Erdős Károly, Nagy Dávid: Csőd helyzetkép 2009/2008. II. (CH, 2010/6., 11-14. o.)

(Európában, USA-ban és Magyarországon)

A cégek számát tekintve Ausztriában és Luxemburgban volt leggyakoribb a vállalati csőd. A 10 000 működő vállalkozásra 2009-ben 242, ill. 235 cégcsőd jutott. A képet mindenesetre árnyalja, hogy az egyes országok csődstatisztikája csak ritkán összehasonlítható, az előbbiekben leírt változó értelmezési tartományú gazdaságjogi törvények következtében. Így például Dél-Európa országaiban a kisüzemek és egyéni cégek nagy száma miatt a csődkvóta lefelé tolódik.

Másrészt egyes országokban a fizetésképtelen, ill. eladósodott cégek ritkábban döntenek a csődeljárás mellett, mint ahogyan ez többek között Németországban szokás. Ennek következtében az "önkéntesen" bezárt cégek nem jelennek meg a csőd-statisztikában.

Németország a 10 000 cégre eső 96 cégcsődjével az európai középmezőnyben foglal helyet. Németország mellett Nagy-Britannia (90) és Írország (87) mutat fel magas, két számjegyű csődkvótákat. Magasan az európai középérték (85) felett helyezkedik el Franciaország (188), Dánia (183) és Hollandia illetve Belgium, mindkettő 165-ös csődkvótával 10 000 vállalkozásra vetítve.

A cégek csődbemenetele nyomán igencsak megnőtt az előző évekhez képest a munkahelyét elvesztettek száma, melyet a 3. sz. táblázat adatsorai mutatnak be.

3. táblázat: Munkanélküliség Európában a csődök következtében*

Európa számos országában a cégcsődök megemelkedett számának következtében erősen megnőtt a hitelezők kára és a csőd miatt elvesztett munkahelyek száma. A nagycsődök magas száma több ezer érintett munkavállalóval - egyedül Németországban több mint 500 000 munkahely szűnt meg, vagy került veszélybe - odavezetett, hogy megint elértük a 2003-as rekordértéket.

2009-ben az előzőekben felsorolt európai országokban kb. 1,7 millió munkavállaló volt érintett munkaadója csődje által, a táblázat adatai szerint több mint 40%-kal nőtt azok száma az egy évvel korábbiakhoz képest, akiknek rettegni kellett a munkahelyük elvesztése miatt. Ugyanis: a csődeljárások, illetve felszámolások során érintett munkahelyek jó része valóban megszűnt.

Európa nagy részében a csődök következtében előállt munkanélküliség nagy terheket ró az alkalmazkodásra törekvő munkaerőpiacra.

Privátcsődök növekedése és változásai Nyugat-Európában

2008-hoz viszonyítva a fogyasztói csődök száma is jelentősen megemelkedett. A közel 361 000 volt szám szerint a fizetésképtelen fogyasztók száma 2009-ben azokban az európai országokban, amelyikek megfelelő adatfeldolgozással rendelkeznek, ami 12,4 százalékos növekedést jelent 2008-hoz viszonyítva, amikor 321 000 bejelentett privátcsődöt számoltak össze. A privátcsődök elmúlt öt évi adatait, továbbá a 2009. évi adatok 2008. évihez %-ban kifejezett változásait nyomon követhetjük a 4. sz. táblázat révén.

A jelentős, közel 40 000-es növekedés nagy részben Franciaország (42 650 eset; plusz 27,8 százalék) és Nagy-Britannia (156 850 eset; plusz 23,3 százalék) számlájára írható. Mindkét országban két számjegyű tartományban növekedett a fizetésképtelen privát személyek százalékos aránya. A fizetésképtelen személyek magas száma az Egyesült Királyságban vészjelzésnek tekinthető, ami kifejezi a gazdaság expressz sebességű hanyatlását. 2005 óta az érintett személyek száma majdnem megkétszereződött. Így a gazdasági válság Nagy-Britanniában különösen nagy hatással volt a munkaerő piacra és a privát felhasználók (a családok) jövedelmi helyzetére. 2009-ben 100 felnőtt angol állampolgár közül háromnak kellett privátcsődöt bejelenteni.

Franciaország az adósságrendezési terv (procédure de rétablissement personel, PRP) 2003-ban történt bevezetése óta az adósságmentesítés eszközével élők számának meredek emelkedését könyvelheti el. Míg 2004-ben kereken 16400 eljárást regisztráltak, addig 2009-ben jó két és félszeresére, összesen 42 650-re emelkedett az eljárások száma.

Ezzel szemben a privát csődök száma Németországban (plusz 0,9 százalék) és Finnországban (plusz 0,3 százalék) csak mérsékelten növekedett a 2008. évihez képest.

4. táblázat: Privátcsődök Európában