2020-ban szétvált egymástól a köznevelés és a szakképzés; a szakképző intézményben dolgozó közismereti tanárok és oktatók munkaviszonyba kerültek. A köznevelés területén pedig 2024. január 1-jétől új jogviszonytípus, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bevezetésére kerül sor. A hivatalos álláspont[1] szerint a pedagógusok megbecsülését már az is kifejezi, hogy önálló törvény alapján, önálló új jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatásukra. A valóságos kép természetesen ennél árnyaltabb.
1. A vonatkozó szabályok
2. Jogalkotó célok
3. A törvény személyi hatálya
4. Általános szabályok, a jogviszony létesítése és megszüntetése
5. A felek kötelezettségei
6. Sajátos munkaidőszabályok
7. A pedagógus-előmeneteli rendszer
8. A kollektív munkajog
9. Következtetések
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (továbbiakban: Púétv.) már 2023. július 15-től hatályos, de a december 31-ig tartó időszakban még csak az átmeneti rendelkezései alkalmazandóak. A jogszabályszöveg érdemi kilenctizede 2024. január 1-jével lép hatályba.
A törvényhez három végrehajtási jogszabály tartozik: a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púévhr.), a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról, valamint egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet, valamint egy, cikkünk megírásakor még jövőbeni BM-rendelet, amely a pedagógusok munkavégzése színvonalára, nyújtott munkateljesítményére vonatkozó, kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer részletes szabályait tartalmazza majd. Az első teljesítményértékelési időszak kezdete 2024. szeptember 1-je lesz, tehát a BM-rendelet még nem elkésett.
A jogalkotói célokat a törvény általános indokolása tömören foglalja össze: "[a] törvényjavaslat elsődleges célja a köznevelésben dolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályanyag megújításával, elsődlegesen a több lépcsőben történő béremelés biztosításával és a teljesítményalapú differenciálásnak a korábbiaknál következetesebb érvényesítésével a pedagógus életpálya vonzerejének növelése, továbbá a foglalkoztatás rugalmasságát szolgáló megoldások bevezetése. Ennek keretében létrejön a köznevelés ágazati sajátosságaihoz igazodó új jogviszonytípus, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, amely fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógus és az ehhez szorosan kapcsolódó tevékenységet ellátó nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott számára biztosítja a foglalkoztatás kereteit."[2]
A célok megértésében segít az előzmények ismerete. 2013. szeptember 1-jétől létezik az önálló ágazati szabályokon alapuló pedagógus-előmeneteli rendszer. 2023. december 31-ig a pedagógusok - az intézmény fenntartójának személyétől függően - közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak, bérezésüket ugyanakkor egységesen a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) határozza meg. Az öt pedagógusbesorolási fokozathoz (Gyakornok, Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus, Kutatótanár) a közszférára jellemző háromévenkénti, fizetési kategóriában történő előrelépés társul. Az ágazatban három, végzettségi szinttől függő illetményalap érvényesül (a középfokú, a BA és az MA szintű végzettséggel rendelkezők számára), az illetmény alsó határos, évenként egyszer eltéríthető. Emellett a törvény speciális köznevelési ágazati pótléktípusokat is szabályoz, kiemelendő közülük az ágazati szakmai pótlék, mely jelenleg az illetményalap 32 százaléka. Ez lényegében kizárólag az ágazati béremelés megvalósítását szolgálja, hiszen minden pedagógusnak jár, nem a feladatok sajátos körülményeit honorálja. Az ágazati szakmai pótlék
- 55/56 -
2020-ban történt bevezetése nem elvi, hanem ad hoc jellegű jogalkotói megoldás volt. Világosan megmutatja, hogy hiába az önálló ágazati előmeneteli rendszer, az abban elérhető illetményszint már nem biztosít méltó bérezést a pedagógusok számára. Ennek oka egyfelől a 2013-as béremelés több évre elnyújtott bevezetésében keresendő, másfelől a magyar átlagkereseteknek a 2010-es évek közepétől érvényesült jelentős emelkedésében, amely a pedagógusok újabb fokozatos leszakadásához vezetett. A pedagógus-béremelés érdekében 2021 óta újra folyamatosak a sztrájkok, tüntetések. Az új pedagóguséletpálya-törvény tehát elsősorban ezt a problémát lenne hivatott megoldani. Mindezt azonban a köznevelésen túlmutató politikai tényezők is befolyásolják, főként az Európai Unió által biztosítandó finanszírozási források folyósításával összefüggő, régóta elhúzódó vita.
A béremeléshez szorosan kapcsolódik az a jogalkotói szándék, amely a pedagógusbérezés teljesítményalapúvá tételét célozza. Az új szabályozás ezt a háromévenkénti kötelező előmenetel eltörlésével, ehelyett az öt besorolási fokozathoz széles bérsávok kapcsolásával, továbbá a munkáltató számára e sávokon belül - a törvényben meghatározott szempontok mérlegelése alapján - biztosított illetménymegállapítási lehetőséggel kívánja elérni. Ehhez társul majd 2024. szeptember 1-jétől a fent említett teljesítményértékelési rendszer (TÉR), amely alapján az első teljesítményértékelési időszak lezárultával, 2025 szeptemberében kerül sor először az objektív elemeket tartalmazó teljesítményértékelésen alapuló illetmény-megállapításra. Emellett az egyéb teljesítményelismerési lehetőségek (jutalom, céljuttatás stb.) eddig is és a jövőben is alkalmazhatóak lesznek.
A harmadik jogalkotói cél a köznevelés sajátosságainak megfelelő jogviszonytípus létrehozása. Egy munkaviszony jellegű új jogviszonytípus jött létre, amely tartalmaz egyfelől közjogias elemeket (kiemelendő ezek közül a kinevezés, az eskü, az illetmény egyoldalú munkáltatói jogkörben történő megállapítása, a fegyelmi felelősségre vonás bevezetése), másfelől a köznevelési munkarend sajátosságait figyelembe vevő előírásokat, például a munkaidővel kapcsolatosan.
A Púétv. hatálya a köznevelés területén működő munkáltatóra, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra, a köznevelés területén működő szakszervezetre, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre terjed ki.[3]
A köznevelés munkáltatói oldalról heterogén képet mutat. A köznevelés területén működő munkáltatón a törvény az Nkt.-ban meghatározott köznevelési intézményt, továbbá a tankerületi központot érti.[4] Köznevelési intézménynek minősülnek az Nkt. 7. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmények, beleértve az óvodát (kiegészítő nemzetiségi óvodát), valamint a különböző iskolákat (általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola), továbbá a kollégiumot, a gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményt, a pedagógiai szakszolgálati intézményt és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményt. Gyakori, hogy a fentiek többcélú intézményben egyesülnek, sőt az is lehetséges, hogy a köznevelés rendszerébe nem tartozó intézményegységek is a konglomerátumba tartoznak, például bölcsőde vagy szakképző intézmény. Utóbbiakra, illetve az e feladatokat ellátókra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), illetőleg a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szabályait kell alkalmazni. A Gyvt. meghatároz a gyermekjóléti intézményekben betölthető pedagógus-munkaköröket, amelyekre eddig az Nkt. szabályait kellett alkalmazni. 2024-től a gyermekjóléti intézményben foglalkoztatott pedagógusokat továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, az Nkt. helyett pedig a Gyvt. sorolja fel a rájuk alkalmazandó Púétv.-beli rendelkezéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
