https://doi.org/10.59851/psz.10.2.7
A parlamenti ülésszakok elemzése a modern parlamentarizmus működésének megértéséhez nélkülözhetetlen eszköz. A magyar Országgyűlés tevékenységének ülésszakonkénti vizsgálata nem csupán a törvényhozási aktivitás számszerű bemutatását teszi lehetővé, hanem azt is feltárja, hogy a politikai erőviszonyok, a döntéshozatali mechanizmusok és az ellenőrzési funkciók miként érvényesülnek a gyakorlatban. Az ülésszakelemzés célja, hogy átfogó képet nyújtson az Ország- gyűlés munkájának intenzitásáról, szerkezetéről és hatékonyságáról, valamint arról, hogyan teljesíti a parlament a demokratikus kormányzásban betöltött alapvető funkcióit.
A törvényhozási folyamat számbavétele - a benyújtott javaslatok számától azok elfogadási arányáig - jelzi, hogy milyen mértékben képes érvényesülni a parlamenti akaratképzés, és mennyire centralizált a döntéshozatal a mindenkori többség kezében. A jogalkotási eljárások időtartama, a sürgősségi és kivételes mechanizmusok igénybevétele, illetve a bizottságok szerepe a szakpolitikai döntéshozatal minőségére és előkészítettségére utal. Ugyanakkor a parlamenti ellenőrző funkciók - interpellációk, kérdések, vizsgálóbizottságok és külső beszámolók - vizsgálata azt mutatja meg, hogy az Országgyűlés mennyiben képes ellensúlyozni a végrehajtó hatalmat, és milyen eredményességgel működnek a felelősségre vonás intézményi eszközei.
Az ülésszakok elemzése tehát nem öncélú statisztikai gyakorlat, hanem a parlamenti működés komplex értékelése. A Parlamenti Szemle eddigi kutatásaihoz hasonlóan jelen tanulmány is arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján feltárja a jogalkotás és az ellenőrzés tényleges mintázatait, összevesse azokat a korábbi ülésszakok tapasztalataival, és hozzájáruljon a magyar törvényhozás működésének tudományos igényű megértéséhez. A 2025. évi tavaszi ülésszak elemzése így nemcsak az adott időszak tevékenységi mutatóit rögzíti, hanem a parlamenti folyamatok mélyebb szerkezeti jellegzetességeit is láthatóvá teszi, segítve ezzel a hazai demokratikus intézményrendszer működésének értelmezését.
- 135/136 -
| Rendes ülésszak kezdete és vége | 2025. 02. 24. – 2025. 06. 11. |
| Rendkívüli ülés kezdete és vége (ha volt) | 2025. 06. 17. és 2025. 08. 25 (nyári rendkívüli) |
| Ülések száma | 6 + 2 db (tavaszi + rendkívüli) |
| Ülésnapok száma | 24 + 2 db (tavaszi + rendkívüli) |
| Plenáris napirendi tárgyalási idő | 185 óra 7 perc[1] (összes plenáris idő 184:31 – napirenden kívüli 34:16) |
| - ebből törvényalkotás | 110 óra 28 perc |
| - ebből parlamenti ellenőrzés | 31 óra 20 perc |
| Plenáris napirenden kívüli tárgyalási idő | 34 óra 16 perc |
| Törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje | 44 nap |
| - ugyanez gyors eljárások nélkül | 45 nap |
Az Országgyűlés 2025. tavaszi ülésszakán belül a rendes ülésszak 2025. 02. 24-től 2025. 06. 11-ig tartott. 2025. 06. 17-én, illetve 2025. 08. 25-én került sor rendkívüli ülésekre. Az első rendkívüli ülés határozatképes volt, míg a második rendkívüli ülés nem. Összesen 8 ülésre került sor, melyeket 24 rendes és 2 rendkívüli ülésnapon tartottak. A plenáris napirendi tárgyalási idő a 180 órát is meghaladta, melyből 110 óra 28 perc telt törvényalkotással, és 31 óra 20 perc parlamenti ellenőrzéssel. A plenáris napirenden kívüli tárgyalási idő több volt, közel 34 óra. A törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje körülbelül 44 nap, gyors eljárás nélkül 45 nap volt. Legtovább tárgyalt törvények a T/7992 illetve, T/10002 irományok voltak, ezeket még az előző évben nyújtották be, és ebben az évben lettek elfogadva 392, illetve 182 napot követően. Legkevesebb ideig, a gyülekezési törvény módosítását tartalmazó javaslat, T/11201 szám alatt, tartott, ennek a törvénynek az elfogadási ideje 1 nap volt, igaz kivételes eljárásban lett elfogadva.
| Alaptörvény-módosítások | 1 db (Alaptörvény 15. módosítása) |
| Törvények | 70 db |
| - ebből új | 16 db |
| - ebből módosító | 44 db |
| - ebből nemzetközi szerződés | 10 db |
| Országgyűlési határozatok | 39 db |
| - ebből személyi döntés | 19 db |
| Politikai nyilatkozatok | 1 db |
- 136/137 -
Az Országgyűlésben hozott döntéseket vizsgálva megfigyelhető, hogy 1 Alaptörvény-módosításra került sor. 70 törvényt hoztak, amelyből 44 volt módosító jellegű. A 26 újonnan hozott törvényből 10 volt, amelyik nemzetközi szerződésnek számít. Az ülésszak során 39 országgyűlési határozatot hoztak, ebből személyi döntés 19 volt. 1 politikai nyilatkozatot fogadtak el.
| Európai Ügyek Bizottsága | 7 db |
| Fenntartható Fejlődés Bizottsága | 6 db |
| Gazdasági Bizottság | 12 db |
| Honvédelmi és Rendészeti Bizottság | 9 db |
| Igazságügyi Bizottság | 11 db |
| Költségvetési Bizottság | 7 db |
| Kulturális Bizottság | 8 db |
| Külügyi Bizottság | 6 db |
| Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága | 10 db |
| Mentelmi Bizottság | 6 db |
| Mezőgazdasági Bizottság | 4 db |
| Nemzetbiztonsági Bizottság | 10 db |
| Nemzeti Összetartozás Bizottsága | 2 db |
| Népjóléti Bizottság | 5 db |
| Törvényalkotási Bizottság | 9 db |
| Vállalkozásfejlesztési Bizottság | 5 db |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
