Stratégia olyan pillérekre épít, mint a digitális kompetencia vagy a digitális állam. A digitális átalakulás elkerülhetetlen és szükségszerű. A fent említett stratégia célja: Magyarország digitális fejlettsége 2030-ra az élmezőnybe kerüljön. A közigazgatás pedig egyike azon területeknek, melyek fejlesztése stratégiai pont. 2030-ra a célkitűzés nem kevesebb, mint hazánkban az internetet nem használók arányának 2 százalék alá csökkentése, a teljes körű online ügyintézés 87 pontról 95 pontra emelése és az űrlapokat beküldő internetfelhasználók 55 százalékról 90 százalékra emelése.[5] A célkitűzés tiszta, melyek a központi szint mellett helyi szinten, települési szinten is megvalósításra várnak. Az ismertetett digitális törekvés pedig nemcsak az ügyfeleknek teremthet lehetőséget a biztonságos, gyors, helytől független ügyintézésre, hanem azoknak a kisgyermeket nevelő kormánytisztviselőknek vagy köztisztviselőknek is, akik otthonról, úgynevezett home office-ban dolgoznának gyermekük óvodaköteles, azaz hároméves koráig.
A fent említetteken túl még egy fontos dolgot szükséges kiemelni: a vezetői szemlélet megújítását. "Az atipikus foglalkoztatás hatékony bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges a közszféra illetékesei vezető ismereteinek korszerűsítése. Ennek hiányában komoly gondok merülhetnek
- 36/37 -
fel az atipikus munkakörökkel kapcsolatos munkaszervezés, feladatellátás és teljesítmény-kontroll területén."[6] Az atipikus munkaformák átvételéhez, alkalmazásához szükséges egyfajta szemléletmód-, gondolkodásmód-váltás is. Újfajta irányítói, feladatkiosztási, döntési és ellenőrzési készségek és újragondolt vezetői, támogatói és partnerségi szerepek elsajátítására van szükség.
Az új irány - a fentiekre tekintettel - a közigazgatás előkészítése és felkészítése arra, hogy azok a kisgyermekes szülők, akik dolgozni szeretnének, megtehessék azt szabályozott keretek között akár otthonról, akár részmunkaidőben. Ehhez szükséges lesz megteremteni azt az új vezetői szemléletet is, amely támogatja a kisgyermekes szülők atipikus munkavégzését, és azokat a feltételeket, amelyek ténylegesen biztosítják munka és a magánélet valós egyensúlyát.[7] Fontos kiemelni a Z generáció[8] munkaerőpiacra lépését, akik értik és használják a digitalizációt, a közigazgatásnak pedig nemcsak a leendő ügyfeleket kell meglátniuk bennük, hanem a leendő vezetőket és ügyintézőket - valamint a különböző élethelyzeteket - egyaránt. A megújulás és fejlődés képességégének birtoklása tanulást és önfejlesztést jelent, mely nemcsak az emberekre, hanem a különböző ágazatokra, szektorokra, köztük a közigazgatásra is vonatkozik.[9]
A rugalmasság[10] és a szabadság komoly szerepet játszik a munka és a családi élet összehangolásában. Olyannyira, hogy a Szociális Jogok Európai Pillérének egyik alapelve lett a munka és a magánélet közötti egyensúly,[11] mely kimondja, hogy a szülőknek joguk van a rugalmas foglalkoztatáshoz. 2017-ben az Európai Bizottság erre vonatkozólag nyújtott be javaslatot,[12] melyben a rugalmas munkafeltételeknél kifejti, hogy a szülői szabadság irányelv már biztosítja a rugalmas munkarend és a rugalmas munkaidő kérelmezését. Azzal indokolja, hogy a kisgyermeket gondozókat mindez úgy ösztönzi majd a munkaerőpiacon maradásban, hogy munkájukat személyes igényeikhez tudják igazítani, és e rendelkezés bevezeti a távmunka lehetőségeinek kihasználását is. Kiemeli, hogy ez különösen fontos a részmunkaidő esetén, mivel egyrészt ezáltal emelhető a munkaóraszám és ezzel együtt emelkedik a jövedelem, másrészt kisded mellett is, akár hat hónapos kortól lehetőség nyílik az otthoni részmunkaidős munkavégzésre.
Számos könyv és tanulmány született a hazai távmunka és az otthoni munkavégzés helyzetéről, amely indokolt is, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal 2021. januári[13] adatai alapján a 2020. évben rendszeresen otthoni munkát, "home office-t" végzők száma megháromszorozódott a 2019-hez képest, míg a veszélyhelyzet ideje alatt a hatszorosára is nőtt. Arra, hogy a vírushelyzet elmúltával milyen arányban maradnak a munkavállalók hosszabb távon távmunkában vagy home office-ban foglalkoztatva, még nehéz következtetéseket levonni, de azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy innentől kezdve komolyabb szerepet kapnak ezek az atipikus munkaformák, mint korábban. Megemlítendő, hogy a helyi szinten megvalósuló közigazgatás is képes volt a munkák jelentős részét kiszervezni tisztviselői otthonába, így már csak döntés kérdése az otthoni munkavégzés jövőbeli fenntartása.
Magyarországon az első, minden szegmenst, így a közigazgatást is érintő home office-intézkedés a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet volt, mely a koronavírus-járvány első hulláma alatt, a veszélyhelyzet megszüntetését követő harminc napig lehetővé tette az otthoni munkavégzést. Ennek eredményeképpen a munkaerőpiac legalább háromgenerációnyi munkavállalója és munkáltatói tapasztalták meg a home office-t, akiknek az információs és kommunikációs technológiai tudása is különböző szinteken mozgott.[14]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
